Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-12 / 22. szám

( 86 ) 6 §. A’ káptalani kiadásoknak kezdő és befejező szakaszait, valamint a’ tárnoki széknek ítélet - leveleit is iHBirusz nyelven szerkeszteni kelletik a­z Olly helyeken is, hol a’ gyülekezethez szent átszedek magyar nyelven nem tartatnak , a’ jelen Or­szággyűlésnek berekesztésétől számítandó három évek múl­va az anya­könyvek magyar nyelven írassanak. 8. §. Ezentúl minden vallásbeli külömbség nélkül plébánusoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és se­gédeknek ollyak alkalmaztassanak , kik a’ magyar nyel­vet tudják. „ 9. §.­­ Felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy a’ magyar nyelvnek tudása a’katonai véghelyeken is gya­­rapitassék, ’s a’ magyar ezredeknek kormányai a’ ma­gyarországi Törvényhatóságokkal magyar nyelven leve­lezzenek. 10­ §. Az országos pénztárak kezellésérőli számadá­sok magyar nyelven folytattassanak. II. §. Ő Felségének megegyező kegyelmes akarat­jával a’ Magyarországban és ahoz kapcsolt részekben ki­nyomtatott minden munkákból a’ magyar tudós Társasá­got egy példány illeti.: 111- Törén­yczikkely- Az 1836dik évi országgyűlésen alkotott ’s úrbéri tár­gyú törvényczikkelyek né­melly szakaszainak világositá­­sukról é s részint módosításukról. Az ország Rendei vizsgálat alá vevén az 1839 dik évi Országgyűlésén alkotott úrbéri törvényczikkelyeket, azokat, ő Felsége kegyelmes megegyezésének is hoz­zá járultával a’ tapasztalás által sürgetett, ’s a’ szükség­től javaslóit következő bővítésekkel és módosításokkal egészítették ki, úgymint: 1. §. Az 1836dik évi V-dik törvényczikket, akkép változtatván, hogy a’ Verőcze vármegye Diakovári já­rásabeli minden helységek határában, az eddigi szokás megtartásával, egy hold úrbéri szántóföld 1620 — a’ka­­szálló pedig 1296 négyszegű elekkel számíttassák. 2. §: Az 1836dik évi VI-dik törvényczikkely 2-dik­­§-usa 5-dik szakaszának rendelete akkép világosittatik, hogy a jobbágyoknak ott engedett pálinkafőzés a’ zsel­lérekre is nyilványosan értetődik, különben pedig az említett szakaszhoz az létetik, hogy a’ jobbágyoknak és zsel­léreknek, az általuk főzött pálinkát kimérniük, vagy a’ föl­desurat a’ részben illető pénz megadása nélkül pálinkát főzniök, a tiltott bor­­­mérésre szabott elkobzási büntetés terhe alatt szabad nem leszen , — minden esetre fenma­­radván az oligatén kihágások eseteiben az illető földes­­uraság részére még az is , hogy szenvedett káraira és költségeire nézve is, úrbéri után magának teljes elégté­telt szerezhessen. 3. §. Ugyanazon VIdik törvényczikkely 3dil.§sa 6dik szakaszának rendelete akkép világositatik, hogy azon egész telki járandóság alatt, melly az említett szakaszban nyolcz úrbéri zselléreknek kiadatni rendeltetett egyedül a’ lege­lőbeli járandóság értetik. 4. Ugyanazon VIdik törvényczikkely 7-dik­l­usa­lső szakaszának kezdő sorai ekkér igazittatnak ’s részint bővítetnek, v­alam­int a’ jobbágy bár miféle termesztményeknek, és saját készítményeinek (egyedül azokat kivévén, mik­nek árulásától különös törvény által van eltiltva) akár kisebb, akár nagyobb mértékben ’s mennyiségben lehető eladását ezentúl is minden taksa fizetés nélkül, teljes sza­badsággal gyakorolhatja, úgy a’ bolt, és az ettől kíván­ható haszonbér megvehetés jussa a’ földes ur igazai köz­zé tartozik, különben pedig a’ jobbágyok mind ott, hol földesurok engedelmével boltot nyitottak, ’s az attól járó taksát űzetik, és só azon boltbani árulásának eddig gya­korlatában voltak, mind pedig olly helyeken is, hol a’ lakosok boltnyitás és valamelly taksafizetés nélkül a’ só­­vali kereskedésnek gyakorlatában vagynak, ezen gyakor­latban továbbá is meghagyatnak. 