Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-19 / 24. szám
Szomb. Sept. 19én HASZNOS Pest 1840. 241. szám. •Második félév. 1840 dilyi Vörvény -Csilebely ele-VIII- Törvényczikkely. A.' jobbágyok örökösödéséről. (Folytatása.) 13. §. A jobbágynak tökéletes magva szakadtával, midőn oldalassagi vérek sincsenek, kiket az ősiekre nézve az örökösödés illetne, ez ősi javak minden külömbség nélkül — a’szerzemények pedig a’ feljebbilődik. §. értelmében, az illető földesúrra szállanak. 14. §. Az asszonyi hozományra nézve az rendeltetik, hogy a’ mennyiben az természetben meg vagyon , vagy pedig ha a’jobbágynő hozománya készpénzből áll, ennek a’ meglévő ruhákba történt beruháztatása elegendőkép megpróbáltatik: minden örökösödésnél és osztálynál az özvegynek vagy törvényes örököseinek mindenek előtt azonnal kiadandó. — A’ beruházásra nézve világosan megjegyeztetvén , hogy ott, hol az asszonyi hozományok egyedül csak marhákból és egyéb ingóságokból állanak, a’ következő lödik §. értelmében elegendő legyen annak bebizonyítása, hogy ezek a’ jobbágynők által valósággal férjeikhez vitettek. —A’ mi pedig a’ jelen törvény alkotását megelőző időbeli asszonyi hozományokat illeti: ezek tekintetében még a’ készpénzből álló hozományokra nézve sem kivántatván meg, azoknak a’ meglévő javakba történt beruháztatásuk megpróbálása, — reájuk nézve, a’ fél házához tett vitelüket bebizonyítani elegendő leend. 15. §. Hogy pedig az asszonyi hozományra nézve a’ visszaélések, és viszálkodások meggátoltassanak, jövendőre minden asszonyi hozomány azonnal, midőn azt a’ feleség férje házához viszi a’ földesurnak befolyásával, a’ község elöljárói által, pontosan és hitelesen öszsze irva becsültessék meg; ’s az öszveirás, és megbecsülés egy példányban az asszonynak kiadatván, másik példányban a’ község leveles ládájába tétessék. Különben a’ melly asszony azt elmulasztaná, az férje halála után természetben meglévő hozományain kívül, hozományából semmi egyebet ne követelhessen. 16. §. A’ mag nélkül elhalt jobbágynak özvegye, mig él és férje nevét viseli, annak minden ősi javaiban benmarad, ha csak az elhunyt férj özvegyének illendő tartásáról végrendelet által nem gondoskodott. Ha pedig az illyetén ősi javak között jobbágytelek is vagyon, ’s az özvegy annak növelésére és a’ jobbágyi terhek viselésére nem alkalmatos, akkor azok, kiket a’ lelekre nézve az örökösödés rende egyébként illetne, a’ telket, és ahhoz tartozó ősieket ugyan általvehetik, vagy alkalmatos jobbágynak eladhatják de az özvegynek sorsához mérsékelt özvegyi tartását teljesen biztosítani kötelesek. A’ tartásnak mennyiségét, ha iránta egyesség nem eszközöltetik , az özvegynek sorsára, a’ vagyonnak mennyiségére, és arra is, mit az özvegy közszerzeményeknek, és hitvestársi viszonyos örökösödésnek fejében mint tulajdonát megtartott, figyelmezve, az illető bíróság határozza meg. 17. §. Midőn az elhunyt jobbágy özvegyet és gyermekeket hagy maga után , anélkül hogy végrendelet által intézkedett volna özvegyének tartásáról, akkor, ha az özvegy minden hátrahagyott gyermekeknek anyja, ezek az őket illető atyai javakban is csak úgy osztozhatnak, ha édes anyjoknak illő özvegyi tartását a’felebbi ladik értelmében teljesen biztosítják. 18. §. Ha pedig a’ hátrahagyott gyermekek , vagy azoknak egy része, atyyoknak előbbi házasságából származtak, az özvegy férjének ősi javaiból, és azon szerzeményekből mellyek nem az utolsó házasság ideje alatt szereztetvén, közszerzeményeknek nem tekintethetnek, özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet, ’s azt is olly móddal, hogy azon gyermekrész tartására külön szakasztatván, annak egyedül évenkinti jövedelmét húzhassa, de a’tőke folyvást az illető földesurnak és községi elöljáróságnak felügyelése alatt tartassák; ’s midőn az özvegy meghal, vagy férje nevét viselni megszűnik , az egész tőke az osztozókra szálljon vissza. 19. §. Ezen törvény rendelete minden földesúri törvényhatóság alatt lévő, ’s akár úrbéri akár szerződési, vagy kiváltságos helyeken lakó nem nemes személyekre, ’s azoknak örökösödésére, sőt az ingatlan jobbágyi javak iránt, a’ nemesekre is egyformán kiterjed ; visszaható ereje azonban nem lévén, és csak azon örökösödések és osztályok, mellyek a’ jelen törvény kihirdetése után fognak keletkezni, lesznek tartalma szerint elitélendők; az eddig megtörtént osztályok pedig, mellyek más helybeli szokások és szabályok szerint rendesen intéztettek el, ezen törvény erejével fel nem bontathatnak, 1. §. Ezen törvény rendelése alá esnek a’ kertekben , szőlőkben, mindennemű ültetésekben, és erdőkben, vetésekben, növényeken, réteken, nádlásokban, legelőmezőkön, méhesekben , nem különben országos dűlő ’s vasutakon, hidakon , és kőszén-bányákon, turfa-tereken , valamint a’ temetőkben is elköveti károsítások , szóval: a’ gazdálkodás, ’s iparnak kívül fekvő tárgyait veszélyeztető cselekvések. 2. §. Jelen törvény rendelete alá eső károsítások, bár ha történeteseknek látszatnának is, de még is ollyasok, mellyeket megelőzni az illető kártevőnek hatalmában volt, h úgy a’merő gondolatlanságbol eredettek, ha az illető felek a’ kárpótlás mennyisége felett egymás között meg nem egyezhetnének , az okozott költségekkel egyetemben , de csak egyszeresen, rendeltetnek a’ kártevő általa’kárositott részére megtérhetni; a’vétkes gondatlanságból, vagy épen szántszándékos negédességből , és rész akaratból eredett károsításokért pedig, a’ kártevők nem csak a’ költségeknek és károknak egyszeres megtérítésére köteleztessenek, hanem azonfelül még a’ kár becsűjének másodszori megtérítésével, és a’ gondatlanság vétsége, vagy szántszándékosság fokozataihoz képest, még a’ következő szakaszokban megállapítandó testi büntetéssel is fenyitessenek. Midőn a’ cselédek, béresek, úrbéri munkások, vagy szüleikkel egy kenyéren lévő gyermekek, gazdáik’s illetőleg szüleik tudtán kívül, és nem feladott kötelességök teljesítése következésében, önnön személyükben követték el a’ kárt, azt saját vagyonaikból vagy szolgálatuk béréből megtéríteni tartozzanak; azon károk azonban, mellyeket a’ cselédek, béresek, úrbéri munkások vagy szüleikkel egy kenyéren lévő gyermekek, gazdáik ’s illetőleg szüleik barmai, ’s apró marháji által okoznak — fenmaradván a’ kártevőn való viszontkövetelési joguk — a’ IA- Törvényczikkeely* A mezei rendőrségről.