Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-10 / 30. szám
Mulatságos adatok. (Vége.) Voltak ’s vannak nagyok, kik csak a’ külső formára tekintenek, ’s mások szavára hallgatnak a’ nélkül,hogyigyekeznének meggyőződni a’dolog miben voltáról, mi által ollykor az akarat ellenére is ártanak másoknak, sőt egész testületeknek is. Ez annál könnyebben történhetik meg, ha már az aggvének, úgy szólván újon gyermekek, mit a’ ravaszok hasznokra fordítván, végre is kaczagnak győzedelmükön. Kérdés , ha egy közönséges orozó, avagy illy fekete lélek méltó-e nagyobb büntetésre? minden esetre a’ megvetők közé tartoznak az emberi társaságban. A’ sz. Gellért hegy alatt kéntelen lévén többször járni, a’ hányszor feltekinték, annyiszor szomorkodom azon szegény embereken, a’ kiknek házai a’ lecsüggő hegyormok alatt épitvék. Egykor ledűlt egy nagy kőtuskó, összezúzván nehány házat ’s embereket. Biztosság küldetvén a’ helyszínére az orvoslás fölött tanácskozandó, a’ tapasztalt technikus azt adá feleletül: ha az urak 30 év előtt kérdeztek volna engem, tudtam volna jó tanácsot adni; ’s a’ tett kérdésre, miben állott volna e’ javaslat ? meg nem engedni, hogy oda építsenek. Kik most a’ legjelesebb festészek Francziaországban kérdé barátom. A’ históriai festészek között kitüntetik magokat: Vernet Horace, Scheffer Henri, Delacroix, Delaroche, Schnetz, Sigalon, Steuben, Deverin, Guichard, Boulanger, Monvoisin, Champmartin, Ziegler, Rioult, Jollivet.— Genre festészek : Jeannon, Messe, Odier, Jacquard, Bellangé, Fleury, Beaume, Madame Itersent, Trévenim; ezentúl Grenier, Destouches ’stb. A’ táj ’s tengerészi festészetben: Isabey Eugen, Gudin, Tanneur, Garnerey, Leportevin, Giroux, Bertin, Bidault, Remont. Arczkép-festészek: Dubuse, Lepaulle, Kinson , Court, Winterhalter. — Annak idejében a’ magyar festészekrül is teendünk említést. Dalszinésznek, ha igazán megfelelnek rendeltetésüknek , számot tarthatnak számos halgatóra fővárosokban. Ilyen volt Malibran Maria Felicitas, ki is jó beszélt és énekelt francziául, angolul, spanyolul, olaszul. Második férje de Beriot volt a’hires violin virtuóz. E’ jeles dalszinészné 1836 ki sept. 26kán élte 28dik évében, lebukván a’ lóról, kimidt. E’ müvészné élete valóban európai történet volt, úgy annak halála is. Nehány napig a’ hírlapok terve voltak betegségéről, végső óráiról, kimultáról, temetéséről, ’s férjének Manchesterből elfutásáról fájdalomból, Brüsselben emléket emeltetett férje, a’ hires Geef szobrász mintája szerint. Az igaz művészet tehát idegen földön is tisztelőkre talál. Ha ritka eset is, találkoznak még is ollykor herczegi nők, a’ kik mindenek fölött becsülik a’ képző művészeteket. Marie, a’ franczia király leánya, ’s a’ Awartenbergi herczeg neje, ki Pisában múlt ki 1839diki január 2kán, jeles festészné, és szobrászné volt. Ismeretes az orleansi szűz mintája, ’s mintegy 50 festési találmány tőle, a’ mellyeket azonban elemészte a’ tűz Gothában. E’ herczegnő mindent csudáit, mi nagy és szép volt.— Hallván Carrel halálát a’ párviadalban, könnyek hullották szemeiből, ám ha tudta, hogy e’ nevezett férfi az ő talentuma ’s charactere által az uj dinastia legveszélyesb ellensége volt. — Illy nagy lélek, nem mindennapi jelenet, ’s ez okból nem lehet eléggé magasztalni. Bizonyos családoknál, vele születni látszik e’ vagy ama művészethez való hajlandóság. Így látjuk a’ Devriet három testvér dalszinészt; igy a’ négy Müller testvér hangművészt, Károlyt, Theodort, Augustot, Ferentzet, kik quartetjaik által ismeretesek Európában, a’ legidősbike a’ prim violint játsza, a’ legfiatalabb a’ secondot, a’ második a* bratschet, a’ harmadik a’ cellót. Ama quartet soirekben , mellyeket adtanak Berlinben, Bécsben, Braunschvveigban, fényesen fejtőzteték ki valóságos virtuozitásukat, illy nagy művészekre vár a’ magyar haza is. — Ha nem hibázunk, úgy a’hangászegyesület, és az énekiskola, azon két művészeti ágazat Magyarországban, mellyek némi kép lábra kaphattak. Novák Dániel: Charactervonások Gróf Irühl Henrik fényűzése, ’s Könyvtára érse, a’ Hires Heyne Gróf Brühl Henrik, a’ szász választó fejedelem ’s lengyel király III. Auguszt Fridiik ministere 1733 — 1763), nagy gourmund (jó étkek szeretője, Gutschmecker)és fényűző vala. Midőn nem valónak vendégei, megelégszel ebéd ’s vacsorákor 30 tállal, vagy étellel rakott táblával, midőn kis lakomát adott, kivántatott 50 tál, nagy lakomán pedig a’ tábla 80 — 100 tállal, vagy külömböző étellel meg volt rakva. Volt neki 200 szolgája, 12 komornyik, 12 apród (Page), 4 belszakács, 12 közönséges szakács, 30 szakácssegéd ’s konyhainasa, és lovászmesterek , udvarmesterek, konyha ’s pincze irászok nagy serege. Pastétát Párisból, csokoládét Rómából ’s Bécsből hozatott. Uj czipőkből egyszerre 100 párt, parókákból egy tüézetet szerzett magának. Midőn a’ hétévi háborúban a’ poroszok Drezdába jöttek s palotáját elfoglalták,ebben találtak 2000 pár czipőt, 1500 pár sarut (Stiefel) 1500 parókát, ’s 800 hálóköntöst. (Lásd: Neues Lausitzisches Magazin 1839. 4 Band 4 Heft.) Ezen gazdag ’s fényűző ministernek nagy ( 19 )