Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-03-28 / 25. szám

HMZIM HOLATSÁGOS. 25. Pesten, Martius 28-án 1838. Duna ár­adás, I. Azon értekezésemből, mellyet e’ folyó évi Regé­lő­­dik száma alatt közlött, kitanulhatta a’t. Közönség a’ Duna vizének állapotját január elején Tolna és Vise­grádi között, névszerint pedig azon épen nem kedve­ző körülményt, mellynél beállott a’ Duna január’­­án reggeli 4/ 2 órakor 20'—5'—9'" vízállásnál a’ budai vízmérték szerint. Melly értekezésben megnyugtatásul az volt többek között felhozva, hogy váratlan tartós lágy időt kivéve, melly a’ nagy hótömeg elolvadását rögtön eszközlené, nem kell rettegnünk áradástól, va­lamint az is, hogy azon esetben, ha egy pár kő tömör hídoszlop volna most már a’ folyam’ ágyára építve, a’ fonák vélemény szerint, — minthogy sokan csekély behatású dolgoknak szeretnek tulajdonítni minden bajt és szerencsétlenséget, — csupán ezek volnának egye­düli okai a’ vízkiöntésnek. Tudjuk, hogy a’ folyamok, folyóvizek rendsze­rint alacsony vízállásnál szoktak befagyni, vízdagály­nál ’s lágy időnél a’ jég búcsút venni. Az idén megfor­dítva, rendkívüli magas víznél állott­ be a’ Duna, az­az 20'—5"—9"' vízállásnál, ’s következőleg ennél még magasb vízre van szükség, melly a’ jeget emelje, ösz­­szerombolja ’s elhordja. Az idei esztendő tehát tettleg bebizonyítá azt, hogy a’ közönséges rendtől lehetnek eltérések, ’s hogy hydrotechnikai alkotványoknál effé­le esetekre ügyelni szükséges, ha nagy veszélyeket el­­távoztatni akarunk. Azon jéghalmok, mellyek mint óriások emelék­­ki ormaikat január’ elejétől fogva a’ viz’ tükre felett TolnaGerjén körűl, ‘s mellyek világosan mutaták, hogy azok egészen a’ Duna’ fenekén fekszenek , gyanítaták , hogy hasonló bal­eseteket lehet feltalálni ott, holn’fo- Első Feleszt­endő.

Next