Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-10-19 / 32. szám
121 ) hatalma felvilágosodottabb, okosabb ’s erőteljesebb ott a’ nej nézet és igazságosabbak ’s erkölcsiebbek. A’ civilizátio hasznosabb gyümölcsöket terme itt, e’ jeges tartományok helyzete ’s belső mivolta daczára. A’ nemzetek forradalmas mozgalmában, ama népek csendesen, de okosan és szilárdan haladtak elő, nem döngettek fel trónokat, nem pusztítottak el bizalmakat. Nagy Péter óta Oroszország is az európai civilizátióhoz csatlakozozott ’s csak nyugodt és csendes, de okos és szilárd saját fájában ép’ úgy lelhet magának jövőt, mikép’ egys z›*rsmind látszik a’ felvilágosodás sugarait keletre, Innan ez ki jőve, viszszavezérleny (F. P.) K. G. Biomoeop. orvosokat illető kivonat. l.r. Iluubold-nak f. évi aug. lodikcu Lipcsében tartott beszédéből ; és Felszólítás. Hahnemannak, a’ hasonszenvezi gyógyrendszer'j alkotójának kit hatvan év előtt lükén orvostárrá koszorúztatott,—emlékéül az ő tanulmányát gyakorló német orvosok évenkint középponti egyesület *) czim alatti német honnak különféle nagyobb városiban s f. é. Lipcsében jöttek össze, hol a’ jelen évre választott elnök dr. Haubold, hosszú velős beszédében a Homeopathiai jelen állásáról többek közt ezeket mondja : ,,A' múlt évről is mondhatni, hogy a’ Homeop. napról napra terjed, ’s ez által annál világosb jelét adja nagy értékének, minél több akadálylyal kell vínia Philadelphiában—igy ir dr. Reichardt—annyira terjed itt a* Homeopathia , s annyi megbízatásnak kell megfelelnem a’ hasonszenvi gyógyszerek s más e’ tudományhoz tárgyak iránt, hogy valóban kénytelen vagyok Németországban levelezőt keresni. *—Említvén továbbá más országokat ’s némethént is; ezekben az egyesületek’ ’s egyesek’ fáradhatlan munkálatit, átmegyen a’ tavaly alakult siléziai uj egyesületre ’s ennek szabályira, mellyek között ezek fok: 1) a’ homoeopathiai gyógyrendszer igazságának világos tett dolgok általi folytonos bebizonyitása.; 2) a’ tagok tehetségeinek a’ tudomény minden irányában ’s eszközei által kimüveltetése; 3) a nevezett két eszköz általi méltó terjesztése az üdvös igazságnak; 4) az egyetértésnek magok ’s régibb felekezetű ügytársaik között, melly ■oktalanul a’ tudomány ’sat. nagy kárával felbomlott; minden telhető eszközök által minél előbbi tökéletes helyreállitása.“ Adja az ég, hogy a’ ns czélzatu egyesület lehető legnagyobb sikerrel hasson, és hason-Van a’ homoeop. orvosoknak Németországban több egyesületük is; illyenek a’ badeni, lausicz- sziléziai, az éjszaki német, a' szabadelmü lipcsei, ’et.; a' francziáknál ’s amerikaiaknál még számosabb. Jóra lelkesítse a’ magyarországi, eddig semmi közreható életet nem tanúsított, orvosokat is. Homoeopathia minden előítélet s más akadályok’ ellenére is szépen terjed, tudja mindenki; de hogy az azt gyakorló orvosok egyesüléséről mindeddig csak gondolkoznak, fájdalommal ismerjük meg. Számtalanok az egyesületek’ hasznai mind a’ társaságra mind pedig egyedekre nézve; ez különösen tudva vagyon, azért nem lehet eléggé siettetni e nagy dolgot; minden nap melly a’jónak létesülése nélkül múlik, a’ tárgyra nézve el van veszve. Csak külföldtől várni a’ tudomány haladását, sem nem dicsőség, sem nem haszon; mert a’ mi éghajlatunk, természetünk, viszonyaink ’sat. csak nálunk vannak, ezekhez képest kell tehát a tudományt is alkalmaznunk, ide pedig tapasztalás, rostálgatás, közlekedés, a’legbiztosabb út. Nem szándék az egyesület felállításával a’ régi gyógytanhoz hív ügyfeleink ’s magunk között valami elkülönző ’s közlekeést gátló vonalt húzni , hanem csak a’ tudományt tökélesíteni, ’s minél több alkalmat adni az igazságróli meggyőződésre; a’ forradalom ’s czivódás szakán túl estünk , közel van tehát már az idő, hogy az igazság győzzön. A’ hasonszenvi orvosok között, kik Magyarhonban vannak , alakítandó egyesületről mi legyen az ügytársak’ véleménye, elvárják a pestiek. A ruházatról. A’ levegő változásinak kitéve, mellyekbe minden éghajlat részesül külömbféle mértékben , szükséges vala az embernek is, az ő első zsengéjébe, ezeknek ellent állani. Azon eszközökre nézve, mellyek által ő magát inkább óhatja kevésbé áldva meg a’ természettől mint más állatok, kénytelenjett mindjárt eleinte olly eszközökhöz folyamodni, mellyek ezen hogy úgy szóljak természet feledékenységét pótolhassák. Képzelhetjük magunknak azon próbákat, mellyeket az emberek az ő gyermeki korukban tettek , csak abból is, a mit azon nemzetek tesznek, kiket mi vadaknak hívunk. Barlangok voltak az első lakhelyek ruházatjok az állatok bőre, vagy csak mily növevények levelei, mert illyenek, még a’ mostani lakhelyet is azon nemzeteknek a’ hová a’ csinosodás nem hatott. Későbben midőn a’ mesterségek az emberekre az ő jótévő hatásokat bebizonyiták, mindenféle szövetek készültek, mellyek kétsé° kívül, az első próba után tökélletlenek voltak, ’s mellyeket ők nemcsak a’ légvédjéül hanem mint czifraságot is használtak , mert a’ tetszeni való kívánság olly természetes az embernél, mint az ő fenntartása, de kétség kívül sok idő kellett arra mig a’ Fenicziabeliek purpurral festének, ’s az Indusok Cathenurt szővtek. Mi ugyan nem tudunk semmi bizonyost a’ régi népek öltözetjeiről, csak azt, hogy