Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-26 / 26. szám

( 102 ) egyszeres úgy a’ kárnak, annak minényiségéhez ké­pűt, egyszeres, vagy kétszeres, a’ kivilágositható kár­tevővel egyetembeni megtérítésén felül, a vétség foko­zatához aránylag fenyih­issék. 33. §. Másnak álló vagy folyóvizében, s csatornái­ban halászó , csikázó , vagy piótzát szedő a’költségeknek egyszeres, a’kárnak kétszeres megtérítésével fenyitessék. § 34. §• A’ ki az általa okozott károk becsűjét ma­gára nézve szerfeletti nagynak és suilyosnak tartaná, sza­badságában áll azon becsüt az illető szolgabiróval vagy kapitánnyal megvizsgáltatni, sőt úgy hozván magával a körülmények, mind a’ két fél által egyenlő számmal ál­lítandó becsüsök és ahoz értők által, a mezei, kerti, és szőllőbeli károkat ugyan az első becsü­ után harmad nap alatt — az erdei károkat pedig legfelebb 15 nap alatt, még egyszer megbecsültetni, és ekkor ezen uj becsű­ a’ szol­­gabiró vagy kapitány által is megvizsgáltatván, fog a’ ki­elégítés alapjául szolgálni. 35. §. A’ nagtyobb és kisebb közországos- vagy pos­taiakat , Úgy ollyakat , mellyek az egész község által a’ mezei gazdaság, avagy a’ szomszéd helyek közti köz­lekedések végeit mint közösök kihagyatnak, és használ­tatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra ál­tal vinni, kész­akarva vagy gondatlanságból felszántani , elfoglalni folyóárokkal, vagy sűrű’s ritkábban ásott göd­rökkel kelleténél vagy a’ kiszabott szélességre nem ügyelve, összeszoritani, azoknak mellékén lévő élő sor, vagy karfákat és védczövekeket, nem különben azokon épült fa, vagy kőhidakat, kirakott csatornákat, útmutató oszlopokat rongálni, vagy épen azoknak alkotó részeit feszegetni, ellopni, az okozott kárnak kétszeres, a’ vizs­gálatra forditott költségnek pedig egyszeres megtéríté­sén felül, a’ vétség, és szántszándékos rész akarat foko­zatához mért fogházi büntetés alatt tiltatik ; az okozott kár­nak, vagy foglalásnak azonnali helyrehozatása, az illető szolgabiróra vagy kapitányra tartozván. 31­. §. A’ határban lévő dűlő és mezei utak, mel­lyek a‘ földm­ivelés tekintetéből a helység lakosainak nagy része által használtatnak, azon helység lakosai — legye­nek azok nemesek, vagy nem-nemesek — valamint a’ ha­tárbeli birtokosok által, kik t. i. azon it közös haszná­latában részt vesznek, tulajdonuknak kiterjedéséhez mért arany szerint, mindenkor járható állapotban tartassanak, mit ha az illető szolgabiró vagy kapit­ány felszólítására , és az általa rendelt időre nem teljesítenének, ennek kö­telességében álland­ó azon rész utat vagy hidat a’ vona­kodó helység, vagy közbirtokosság költségére helyreho­zatni, és egyszersmind a’ költségeket a’ vonakodón rövid szóbeli per útján meg is venni. 37. §. Aratók , nyomtatók, vagy cséplők, úgy más bármelly mezei munkát általában szerződésképen felválalt munkások nem ritkán nem ügyelvén szerződésükben fog­lalt lekütelezésü­kre, ennek a­ maga idejében vagy épen nem tesznek eleget, vagy biz van abban, hogy nyomban más munkást helyettök állítani nem lehet, szerfeletti ki­­vonatainak teljesülésére a­ föld birtokosát kényük szerint új alkukötésre kénszeritik, az illyesek által gyakorlott vis­szaéléseknek zabolázására rendeltetik, hogy az aratót nyomtatót, vagy cséplőt rendes útlevél nélkül, a’munkás­nak lakhelyén kívül, bár ki is felfogadni, ne merészelje. — Az elvállalt munka teljesítésétől vonakodó vagy meg­szökött aratók, nyomtatók, cséplők pedig, vagy más bár minélvű mezei munkások, bárha időközben már más gaz­dánál be is állottak volna, — nem csak az elsőbb elvál­lalt de nem teljesített munkának a’ kötött alkuszer­inti m­egtevésére az illető szolgabiró vagy kapitány