Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-09-18 / 23. szám
HASZNOS Pest, 1839. Szerda Septem. 18 án Gazdasági intézet Rohonczon. Ha honunkban a’ műveltség’ haladását, az ipar’ kifejlését, ’s a’ köz érdekek’ előmozdítását fokonként figyelemmel kísérjük, örömmel, hazafiul édes örömmel kell megváltanunk , hogy a’ vak Optimismus, mellyhez ezelőtt makacs megátalkodással ragaszkodánk , hitelét vesztve, egy jobb iránynak engedett helyet, ’s hogy igy hibáinkat elismerve, ’s törekedve, nemzeti életünk’ pályáján néhány évtized óta tovább haladánk, mint a’ mennyire azelőtt századok alatt jutottunk. — Alig van országos intézvényinknek egy fontos ága, mellyben előre törekvő mozgalom’ jelei nem mutatkoznának , s kitünőleg folyó évtizede hazánk’ sorsteljes életének vala tanúja több rendű jótékony törvények’ és intézetek’ keletkezésének , mellyek közül elég említenünk az 1932/6ki urbért, a’ magyar academiát, a’ gazdasági és kisdedovó-egyesület, vakok’ intézetét’stb., mellyek mint megannyi részint anyagi, részint szellemi factorai az országos jólétnek, derültebb jövendőt ígérnek , feltéve , hogy a’ nemzet a’ szikrát, mellyet a’ kor’ lelke keblünkben gyújtott, gondosan őrzi, ápolja ’s neveli. Részemről azonban országos érdekét ’s morális becsét és fontosságát ezen gyarapodásunknak különösen azon körülményben helyheztetem, hogy a’ mi jótékony eddig létesült, az honi, ’s hogy az minden külső befolyás nélkül a’ nemzet szivéből fejlődött ki, ’s azért is mint tulajdon éghajlatunk alatt sarjazott növény, az állandóság’ rangyát méhében hordozza, ’s gyengéd ápolás mellett egykor alkatunk’ belső rendszerével rokontermészetű érett gyümölcsöt hozand. Koránsem vagyok mindazonáltal azokkal egy véleményben, kik tán tele önhitséggel , elhízással, honi ügyeinket a’ tökély legfensőbb fokán lenni ’s hazánkat Eldoradonak tartják ; mit 1825. óta országgyűléseink , korszerű egyesületek ’s egyes nagy férfiak dicsőt 's jót eszközlöttek , az egy országnak , minő ezen haza, — egy nemzetnek, melly ha egyesül , alkotmányánál ’s a’ kormány' jó szándékánál fogva sorsáról és jólétéről sabadon rendelkezhetik,— épen nem olly óriási bámulandó lépés, ’s egyedül ’s főképen azért érdemel figyelmet és részvétet, mert a' nemzet’ végső reményeit, mellyek a’ nemzet’ elkorcsulása és egyenetlensége miatt mármár elenyésztek, újonnan feléleszté, de csak feléleszté, és nem biztosító! Egyedül állhatatosság, egyesség ’s a’ megkezdett pálya’ szakadatlan folytatása fogja e’ hazának kebelébe visszaidézhetni azon malasztos nyugalmat s melly a’ nemzetnek ön erejével szerzett , ’s ha szükséges, a’ pártok’ szenvedélyeivel szemközt és férfiasan kiküzdött népboldogság’ eredménye. A’ szellemi mozgalom, melly ez irányban munkálódik hazánkban hála Széchenyi nagyszerű példájának évenkint uj hazafiai tetteket szül, mellyek azon mértékben részesülnek a’ közméltánylás’ jutalmában , a’ mellyben a’ nép érdekei vétettek a’ tett’ finommértékéül , ’s ha ez való, úgy az idén Rohonczon Vas vármegyében létesült ’s jövő novemberben megnyitandó gazdasági intézet bízvást számolhat általányos részvétre, mert anyagi tekintetben hazánk’ legfontosabb érdekének van szentelve, s idősb testvérivel, a’ keszthelyi és óvári intézetekkel együtt, egy közösen érzett hiányt, ’s mondhatni országos szükséget segít pótolni. Ezen intézet’ eszméje ’s léte nem új ugyan, mert kisebb alakban, főképen az uradalmi tisztek’ számára , Károlyi Lajos gróf jószágán , Tót - Megyeren, már több év óta létezett. Battyány Kázmér grófi hazafiusága által azonban az intézet nagyobb kiterjedést ’s belsőkép czélszerűbb elrendezést nyert, ’s helybeli körülmények miatt Megyerről Rohonczra tétetett át. Az intézet’ programmja a’ hazai hírlapok mellett szétküldetvén, a’ szükségkép tudnivalók már nyilványossá tétettek ugyan, de mint hallatszik, mégis több rendű hibás fogalmak és tévedések kerengnek e’ tárgyban a’ közönség előtt , azért is czélszerűnek és szükségesnek tartom, a’ mennyire magam is beavatva vagyok, a’ tárgyra nézve felvilágosítást nyújtani. Ezen intézet nem nevelő, hanem képző-intézet , mellynek legközelebb czélja az okszerű s müveit mezei gazdaságnak szoros értelemben tudományos előadása. Ki abban részt venni óhajt , ottléte’ czélját már eleve élénken éreznie ’s azt elérni akarnia kell, mert a’ példány’ az intézeti elöljárók’ buzgóságán ’s a’ tárgy’ belső érdekén kivűl semmi kényszerítő ösztön ott nem létez. A’ növendék ha fogékony, czélját nem tévesztheti.—De ha ifjak jőnek oda, kik mezei gazdák lenni akarnak, mert más mesterségre vagy tompák és restek, vagy igen is könnyelműek , kik a’ mezei gazdaság’ lényeges oldalát jóizű falatokban, vadászatokban, cserélgetésben és a’ jobbágyok’ sanyargatásban keresik, — kik minden mathematicai és természettani ismereteket feleslegnek tartanak, mert jószágbérlők minden tudomány nélkül is meggazdagodnak, — kik végre tán az intézetben csak egy pár vig esztendőt akarnak édes munkátlan ’s domborozás közt eltölteni, — azoknak nagy szerencsét nem jóslok nekik hamar ki fog telni esztendejök.. 23dik szám. A 1í másodikk félév.