Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)

1839-04-20 / 32. szám

HASZNOS MUJLATSÁG III. Bruck­ner arcanum­a a’ marhadog ellen. Több mint tiz év óta dühöng a’ marhavész az ausztriai birodalomban, főképen pedig Magyar és Mor­vahonban , végeden sok barmot elragada ’s minden­kinek azon forró kívánatot gerjeszté föl, bár találtat­nék ember , ki a’ szarvas marha ezen pestisének gá­tol és korlátot tudna tudományával venni. Ilyen em­bernek mondaték lenni boldogult Bruckner János, gyakorlati baromorvos, ki a’ dögvészes marhákat a’ legjobb sükerrel gyógyitá, de titkát senkivel nem köz­lé. Titkai most özvegye birtokában vannak. Ettű­l azo­kat megszerezni föltevé magában Gróf Sprinzen­­steini Hoyos Erneszt, ’se’ végre értekezésbe ereszkedék az özvegygyel, ki írásban kötelezd magát, hogy e’ titkot és minden a’ paczal-aszály ellen szol­gáló recepteket ártadandja négyezer pengő forintért Az említett gróf nem látá túlságosnak ez öszvetet ’s forró buzgalmában nyomban aláírási ivet nyita meg, hogy a’ megkívántadb pénz begyüljön ’s a’ bánásmód az egész hon használatára közzé tétessék. Az aláirók nevei az aláírt pénzmennyiséggel e­­gyütt következnek: Eszterházy hg. 500 f.ezüstben,Hunyady Fe­­rencz gr. 100 f. Hoyos-Sprinzenstein gr. 200 f., C­horin­sky gr. 100 f., Po­­­o­zky 100 f. József Fürstenbergi landgraf 100 f., Batthyány János gr. 100 f., Trautmannsdorf hg. 100 f. Brenner gr. 100 f., Schwarzenberg Adolf János hg. 200 f., Lobkovicz Ágoston herczeg 100 f. Lichtenstein Alajos hg. 400 f., Hu­ny­ady János gr. 100 f., Lanckoronsky Károly gróf 100 f. Lanckoronsky Kázmér gr. 100 f., d’ Harnoncourt Hubert gr. 100 f, Ha­r­­rach Ferencz gr. 100 f., Sándor gr. 100 f, Auernsberg herczeg 100 forint, Wol­ke­n­s­te­in gr. 50 f., Szécheny Lajos gr. 100 f. Nákó gr. 100 f, Eszterházy Jósef gr. 50 f., Eszterházy Károl gr. 50 f., Ke­g­lev­ich gróf 100 f., Graf v. Fünfkirchen 50 f., Wasa hg. 100 f., Saint-Genois gr. 200 f., Erdőd­y Ka­­jetán gr.1­00 f., Es­z­t­er­h­á­z­yi Mihály gr. 50 és S­e­i­­­lern gróf 50 f., mindössze 4000 for. pengőben. A*­t­i­t­o­fe fölfedezése. ( A’ nyavala ismertető jelei.) Kétes esetekben , ha barom­ orvos nincs mindjárt kéznél s a nyavala még nincs elhatározva. A’ szarvasmarha majd minden kitörő nyavalánál szomorú lesz, keveset eszik, néha csüggő fejjel há­trál el a’ jászoltul; váltogatva fázik és hévül ; füle és szarvai most melegek majd hidegek; szőre majd fölborzad majd lesimul; szemei nagyobbodnak és tü­zesebbek mint egésséges állapotban. Illy esetben a­ következő szer adatik, többnyi­re haszonnal: Hir­n­y­­i szikla-virág — — — 1 lat angelika-gyök-por — — 2 „ serte-csík (Alant) gyök-por 2 „ másfél pint vízben fél óráig igen jól betakarva főzet­nek , leszüretnek; a’ főszet langyossá lévén , annak fél pintjébe másfél lat salétromot, két lat kettős sót, s nehezék kámfor port adunk. Ezen orvos­ságot reggel fél órával előbb esténként pedig fél órával utóbb adjuk be az etetésnél. Ha e’ szerre harmad napra jobban nem lesz a’ marha, ha étvágya múlik, lélekzése nehezül és hu­rutot kap, ha a’ szem elveszti fényét , köny foly belőle ’s beesik, ha ritkább­ és lassabban kérődzik az állat, fogait csikorgatja , fejét rázza, füleit felan­­kasztja, ha orra szárad, ha bőre a’ bordákon kemé­nyebb lesz ’s jobban tapad a’ bordák és oldalakhoz, ha a’ tehén kevés vagy semmi tejet nem ad, — ak­kor bizonyosan a’ százrétű paczal aszálya van jelen, mellyellen a’ következő, eddig titkos szerek hasz­nálandók. (folytatjuk) tengervíz illatává tétele. A’ tenger hátán gyakran szomjan vesz az ember s Kiki tudja hogy a’ tenger vize olly sós és kese­­serü, hogy épen lehetetlen meginni, ’s a’ ki talán le­nyelné is, általa szomját nem vesztené, hanem még szomjasabb lenne. Amsterdamban most olly ké­születet találtak föl, melly a’ tenger vizbül a’ sót és keser­ anyagot kiveszi ’s melly már itt ott hasz­nálatba is vétetett. Egy kormányos igy ír róla: „Bo­cher ur készületének nagy hasznát vettem. Egész utunkban az általa nyert viz elegendő volt az embe­rek számára ’s maradt még a’ ruhák mosásához is. Italia jobb valt a’ magunkkal vitt hordóbeli víznél, annyira hogy a’ bourboni kikötőben sem hozaték friss vizet, ’s utasaink egyike, ki megbetegedik, soha nem ivott mást, mint illy készített vizet. Mivel pedig a’ tiz hónapig tartó tengeri útban mindig egésségesek va­lónk , nyilván állíthatom , hogy ezen viz használata épen nem ártalmas.“ A’ feltalálás lecsepegtetésben áll, mellynek gépelye az étel kemenczével van össze­köttetésben; ugyan azon tűz szolgálván mindenik czélra, de azért több tüzelő anyagra épen nem lévén szükség. A­agy bánya-áldás, és temér­deis bines találása. Chiliben 183?. Május elején egy favágó a’ Ca­nar­cilia havasára men­vén fát vágni, midőn egy

Next