Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)
1839-04-20 / 32. szám
HASZNOS MUJLATSÁG III. Bruckner arcanuma a’ marhadog ellen. Több mint tiz év óta dühöng a’ marhavész az ausztriai birodalomban, főképen pedig Magyar és Morvahonban , végeden sok barmot elragada ’s mindenkinek azon forró kívánatot gerjeszté föl, bár találtatnék ember , ki a’ szarvas marha ezen pestisének gátol és korlátot tudna tudományával venni. Ilyen embernek mondaték lenni boldogult Bruckner János, gyakorlati baromorvos, ki a’ dögvészes marhákat a’ legjobb sükerrel gyógyitá, de titkát senkivel nem közlé. Titkai most özvegye birtokában vannak. Ettűl azokat megszerezni föltevé magában Gróf Sprinzensteini Hoyos Erneszt, ’se’ végre értekezésbe ereszkedék az özvegygyel, ki írásban kötelezd magát, hogy e’ titkot és minden a’ paczal-aszály ellen szolgáló recepteket ártadandja négyezer pengő forintért Az említett gróf nem látá túlságosnak ez öszvetet ’s forró buzgalmában nyomban aláírási ivet nyita meg, hogy a’ megkívántadb pénz begyüljön ’s a’ bánásmód az egész hon használatára közzé tétessék. Az aláirók nevei az aláírt pénzmennyiséggel együtt következnek: Eszterházy hg. 500 f.ezüstben,Hunyady Ferencz gr. 100 f. Hoyos-Sprinzenstein gr. 200 f., Chorinsky gr. 100 f., Poozky 100 f. József Fürstenbergi landgraf 100 f., Batthyány János gr. 100 f., Trautmannsdorf hg. 100 f. Brenner gr. 100 f., Schwarzenberg Adolf János hg. 200 f., Lobkovicz Ágoston herczeg 100 f. Lichtenstein Alajos hg. 400 f., Hunyady János gr. 100 f., Lanckoronsky Károly gróf 100 f. Lanckoronsky Kázmér gr. 100 f., d’ Harnoncourt Hubert gr. 100 f, Harrach Ferencz gr. 100 f., Sándor gr. 100 f, Auernsberg herczeg 100 forint, Wolkenstein gr. 50 f., Szécheny Lajos gr. 100 f. Nákó gr. 100 f, Eszterházy Jósef gr. 50 f., Eszterházy Károl gr. 50 f., Keglevich gróf 100 f., Graf v. Fünfkirchen 50 f., Wasa hg. 100 f., Saint-Genois gr. 200 f., Erdődy Kajetán gr.100 f., Eszterházyi Mihály gr. 50 és Seilern gróf 50 f., mindössze 4000 for. pengőben. A*titofe fölfedezése. ( A’ nyavala ismertető jelei.) Kétes esetekben , ha barom orvos nincs mindjárt kéznél s a nyavala még nincs elhatározva. A’ szarvasmarha majd minden kitörő nyavalánál szomorú lesz, keveset eszik, néha csüggő fejjel hátrál el a’ jászoltul; váltogatva fázik és hévül ; füle és szarvai most melegek majd hidegek; szőre majd fölborzad majd lesimul; szemei nagyobbodnak és tüzesebbek mint egésséges állapotban. Illy esetben a következő szer adatik, többnyire haszonnal: Hirnyi szikla-virág — — — 1 lat angelika-gyök-por — — 2 „ serte-csík (Alant) gyök-por 2 „ másfél pint vízben fél óráig igen jól betakarva főzetnek , leszüretnek; a’ főszet langyossá lévén , annak fél pintjébe másfél lat salétromot, két lat kettős sót, s nehezék kámfor port adunk. Ezen orvosságot reggel fél órával előbb esténként pedig fél órával utóbb adjuk be az etetésnél. Ha e’ szerre harmad napra jobban nem lesz a’ marha, ha étvágya múlik, lélekzése nehezül és hurutot kap, ha a’ szem elveszti fényét , köny foly belőle ’s beesik, ha ritkább és lassabban kérődzik az állat, fogait csikorgatja , fejét rázza, füleit felankasztja, ha orra szárad, ha bőre a’ bordákon keményebb lesz ’s jobban tapad a’ bordák és oldalakhoz, ha a’ tehén kevés vagy semmi tejet nem ad, — akkor bizonyosan a’ százrétű paczal aszálya van jelen, mellyellen a’ következő, eddig titkos szerek használandók. (folytatjuk) tengervíz illatává tétele. A’ tenger hátán gyakran szomjan vesz az ember s Kiki tudja hogy a’ tenger vize olly sós és keseserü, hogy épen lehetetlen meginni, ’s a’ ki talán lenyelné is, általa szomját nem vesztené, hanem még szomjasabb lenne. Amsterdamban most olly készületet találtak föl, melly a’ tenger vizbül a’ sót és keser anyagot kiveszi ’s melly már itt ott használatba is vétetett. Egy kormányos igy ír róla: „Bocher ur készületének nagy hasznát vettem. Egész utunkban az általa nyert viz elegendő volt az emberek számára ’s maradt még a’ ruhák mosásához is. Italia jobb valt a’ magunkkal vitt hordóbeli víznél, annyira hogy a’ bourboni kikötőben sem hozaték friss vizet, ’s utasaink egyike, ki megbetegedik, soha nem ivott mást, mint illy készített vizet. Mivel pedig a’ tiz hónapig tartó tengeri útban mindig egésségesek valónk , nyilván állíthatom , hogy ezen viz használata épen nem ártalmas.“ A’ feltalálás lecsepegtetésben áll, mellynek gépelye az étel kemenczével van összeköttetésben; ugyan azon tűz szolgálván mindenik czélra, de azért több tüzelő anyagra épen nem lévén szükség. Aagy bánya-áldás, és temérdeis bines találása. Chiliben 183?. Május elején egy favágó a’ Canarcilia havasára menvén fát vágni, midőn egy