Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-12 / 22. szám
( 86 ) 6 §. A’ káptalani kiadásoknak kezdő és befejező szakaszait, valamint a’ tárnoki széknek ítélet - leveleit is iHBirusz nyelven szerkeszteni kelletik az Olly helyeken is, hol a’ gyülekezethez szent átszedek magyar nyelven nem tartatnak , a’ jelen Országgyűlésnek berekesztésétől számítandó három évek múlva az anyakönyvek magyar nyelven írassanak. 8. §. Ezentúl minden vallásbeli külömbség nélkül plébánusoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek ollyak alkalmaztassanak , kik a’ magyar nyelvet tudják. „ 9. §. Felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy a’ magyar nyelvnek tudása a’katonai véghelyeken is gyarapitassék, ’s a’ magyar ezredeknek kormányai a’ magyarországi Törvényhatóságokkal magyar nyelven levelezzenek. 10 §. Az országos pénztárak kezellésérőli számadások magyar nyelven folytattassanak. II. §. Ő Felségének megegyező kegyelmes akaratjával a’ Magyarországban és ahoz kapcsolt részekben kinyomtatott minden munkákból a’ magyar tudós Társaságot egy példány illeti.: 111- Törényczikkely- Az 1836dik évi országgyűlésen alkotott ’s úrbéri tárgyú törvényczikkelyek némelly szakaszainak világositásukról é s részint módosításukról. Az ország Rendei vizsgálat alá vevén az 1839 dik évi Országgyűlésén alkotott úrbéri törvényczikkelyeket, azokat, ő Felsége kegyelmes megegyezésének is hozzá járultával a’ tapasztalás által sürgetett, ’s a’ szükségtől javaslóit következő bővítésekkel és módosításokkal egészítették ki, úgymint: 1. §. Az 1836dik évi V-dik törvényczikket, akkép változtatván, hogy a’ Verőcze vármegye Diakovári járásabeli minden helységek határában, az eddigi szokás megtartásával, egy hold úrbéri szántóföld 1620 — a’kaszálló pedig 1296 négyszegű elekkel számíttassák. 2. §: Az 1836dik évi VI-dik törvényczikkely 2-dik§-usa 5-dik szakaszának rendelete akkép világosittatik, hogy a jobbágyoknak ott engedett pálinkafőzés a’ zsellérekre is nyilványosan értetődik, különben pedig az említett szakaszhoz az létetik, hogy a’ jobbágyoknak és zselléreknek, az általuk főzött pálinkát kimérniük, vagy a’ földesurat a’ részben illető pénz megadása nélkül pálinkát főzniök, a tiltott bormérésre szabott elkobzási büntetés terhe alatt szabad nem leszen , — minden esetre fenmaradván az oligatén kihágások eseteiben az illető földesuraság részére még az is , hogy szenvedett káraira és költségeire nézve is, úrbéri után magának teljes elégtételt szerezhessen. 3. §. Ugyanazon VIdik törvényczikkely 3dil.§sa 6dik szakaszának rendelete akkép világositatik, hogy azon egész telki járandóság alatt, melly az említett szakaszban nyolcz úrbéri zselléreknek kiadatni rendeltetett egyedül a’ legelőbeli járandóság értetik. 4. Ugyanazon VIdik törvényczikkely 7-diklusalső szakaszának kezdő sorai ekkér igazittatnak ’s részint bővítetnek, valamint a’ jobbágy bár miféle termesztményeknek, és saját készítményeinek (egyedül azokat kivévén, miknek árulásától különös törvény által van eltiltva) akár kisebb, akár nagyobb mértékben ’s mennyiségben lehető eladását ezentúl is minden taksa fizetés nélkül, teljes szabadsággal gyakorolhatja, úgy a’ bolt, és az ettől kívánható haszonbér megvehetés jussa a’ földes ur igazai közzé tartozik, különben pedig a’ jobbágyok mind ott, hol földesurok engedelmével boltot nyitottak, ’s az attól járó taksát űzetik, és só azon boltbani árulásának eddig gyakorlatában voltak, mind pedig olly helyeken is, hol a’ lakosok boltnyitás és valamelly taksafizetés nélkül a’ sóvali kereskedésnek gyakorlatában vagynak, ezen gyakorlatban továbbá is meghagyatnak. 