által helyre állítassanak, hanem azonfelül az okozott kárnak és költ­ségek pótlása dijába, az elmulasztott, és mezei munkára alkalmatos napszámok helybeli folyó árának kétszeres megtérítésével büntettessenek. — Azon bérlő pedig ki­től az illykép csalfáskodó munkások elsőbbi kötelezésük­nek teljesítésére az illető szolgabiró­­agy kapitány által visszaállitottak, ugyanazon kárpótlást követelheti , hogy ha azonban az illy bérlő aratót, nyomtatót, v­agy cséplőt rendes uti­levél nélkül fogadott volna fel, a’ kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállitásukból eredeti ká­rát a’törvénynek önmaga részéről tett megszegésének tu­lajdonítsa, ’s kárpótlást a’ munkásokon nem követelhet,— sőt részéről történt csábitgatás esetében, még a’ 38. §. rendeletének is leend helye. Azon esetben pedig, midőn jégeső, vagy más elemi viharok által az aratásra, nyomtatásra, vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a’ beállott munkások a’ kötött szerződéshez képest . heré­ket ki n­e kereshetik , az eredetileg köttetett szerződés a’ munkásokra nézve kötelező erővel bírónak nem tekin- t tetik, hanem uj szerződésnek van helye, úgy mindazon­által, hogy ha ez iránt a’ munkást fogadó a'munkások­kal meg nem egyezhetne, azon kérdés felett, ha az döb­bent szerződés megálljon-e, mindenkor az illető szolga­­bíró vagy kapitány, még pedig a’ legrövidebb idő alatt, ha főzik ítéletet hozni, és addig, m­ig ítélet által a’ kér­dés eldöntve nincsen, sem a’ munkásoknak uj munkát vállalni, sem pedig a’ munkást fogadónak m­ás munkáso­kat felfogadni szabad nem lészen. Úgy szintén akár a’munka bérének vagy élelmezés­nek nem a’szerződés szerinti kiszolgáltatása, akár a bér­leti munkának egészben vagy részben más munkások ja­vára juttatása, vagy más bár melly a’ tett szerződés megszegéséből eredeti kérdéseknek rövid úti elintézése ’s bírálása szintén az illető szolgabirót vagy kapitányt illetendi sőt ha a’ mun­kat tétető akár a’ bérlett munka elvállalásából reménytért haszonnak megszorításával, akár a’ tett alkunak bár­miképeni megszegésével szán­tszán­­dékosan okozott volna kárt, a’bérlett munkások ezen ká­ruknak részeikrel kétszeres pótlását szintén sommás úton kö­vetelhetik; a’ feljebbvitelnek itt is az 5dik §. értelmében lévén helye. 38. Más által alku szerint már felfogadott aratót, cséplőt, vagy nyomtatót elcsalni általában tilalmas lévén, ha azt még is valaki tudva merészlené, és az elsőbbi bérlő által törvényesen megintve , az olly nemű munkásokat elbo­csátani vonakodnék, a’ költségeknek egyszeres, és okozott kárnak a’ 371k §. értelmében, azon megszökött munkásokkal egyetemes megtérítésén felül, annyiszor a’ mennnyiszer az illető szolgabiró vagy kapitány által rövid uton a’ megyei vagy városi illető pénztár részére megveendő 21­ tól löáig terjedhető folyó ezüst forintokkal bü­ntettetik. 39. §. A’ mennyire ezen mezei, kerti,szőllőbeli, erdei, ▼agy köz utakon, ’s hidakon elkövetett károsításokat il­lető törvények az eddigiekkel öszveütköznének, — azok annyiban erő nélkülieknek, — és elsörülteknek nyilvá­níttatnak. 41t. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetések, jelesen a’ 8, 9, 18, 19, 23 és 25dik §. alattiak, a’men­nyiben ezen szakaszok alatt foglalt vétségek a’ becste­lenség bélyegét már ön magokból a’ tett miségéből is, a’ vétkesre nem hárítanák, t. i. a’ mennyiben azok lopást , rablást és a’ személynek erőszakos megtámadását, mint már általán a’ fenyitő törvények által tiltott vétségeket, magokban nem foglalnának, az ítéletben kimondott ma­rasztalás erején túl becstelenséget következőleg polgárj­ogainak ha­bár ideigleni megszorítását is a’ marasztaltra s­em­ vonják. (Folytatjuk.)

Next