Hasznos Mulatságok, 1837. 2. félév (1-52. szám)
1837-08-02 / 10. szám
74 mindenütt egyenlő menyköves állapotját; a' midőn t. i. az érez rudak semmi jeleit nem adják meny kövességüknek , vagy azok’ fenső jegyzete (cuspis) menyköves csillagocskát,’s az alsó szikrákat mutat elő; majd ismét viszont, az alsó hegyzeten csillagocskák, a’ felsőn szikrák mutatkoznak; az első esetben a’ levegőkori természetes, a’ másodikban tételes, harmadikban tagadólagi menyköves álapotját bizonyítván be. A’ levegős menykövesség mérők ugyanezt mutatják ’s bizonyítják; mind kettőről megjegyezvén, hogy mennél feljebb emeltetnek a’ levegőbe, annál nagyobb mértékben mutatják jelen lenni a’ menykövességet; következőleg, a’ levegő magasb tartományiban a’ menykövesség nagyobb menyiségben létez, ’s többnyire a’ fellegekben választó lakát. A’ házak, élőfák, ’s a’ zárt helyek között elenyész; tehát valamint a’ levegőkörben, úgy a’ fellegekben is vannak menyköves anyagok, mellyeknek, költsönös érintésük, feszültségük, felolvadásuk, vonzalmuk, rugékonyságuk, öszvesürítésük, öszveütközetük ’s az okai miatt, természeti állapotjok majd felesleges, majd ismét fogyatékos menykövesi változásokat szenved, melly változások a’ villámok’, menykövek’ ’sat. természet tünményinek jelenéseire okot és alkalmat szolgáltatnak. A menyköves fellegekből villogó több irányú élénk tört fény, neveztetik villámnak, melly fény történik , ha a’ gyújtó menykövesség (torrens electricus) az azzal terhelt fellegből a’ kevésbé menyköves fellegbe más közben álló fellegeken nagy erővel által tör. Ezen fény’ több irányúságát annak tulajdonítni, hogy a’ gyújtó menykövesség mindig azon útat tartja, mellyen folyásának kevesebb akadályok öszveségére találand; melly akadályok’ öszvete nem mindég egyenes vonalon legkevesebb.—A’ tételesen menyköves fellegekből valamelly földi testbe, vagy ebből a’ menykövességtől fosztatott fellegekbe erőszakkal rohanó gyújtó menykövesség, neveztetik meny kőnek; midőn t. i. a’ menykövességgel terhes levegőbeni elszigetelt jelleg a’ földhöz eléggé közel jön, ’s folyadéka’ erejénél fogva a’levegőn általtörve, a’ földbe hat, ’s ennek folyadékát viszszataszítván a’ föld’ felületét, az abból kiálló testekkel