5. §. Az 136dik évi Vll-dik törvényczikkely 2dik §-usa 5-dik szakaszának rendelete akkép világosittatik, hogy ha a’ jobbágy, azon 5 dik szakasz engedelménél fogva, a’ kenderes lenföldektöl a' fonásbeli szolgálatot kivánnná tenni , akkor ezen szolgálat egyedül azon földekre éltetik, mellyek vagy az úrbéri tabellában mint olyanok kijelölve vagynak, vagy az eddigi szokás szerint azon fonásbeli szolgálattal voltak terhelve, magától értetődvén, hogy az úrbéri több földekben vetett bar melly termesztményekből a’ kilenc/.ed, az említett MI-dik törvényczikkely rendelete szerint járulandó a’ földes úr részére. 6. §. Ugyan azon Vildik törvényczikkely 5kiklusalső szakaszának rendelete akkép világosittatik, hogy ott hol egy egész házhelyes jobbágy esztendő által 52 napi igás, vagy — ha a’ földesúr akarja — egy igás napi munka helyett két napi gyalog munkát szolgálni köteleztetik, ezen mértékhez aránylag tartoznak a tel - negyed vagy nyolczadrész telkeket használó jobbágyok a törvényben kijelölt móddal, napfelkeltétől fogva napnyűgatig dolgozva, az igás vagy gyalog napi munkákat földesuraiknak megtenni. 7 § Ugyan azon Vlldik törvényczikkely 5dik &usa 5dik szakaszának rendelete következővel bővíttetik: A’földesuri munkának telyesitését makacságból elmulasztó jobbágy azonkívül, hogy az elmulasztott munkát pótolólag végeznie kelletik, esetről esetre minden egy egy gyalog napi munka elmulasztásáért, folyó ezüst pénzben egy —minden igás napi munkának hasonló elmulasztásáért pedig két forintokkal büntetessek; a’ dologbani eljárásra nézve, közönséges szabályúl azon mód alapittatván meg, hogy a’ földesur, vagy megbízottja, — ki a’részben rendes Jegyzőkönyvet tartani és folytatni köteleztetik ;—az olly makacssági vád alá eső jobbágyot maga eleibe állítva, őt a’ helységbeli két Elöljárók , vagy legalább semmi kifogás alá nem eshető két tanuk mindenkori jelenlétükben voltakép hallgassa ki, s ha mentségét és lehető próbáit — mellyeknek előadhatása soha ki nem zárathatik, — elégteleneknek találandja, az elmarasztaló ítéletet reá ugyan mondja ki, ’s azt szinte a’ helybeli elöljárók vagy két más tanuk jelenlétükben rögtön hajtsa is végre, az eljárás módjáról szólló jegyzőkönyvi kivonatot és ítéletet azonban a’ megbüntetett jobbágynak — ha az úgy kívánna — egész kiterjedésében s ön vagy megbízottja aláírásával meghitelesitve , mindenkor és ingyen adja ki. — Egyébiránt A’földesúr vagy megbízottja végzetén meg nem nyugvó jobbágy részére, a’ birtokon kívüli fellebbvitel, ’s illy czélból a’ kerületi Szolgabiróhoz lehető folyamodás szabadon fenhagyatván, — a’ kerületi Szolgabiró illy esetekben a’ megyetőli kiküldetését sem várva, a’felek meghalgatásával a’ szoros vizsgálatot tegye meg, s tudósítását minden iratokkal és a’ földesúri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt, a’ köz törvényhatósághoz késedelem nélkül beadván, az egész dolog a’ megyének legelső alkalommal tartandó úrbéri törvényszékén megvizsgáltatva ítéltessék el. 8. §. Ugyan azon Vildik törvényczikkely ediktusa első szakaszának rendelete, azon szavak után.* ,,A’ házas zsellérek pedig fejenkint fél ölfa összevágásával kötelesek, kezdve, következőkép változtatva módosittatik: (Folytatjuk.)