Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-16 / 23. szám

VIII­ Törvényczikkely. A' jobbágyok örökösödéséről. 1. §. A’ jobbágyok az 1832-tödik évi czikkely 9-dik §­iak rendelete szerint, minden ingó és ingatlan szerzemé­nyeikről, megszorítás nélkül szabadon rendelkezhetnek. 2. §. A’ jobbágyoknak minden ősi javaikban, ’s vég­rendelet nélkül hátrahagyott szerzeményeikben törvényes házasságból származott fiú és leány maradékaik olig vi­lágos megjegyzéssel azonban, hogy mind az, mit a’ mindkét nemű magzatok kiházasitásukkor vagy azután is szüleik­től kaptak, osztálybeli részükbe tudassék be — teljesen egyenlő mértékben örökösödnek, —’s minden e’ részben eddig fenállott ellenkező szokások, szőlőhegyi vagy más helybeli szabályok , ezennel jövőre megsemmisíttetnek. 3. §. Ha mindazáltal valamelly földesúr a’ maga va­lóságos udvar­telki birtokát jobbágyoknak szőljék alá, vagy más használatra , magános szerződés mellett olly világos és határozottan kikötött feltétel alatt adta ki, hogy azokban az örökösödés rende és magszakadás esete egyedül a' író ágra szorittassék ,— a’ szerződés az örö­kösödés rendére nézve is megtartandó leend. 4. §. Az 183' 16dik esztendei IVdik czikkely 9dik, és az Vdik czikkely 4dik szakaszainak rendelete szerint, a' jobbágytelket természetben csak a’ földesúr megegye­zésével lehet felosztani , midőn pedig az osztozók a’ tel­ket természetben fel nem oszthatják, vagy felosztani nem akarják, ‘s e' részben a’ közöttök előlegesen munkába ▼enni kellett barátságos egyeség nem sikerül ; szabad­ságukban áll azt maguk között tartandó árverés által a’ legtöbbet ígérő osztozónak — ha az a’ jobbágytelki ter­­h­eknek viselésére alkalmatos — által adni; ki azután a’ többi osztozókat kielégitni köteles. ( 90 ) sor. Ha az úrbéri rendezési perek miatt tartani kel­lett közös uriszék határnapjának kijelölésére nézve a’ közbirtokosok maguk között meg nem egyesülnének , az illető közbirtokosoknak bár mellyike, vagy a' jobbágyok , a' megye közönségéhez folyamodjanak, e’ pedig ez 1836ik évi Xdik törvényczikkely 2dik §ában megállapított szabá­lyok teljesítésével, urisz­ék tartása végett határidőt ren­­deljen, ’s azon, az uriszék valósággal és okvetetlenül meg is tartassák. 15. §• Ugyanazon Xdik törvényczikkely 6dik §-nak f) pont alatti rendelete akkép módosittatik : hogyha a’per kezdetén mind a’ földes uraság, mind a’ jobbágyok ré­szükről egyiránt a’nyilvánittatik, hogy nincs semmi olly törvényes vagy szerződési akadály, melly a’ törvény ér­telmében kívánt úrbéri rendezés behozatalának ellentálla­ni,? __ *s ezen kölcsönös és teljes megnyugvásnál fogva az uriszék az úrbéri rendezésnek behozatalát Ítélettel meg­állapítja , illy esetben azon körülmény érdemében hozott úriszéki ítéletet a’ megyei törvényszék 's illetőleg a* kir. Helyta­rtótanács felsőbb megvizsgálások alá előlegesen fel- ] terjeszteni nem szükséges, ha mindazáltal a’ részben bí­rói elitélést kívánt bármelly kérdés vagy ellenzés fordult volna elő a’ perben, a’törvénynek azon fj pont alatti ren­delete szorosan megtartassák. 16. §. Ugyanazon Xdik törvényczikkely 6dik §nak h) pont alatti rendeletéhez az tétetik, hogy a’ kir. Hely­tartótanács a’ felebbvitel utján eleibe terjesztett úrbéri rendezési pereket okvetetlenül azon idősor szerint vegye tárgyaltatás alá, a’ mint azok a’ megyéktől hozzá felér­keztek. 17. §. Azon készpénzbeli fizetések, mellyek az 1836dik évi úrbéri törvényekben szám szerint kijelölve vagynak, folyó ezüst pénzben értetődnek. 