5. §. Az 1­36dik évi Vll-dik törvényczikkely 2dik §-usa 5-dik szakaszának rendelete akkép világosittatik, hogy ha a’ jobbágy, azon 5 dik szakasz engedelménél fogva, a’ kender­es lenföldektöl a' fonásbeli szolgálatot kivánnná tenni , akkor ezen szolgálat egyedül azon föl­dekre éltetik, m­ellyek vagy az úrbéri tabellában mint ol­ya­­nok kijelölve vagynak, vagy az eddigi szokás szerint azon fonásbeli szolgálattal voltak terhelve, magától érte­tődvén, hogy az úrbéri több földekben vetett bar melly termesztményekből a’ kilenc/.ed, az említett MI-dik tör­vényczikkely rendelete szerint járulandó a’ földes úr ré­szére. 6. §. Ugyan azon Vildik törvényczikkely 5kik­lusa­lső szakaszának rendelete akkép világosittatik, hogy ott hol egy egész házhelyes jobbágy esztendő által 52 napi igás, vagy — ha a’ földesúr akarja — egy igás napi munka helyett két napi gyalog munkát szolgálni kötelez­­tetik, ezen mértékhez aránylag tartoznak a tel - negyed vagy nyolczadrész telkeket használó jobbágyok a törvény­ben kijelölt móddal, nap­felkeltétől fogva nap­nyűgatig dolgozva, az igás vagy gyalog napi munkákat földesuraik­­nak megtenni. 7 § Ugyan azon Vlldik törvényczikkely 5dik &usa 5dik szakaszának rendelete következővel bővíttetik: A’földesuri munkának telyesitését makacságból elmu­lasztó jobbágy azonkívül, hogy az elmulasztott munkát póto­­lólag végeznie kelletik, esetről esetre minden egy egy gyalog napi munka elmulasztásáért, folyó ezüst pénzben egy —min­den igás napi munkának hasonló elmulasztásáért pedig két forintokkal büntetessek; a’ dologbani eljárásra nézve, kö­zönséges szabályúl azon mód alapittatván meg, hogy a’ földesur, vagy megbízottja, — ki a’részben rendes Jegyző­könyvet tartani és folytatni köteleztetik ;—az olly ma­kacssági vád alá eső jobbágyot maga eleibe állítva, őt a’ helységbeli két Elöljárók , vagy legalább semmi kifogás alá nem eshető két tanuk mindenkori jelenlétükben vol­­takép hallgassa ki, s ha mentségét és lehető próbáit — mellyeknek előadhatása soha ki nem zárathatik, — elég­teleneknek találandja, az elmarasztaló ítéletet reá ugyan mondja ki, ’s azt szinte a’ helybeli elöljárók vagy két más tanuk jelenlétükben rögtön hajtsa is végre, az eljá­rás módjáról szólló jegyzőkönyvi kivonatot és ítéletet azon­ban a’ megbüntetett jobbágynak — ha az úgy kívánna — egész kiterjedésében s ön vagy megbízottja aláírásával meghitelesitve , mindenkor és ingyen adja ki. — Egyébiránt A’földesúr vagy megbízottja végzetén meg nem nyug­vó jobbágy részére, a’ birtokon kívüli fellebbvitel, ’s illy czélból a’ kerületi Szolgabiróhoz lehető folyamodás sza­badon fenhagyatv­án, — a’ kerületi Szolgabiró illy ese­tekben a’ megyetőli kiküldetését sem várva, a’felek meg­­halgatásával a’ szoros vizsgálatot tegye meg, s tudósí­tását minden iratokkal és a’ földesúri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt, a’ köz törvényhatósághoz késedelem nél­kül beadván, az egész dolog a’ megyének legelső alka­lommal tartandó úrbéri törvényszékén megvizsgáltatva ítél­tessék el. 8. §. Ugyan azon Vildik törvényczikkely edik­tusa e­lső szakaszának rendelete, azon szavak után.* ,,A’ há­zas zsellérek pedig fejenkint fél ölfa összevágásával kö­telesek, kezdve, következőkép változtatva módosittatik: (Foly­tatjuk.)

Next