Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-02-07 / 11. szám

Sé­ re kevés gondot vetvén, jobbadán nyomom szegény­ség’ viszonyai közt sinylik , midőn másik része majd sudár fény­vek’ Talabor ’s nagy ág­folyam’ habjain élete veszélyei közt leszállítása, majd földmivelési szor­galom ’s kézi ipar után keresett pénzzel csapolja szük­ségei’s külömbféle tartozásai folyamat. Vannak szorgal­­masb részeinek más haszon nézetű módjai is t. i. szar­vas­marha tartás, ’s juhtenyésztés; mi az elsőt illeti, ez kis növése következésében kereskedési nézetben cse­kély pont akkor, mikor a­ vevők olcsó árpénznél való erős megállapodottságuk, vagy egy más fáju jobb faj el­választása siker nélkülivé teszi a’ verchovinai gazda vá­rakozását , — a’ juhtenyésztés több haszonnal jár, ’s sokszor remény feletti sükerrel jutalmazza a’ gazdák’ fára­­dozásit. Van e’ mellett majd minden Verchovinainak egy egy mokány növésű­ lova, mellyet ők sós viz fel­hozatalára­­használnak ; jobb lovakat is örömest tartaná­nak bővében lévén a’ legelőknek , de az utak’ zordon­­sága nem engedi azt; kenyerük zab, vagy árpa, vetnek azonban tavaszi rozsot is jó trágyázott földbe. Nemesebb gyümölcsök híjával vannak, ’s mi vad izük volnának is, azokat a’ kora derek elfagyasztják , ’s igy semmi figyelmet sem érdemlenek, a’ török búza épen nem is teremhet, a’ burgonya s káposzta az elégségig megterem. Az említett Kárpát hegyek koszorufontan körül evedzvén Verhhovinát, Tyuskától feljebb ’s feljebb emelkedve napkelet felé sivatag erdőket ’s havas pusz­tákat formálva, azért is nevezetesek, mivel hegy fel, vagy oldal alanti részei kövér legelőket adnak, délke­leti részén fekvő hegyeken pedig mintegy három mér­föld területen élő emberek’ emlékét meghaladó idő ó­­ta borzasztó földingásnak nyomai jelenleg is láthatók, a’ hol részint több szakaszokban álló vizek léteznek, részint a’ hegyek tetőiből földingással leomlott egész szirthalmoknak egressel ’s hanttal benőtt maradvány nyomai megmaradtak; irtódzik a’ gondolat, midőn illy hegyek borzasztó összeomlási félelmeit feszegeti. Ne­vezetesebb Polyana helység határában lévő amaz álló víz, mellynek a’ helybéli lakosok Ozera, az az tenger szem nevezetet adának, az egész földszín széltében több száz ölekre terjed, mellynek középponti mélysége es.

Next