Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-09-18 / 23. szám

HASZNOS Pest, 1839. Szerda Septem. 18 án Gazdasági intézet Rohonczon. Ha honunkban a’ műveltség’ haladását, az ipar’ kifejlését, ’s a’ köz érdekek’ előmozdítását fokonként figyelemmel kísérjük, örömmel, hazafiul édes öröm­mel kell megváltanunk , hogy a’ vak Optimismus, mellyhez ezelőtt makacs megátalkodással ragaszko­­dánk , hitelét vesztve, egy jobb iránynak engedett he­lyet, ’s hogy igy hibáinkat elismerve, ’s törekedve, nemzeti életünk’ pályáján néhány év­tized óta tovább haladánk, mint a’ mennyire azelőtt századok alatt jutottunk. — Alig van országos intézvényinknek egy fontos ága, mellyben előre törekvő mozgalom’ jelei nem mutatkoznának , s k­­itünőleg folyó év­tizede ha­zánk’ sorsteljes életének vala tanúja több rendű jóté­kony törvények’ és intézetek’ keletkezésének , mel­­lyek közül elég említenünk az 1­932/6ki urbért, a’ magyar academiát, a’ gazdasági és kis­ded­o­v­ó-e­gy­e­s­ü­l­e­t, vakok’ in­tézet­é­t’stb., mellyek mint megannyi részint anyagi, részint szelle­mi factorai az országos jólétnek, derültebb jöven­dőt ígérnek , feltéve , hogy a’ nemzet a’ szikrát, mellyet a’ kor’ lelke keblünkben gyújtott, gondosan őrzi, ápolja ’s neveli. Részemről azonban országos érdekét ’s morális becsét és fontosságát ezen gyarapodásunknak különö­sen azon körülményben helyheztetem, hogy a’ mi jó­tékony eddig létesült, az honi, ’s hogy az minden külső befolyás nélkül a’ nemzet szivéből fej­lődött ki, ’s azért is mint tulajdon éghajlatunk alatt sarjazott növény, az állandóság’ rangyát méhében hor­dozza, ’s gyengéd ápolás mellett egykor alkatunk’ belső rendszerével rokontermészetű érett gyümölcsöt hozand. Koránsem vagyok mindazonáltal azokkal egy véleményben, kik tán tele önhitséggel , elhízással, honi ügyeinket a’ tökély­ legfensőbb fokán lenni ’s hazánkat Eldoradonak tartják ; mit 1825. óta ország­­gyűléseink , korszerű egyesületek ’s egyes nagy fér­fiak dicsőt 's jót eszközlöttek , az egy országnak , minő ezen haza, — egy nemzetnek, melly ha egye­sül , alkotmányánál ’s a’ kormány' jó szándékánál fogva sorsáról és jólétéről sabadon rendelkezhetik,— épen nem olly óriási bámulandó lépés, ’s egyedül ’s főképen azért érdemel figyelmet és részvétet, mert a' nemzet’ végső reményeit, mellyek a’ nemzet’ elkor­­csulása és egyenetlensége miatt mármár elenyésztek, újonnan feléleszté, de csak feléleszté, és nem biztosító! Egyedül állhatatosság, egyesség ’s a’ megkezdett pálya’ szakadatlan folytatása fogja e’ ha­zának kebelébe visszaidézhetni azon malasztos nyu­galmat s melly a’ nemzetnek ön erejével szerzett , ’s ha szükséges, a’ pártok’ szenvedélyeivel szem­közt és férfiasan kiküzdött népboldogság’ eredménye. A’ szellemi mozgalom, melly ez irányban mun­­kálódik hazánkban hála Széchenyi nagyszerű példá­jának­­ évenkint uj hazafiai tetteket szül, mellyek azon mértékben részesülnek a’ közméltánylás’ jutal­mában , a’ mellyben a’ nép érdekei vétettek a’ tett’ finomm­értékéül , ’s ha ez való, úgy az idén Ro­honczon Vas vármegyében létesült ’s jövő novem­berben megnyitandó gazdasági intézet bízvást számolhat általányos részvétre, mert anyagi tekin­tetben hazánk’ legfontosabb érdekének van szentelve, s idősb testvérivel, a’ keszthelyi és óvári intézetek­kel együtt, egy közösen érzett hiányt, ’s mondhat­ni országos szükséget segít pótolni. Ezen intézet’ eszméje ’s léte nem új ugyan, mert kisebb alakban, főképen az uradalmi tisztek’ számá­ra , Károlyi Lajos gróf jószágán , T­ó­t - M­e­g­y­e­­ren, már több év óta létezett. Battyány Kázmér grófi hazafiusága által azonban az intézet nagyobb kiterjedést ’s belsőkép czélszerűbb elrendezést nyert, ’s helybeli körülmények miatt Megy­erről Ro­­honczra tétetett át. Az intézet’ programmja a’ ha­zai hírlapok mellett szétküldetvén, a’ szükségkép tudnivalók már nyilványossá tétettek ugyan, de mint hallatszik, mégis több rendű hibás fogalmak és té­vedések kerengnek e’ tárgyban a’ közönség előtt , azért is czélszerűnek és szükségesnek tartom, a’ mennyire magam is beavatva vagyok, a’ tárgyra nézve felvilágosítást nyújtani. Ezen intézet nem nevelő, hanem képző-inté­zet , mellynek legközelebb czélja az okszerű s mü­veit mezei gazdaságnak szoros értelemben tudományos előadása. Ki abban részt venni óhajt , ottléte’ czél­­ját már eleve élénken éreznie ’s azt elérni akarnia kell, mert a’ példány’ az intézeti elöljárók’ buzgó­­ságán ’s a’ tárgy’ belső érdekén kivűl semmi kény­szerítő ösztön ott nem létez. A’ növendék ha fogé­kony, czélját nem tévesztheti.—De ha ifjak jőnek oda, kik mezei gazdák lenni akarnak, mert más mesterségre vagy tompák és restek, vagy igen is kön­nyelműek , kik a’ mezei gazdaság’ lényeges oldalát jóizű falatokban, vadászatokban, cserélgetésben és a’ jobbágyok’ sanyargatásban keresik, — kik min­den mathematicai és természettani ismereteket feles­legnek tartanak, mert jószágbérlők minden tudomány nélkül is meggazdagodnak, — kik végre tán az in­tézetben csak egy pár vig esztendőt akarnak édes munkátlan ’s dom­borozás közt eltölteni, — azoknak nagy szerencsét nem jóslok nekik hamar ki fog­ telni esztendejök.. 23dik szám. A 1í másodikk félév.

Next