Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-12-05 / 46. szám
HASZNOS Pest 1840. Szombat Dec.cen 46ik szám. JMásodik félév Gutenberg János élettörténete. CFolytatás.J Mielőtt tovább mennénk, még egy pillanatot kell vetnünk a’ könyvnyomtatás-mesterség előjátékára. A’ játszókártyák valószínűleg német találmány, ’s használatba a’ 14-dik század elején jöttek. A’ szükséges rajzolatok fatáblára tétettek, ’s akkor a’ modormetszőtől a’ fényoldalak, vagy is mindazon részek,mellyeknek nyomniok nem kelle , kivágattak. Ekkor a’ fametszvény enyv, vagy gummifestékkel bemázoltatott, a’ papiros rá borittatván, egy fahenger segítségével a’ lenyomatot magára véve, mit asztán az úgy nevezett levélfestők kiszíneztek. A’ játszókártyákról szent képek készítésére jöttek , mellyekhez később a’ nevet, azután rövid mondatkát is toldottak. Lassankint több illyen képeket egyesitenék, azokat párosan hátoldalt egymással összeragaszták, ’s igy gyűjteménybe összeköték; a’ textus idővel hoszszabb lett, sőt később különös táblán is megjelent, mig végre fődolog jön, holott eleinte csak a’ rajzolatok magyarázatja volt, ’s ez most már a’textus ékességévé (czifraságává) vált. Illy módon származtak a’ főtáblákkal nyomott (xilographicus) művek. A’ biblia pauperum (föl., latin ’s német), apocalypsis s. Joannis (föl.), História seu providentia b. Virg. Mariae, ex Cantico canticorum, és História b. Mariae virg. ex evangelistis et Patribus excerpta kevés textusai magokon a’ képeken vannak; ellenben különös táblát foglal el az: „ars memorandi notabilis per figuras evangelistarum“ (15 lev. textus, és 15 lev. rajzolat) „ars moriendits és „speculum humanae Salvationist czimű müvekben. Egy könyvet vagy töredéket sem ismerünk Gutenbergtől, mellyet ő Straszburgban mozgó typussal valósított volna, ’s e’ szerint tehát legvalószínűbb, hogy ottani próbatételei fatáblákra való lenyomásokra szorítkoztak, átmeneteit képezvén a’ levélnyomók munkájáról a’ valóságos könyvnyomtatás mesterségre, valószínű továbbá, hogy először sajtót használt henger helyett, ’s ez által később rátalált a’ módra is, mikint lehet a’ papiros mindkét oldalára nyomtatni.• A’ könyvnyomtatás feltalálása azonban csak Mainzban történt, mint ezt maga Gutenberg is megvallja, az 1460dik évben bevégzett Katholikon végiratában, Trithemius spanheimi apát, a c hirschaui kolostorról írt évkönyvében. Schöffer Péter saját közleményei szerint az 1499 ben Kielhoffnál nyomatott kölni krónika Zell Ullrik Gutenbergnek egykori segéde tudósítása után, továbbá Schöffer János, Schöffer Péter fia, az 1505. Mainzban nyomatott Livius német fordítása ajánlatában Miksa császárnak — egyhangúlag ugyanazt állítják. Az egyesület Gutenberg, Riffe és Heilmann közt gyaníthatólag a’ szerződés elteltével 1443 dik nyáron szűnt meg, mert az ezt követő évben utoljára látjuk őt Straszburgban fellépni.Hogy vállalatai itten nem nyertek kedvező sikert, onnan kivilágtig, hogy gyakran pénzt kölcsönözni, sőt egy örökségét átengedni volt kénytelen. Úgy látszik Mainzba 1444-ben tért vissza, hol nagybátyja az öreg Gensfleisch János 1443dik oct. 28-án az ifjúnak egy udvart, a’ későbbi Gutenberg-féle könyvnyomtató házat kibérte. Biztosan folytatta itt próbálatait, ’s különösen a’ táblanyomtatást; de róla ismét csak 1448-diki oct. Gról kapunk tudósítást, midőn egy rokona 150 ft kölcsönöz neki, több hozzá tartozó házak évi jövedelmét zálogba adván. De ezen összeggel sem sükerinlt a’ megkezdett munkát bevégezni, 1450 körül, ámbár nagy számú kivágott fatáblákat már bevégzett, olly helyhezetbe jutott, hogy a’ megkivántató módok hiánya miatt az egész vállalattal kénytelenittett volna felhagyni, ha előkelő polgár Fust János, tanácsa és gyámolitása olly állapotba nem helyezteték, mellyben tervét tovább folytatható. 1450diki aug. 22-én Gutenberg szerződést kötött Fust Jánossal, mellynél fogva Fust 800 forintot aranyban kölcsönöz száztól hat kamatra, Gutenberg ezen pénzösszegből műhelyét felállítja, ’s az Fustnak a’ kölcsönözött pénzért biztosítékul szolgáland. Ezenkívül Fust tartozik évenkint 300 forinttal a’ költségeket, házbért, pergamentet, papirost és tintát ’sa’t. pótolni. Ha pedig összekobzódnának, akkor Gutenberg tartozik a’ 800 ftot visszaadni, az eszközök mint szabad sajátja nála maradván; ellenben a’könyvnyomtatásra fordított minden pénz, a’ két szerződőtül közös nyerességre adottnak tekintessék. Ezen egyesületben Gutenberg legelőször is alphabeticus táblákat, egy kis latin nyelvtant kérdések ’s feleletekben, és egy szótárt a’ katholikont nyomtatá. A’ fáradságteljes’s drága táblametszés 1450-dik év körül azon gondolatra hozá Gutenberget, hogy a’ fatáblákat szétfürészelje ’s illy módon egyes, mozgatható typusokat állítson elő; igy jön feltalálva a’ valóságos könyvnyomtatás-mesterség, a’ mozgatható betű. (Folytatása következik.)