5. §. Ha azonban az osztozók a’ jobbágytelki terhek viselésére alkalmatosak nem volnának , vagy ha az osz­tozók legalább fele része a’ telekre nézve nyilvános árverést kívánna, azt meggátolni semmi esetben nem szabad. Miután pedig, az osztozók között ezen esetben is előlegesen megpróbálandó barátságos egyeségnek nem sikerülésével, a’ nyilvános árverés m­eghatároztatik, az előadóvá tett teleknek aran­ község elöljárói által,a’föl­desúr befolyásával, mindenkor előre bocsátandó igazságos becs szerint állapíttassák meg, — ’s a’ nyilvános árve­résre köz hírré is teendő egy hónapi határ­idő jeleltessék ki, és ha az árverés alkalmával tett ajánlás a’ becsárt fel nem érné, ’s abban az osztozók meg nem nyugodná­nak , egy a’ hónapi szinte kihirdetendő újabb határidő múlva a’ telek még egyszer árverés alá bocsáttassák, ’s akkoron a’ legtöbbet ígérőnek , ha bár a’ becsvárnál ke­vesebbet ajánlana is, adassák által. 6. §. A­ szőlők felosztásánál azon legkisebb ter­jedésre nézve, mellyen alól azokat természet­ben felosz­tani eddig sok helyütt szabad nem volt, a’ helybeli szo­kás jövendőre is sinor mértékül fog szolgálni, csak hogy illy esetekben is, ha a/, osz­tozóknak legalább fele része ki­­vánja a’ nyilvános árverés általi eladásnak leend helye. A’ nyilvános árverésre nézve pedig általánosan azon mód és szabályok tartassanak meg, mellyek az 5-dik §-ban felebb megalapítalak. 7. §. A’ mag nélkül elhunyt jobbágynak még életben lévő szülei, annak ősi javaira, s végrendelet nélkül hát­rahagyott szerzeményeire nézve, az örökösödés rendében mind az oldalassági vérséget , mind a’ földesurat meg­előzik. S. §. A’ házasság alatti közszerzemények a’ jobbá­gyok között mindemk házastársat egyformán illetvén , azokról egyik úgy mint másik fele részben szabadon ren­delkezhetik, ’s ezen fele részből a’ férj feleségét végrendelet által sem zárhatja ki. — Ha pedig az egyik házastárs mag nélkül, és végrendelet nélkül hal meg minden köz­­szerzemény az életben maradott házastársra száll. 9. A’házastársaknak viszonyos örökösödése, egye­nes maradékoknak és végrendeletnek nem létében , még azon szerzeményekre nézve is, mellyek a’ házasság előtt szereztettek minden egyéb örökösödést megelőz ; az ősi­ekre azonban soha ki nem terjed. 10. §. Az oldalassági vérségnek örökösödése azon esetben, ha a’ törvényes maradék nélkül elhunyt jobbágy testvéreivel már meg volt osztozva, csak az ősi javakra terjed ki; a’ végrendelet nélkül hátrahagyott szerzemények pedig ha az elhunytnak sem özvegye nem maradott, sem szülei már életben nincsenek, a’ földesurat illetik. 11. §• De ha illy esetben a’ szerzemények között jobbágytelek is vagyon, azt az illető földesúr, az 1832­6dik évi XI-dik törvényczikkely 9dik­t­usa rendeletéhez ké­pest, más alkalmatos jobbágynak, a’ szokott terhek vi­selése mellett álfaladni kötelez­tet­ik, ’s a’ telki haszon­vételek átengedéséért semmi árt nem követelhet; azon jobbágy mindazáltal, ki az olly telket átvette, a’ telken lévő épűletek és javításokat a’ földesúrnak becsű szerint kifizetni tartozik. 22. Midőn ellenben a’mag nélkül kitolt jobbágy testvéreivel osztatlan állapotban hunyt el, nem csak ősi javaiban, hanem ha özvegye nem maradott, és szülei sem élnek, mindennemű szerzeményeiben, mellyeket végrende­let nélkül hátrahagyott, a’ legközelebbi oldalassági vérsé­get illeti az örökösödés. (Folytatjuk.)

Next