Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-02-07 / 11. szám
Sé re kevés gondot vetvén, jobbadán nyomom szegénység’ viszonyai közt sinylik , midőn másik része majd sudár fényvek’ Talabor ’s nagy ágfolyam’ habjain élete veszélyei közt leszállítása, majd földmivelési szorgalom ’s kézi ipar után keresett pénzzel csapolja szükségei’s külömbféle tartozásai folyamat. Vannak szorgalmasb részeinek más haszon nézetű módjai is t. i. szarvasmarha tartás, ’s juhtenyésztés; mi az elsőt illeti, ez kis növése következésében kereskedési nézetben csekély pont akkor, mikor a vevők olcsó árpénznél való erős megállapodottságuk, vagy egy más fáju jobb faj elválasztása siker nélkülivé teszi a’ verchovinai gazda várakozását , — a’ juhtenyésztés több haszonnal jár, ’s sokszor remény feletti sükerrel jutalmazza a’ gazdák’ fáradozásit. Van e’ mellett majd minden Verchovinainak egy egy mokány növésű lova, mellyet ők sós viz felhozatalárahasználnak ; jobb lovakat is örömest tartanának bővében lévén a’ legelőknek , de az utak’ zordonsága nem engedi azt; kenyerük zab, vagy árpa, vetnek azonban tavaszi rozsot is jó trágyázott földbe. Nemesebb gyümölcsök híjával vannak, ’s mi vad izük volnának is, azokat a’ kora derek elfagyasztják , ’s igy semmi figyelmet sem érdemlenek, a’ török búza épen nem is teremhet, a’ burgonya s káposzta az elégségig megterem. Az említett Kárpát hegyek koszorufontan körül evedzvén Verhhovinát, Tyuskától feljebb ’s feljebb emelkedve napkelet felé sivatag erdőket ’s havas pusztákat formálva, azért is nevezetesek, mivel hegy fel, vagy oldal alanti részei kövér legelőket adnak, délkeleti részén fekvő hegyeken pedig mintegy három mérföld területen élő emberek’ emlékét meghaladó idő óta borzasztó földingásnak nyomai jelenleg is láthatók, a’ hol részint több szakaszokban álló vizek léteznek, részint a’ hegyek tetőiből földingással leomlott egész szirthalmoknak egressel ’s hanttal benőtt maradvány nyomai megmaradtak; irtódzik a’ gondolat, midőn illy hegyek borzasztó összeomlási félelmeit feszegeti. Nevezetesebb Polyana helység határában lévő amaz álló víz, mellynek a’ helybéli lakosok Ozera, az az tenger szem nevezetet adának, az egész földszín széltében több száz ölekre terjed, mellynek középponti mélysége es.