Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-19 / 24. szám

Szom­b. Sept. 19én HASZNOS Pest 1840. 241. szám. •Második félév. 1840 dilyi Vör­vény -Csileb­ely ele-VIII- Törvényczikkely. A.' jobbágyok örökösödéséről. (Folytatása.) 13. §. A­ jobbágynak tökéletes magva szakadtával, midőn oldalassagi vérek sincsenek, kiket az ősiekre néz­ve az örökösödés illetne, ez ősi javak minden kü­lömbség nélkül — a’szerzemények pedig a’ feljebbi­lődik. §. ér­telmében, az illető földesúrra szállanak. 14. §. Az asszonyi hozományra nézve az rendelte­tik, hogy a’ mennyiben az természetben meg vagyon , vagy pedig ha a’jobbágynő hozománya kész­pénzből áll, ennek a’ meglévő ruhákba történt beruháztatása elegen­dőkép megpróbáltatik: minden örökösödésnél és osztály­nál az özvegynek vagy törvényes örököseinek mindenek előtt azonnal kiadandó. — A’ beruházásra nézve világo­san megjegyeztetvén , hogy ott, hol az asszonyi hozomá­nyok egyedül csak marhákból és egyéb ingóságokból ál­lanak, a’ következő lödik §. értelmében elegendő legyen annak bebizonyítása, hogy ezek a’ jobbágynők által va­lósággal férjeikhez vitettek. —A’ mi pedig a’ jelen tör­vény alkotását megelőző időbeli asszonyi hozományokat illeti: ezek tekintetében még a’ készpénzből álló hozo­mányokra nézve sem kivántatván meg, azoknak a’ meg­lévő javakba történt beruháztatásuk megpróbálása, — reá­juk nézve, a’ fél­­ házához tett vitelüket bebizonyítani ele­gendő leend. 15. §. Hogy pedig az asszonyi hozományra nézve a’ visszaélések, és viszálkodások meggátoltassanak, jö­vendőre minden asszonyi hozomány azonnal, midőn azt a’ feleség férje házához viszi a’ földesurnak befolyásá­val, a’ község elöljárói által, pontosan és hitelesen ösz­­sze irva becsültessék meg; ’s az öszveirás, és megbe­csülés egy példányban az asszonynak kiadatván, másik példányban a’ község leveles ládájába tétessék. Különben a’ melly asszony azt elmulasztaná, az férje halála után természetben meglévő hozományain kívül, hozományából semmi egyebet ne követelhessen. 16. §. A’ mag nélkül elhalt jobbágynak özvegye, m­ig él és férje nevét viseli, annak minden ősi javaiban benmarad, ha csak az elhunyt férj özvegyének illendő tar­tásáról végrendelet által nem gondoskodott. Ha pedig az illyetén ősi javak között jobbágytelek is vagyon, ’s az özvegy annak növelésére és a’ jobbágyi terhek viselésé­re nem alkalmatos, akkor azok, kiket a’ lelekre nézve az örökösödés rende egyébként illetne, a’ telket, és ahhoz tartozó ősieket ugyan általvehetik, vagy alkalmatos job­bágynak eladhatják de az özvegynek sorsához mérsékelt özvegyi tartását teljesen biztosítani kötelesek. A’ tar­tásnak mennyiségét, ha iránta egyesség nem eszközölte­tik , az özvegynek sorsára, a’ vagyonnak mennyiségére, és arra is, mit az özvegy közszerzeményeknek, és hit­vestársi viszonyos örökösödésnek fejében mint tulajdonát megtartott, figyelm­ezve, az illető bíróság határozza meg. 17. §. Midőn az elhunyt jobbágy özvegyet és gyer­mekeket hagy maga ut­án , a­­nélkül hogy végrendelet ál­tal intézkedett volna özvegyének tartásáról, akkor, ha az özvegy minden hátrahagyott gyermekeknek anyja, ezek az őket illető atyai javakban is csak úgy osztozhatnak, ha édes anyjoknak illő özvegyi tartását a’felebbi ladik értelmében teljesen biztosítják. 18. §. Ha pedig a’ hátrahagyott gyermekek , vagy azoknak egy része, atyyoknak előbbi házasságából szár­maztak, az özvegy férjének ősi javaiból, és azon szer­zeményekből mellyek nem az utolsó házasság ideje alatt szereztetvén, közszerzeményeknek nem tekintethetnek, öz­vegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet, ’s azt is olly móddal, hogy azon gyermekrész tartására külön szakasztatván, annak egyedül évenkinti jövedelmét húzhassa, de a’tőke folyvást az illető földesurnak és köz­ségi elöljáróságnak felügyelése alatt tartassák; ’s midőn az özvegy meghal, vagy férje nevét viselni megszűnik , az egész tőke az osztozókra szálljon vissza. 19. §. Ezen törvény rendelete minden földesúri törvény­­hatóság alatt lévő, ’s akár úrbéri akár szerződési, vagy ki­váltságos helyeken lakó nem nemes személyekre, ’s azoknak örökösödésére, sőt az ingatlan jobbágyi javak iránt, a’ nemesekre is egyformán kiterjed ; visszaható ereje azon­ban nem lé­vén, és csak azon örökösödések és osztályok, mellyek a’ jelen törvény kihirdetése után fognak kelet­kezni, lesznek tartalma szerint elitélendők; az eddig megtör­tént osztályok pedig, mellyek más helybeli szokások és szabályok szerint rendesen intéztettek el, ezen törvény erejével fel nem bontathatnak, 1. §. Ezen törvény rendelése alá esnek a’ kertek­ben , szőlőkben, mindennemű ültetésekben, és erdőkben, vetésekben, növényeken, réteken, nádlásokban, legelő­mezőkön, méhesekben , nem különben országos dűlő ’s vasutakon, hidakon , és kőszén-bányákon, turfa-tereken , valamint a’ temetőkben is elköveti károsítások , szóval: a’ gazdálkodás, ’s iparnak kívül fekvő tárgyait veszélyez­tető cselekvések. 2. §. Jelen törvény rendelete alá eső károsítások, bár ha történeteseknek látszatnának is, de még is ollya­­sok, mellyeket megelőzni az illető kártevőnek hatalmában volt, h úgy a’merő gondolatlanságbol eredettek, ha az illető felek a’ kárpótlás mennyisége felett egym­ás között meg nem egyezhetnének , az okozott költségekkel egye­temben , de csak egyszeresen, rendeltetnek a’ kártevő általa’kárositott részére megtérhetni; a’vétkes gondatlanság­ból, vagy épen szántszándékos negédességből , és rész akaratból eredett károsításokért pedig, a’ kártevők nem csak a’ költségeknek és károknak egyszeres megtérí­tésére köteleztessenek, hanem azonfelül még a’ kár becsű­jének másodszori megtérítésével, és a’ gondatlanság vét­sége, vagy szántszándékosság fokozataihoz képest, még a’ következő szakaszokban megállapítandó testi büntetés­sel is fenyitessenek. Midőn a’ cselédek, béresek, úrbéri munkások, vagy szüleikkel egy kenyéren lévő gyermekek, gazdáik’s ille­tőleg szüleik tudtán kívül, és nem feladott kötelességök teljesítése következésében, önnön személyükben követ­ték el a’ kárt, azt saját vagyonaikból vagy szolgálatuk béréből megtéríteni tartozzanak; azon károk azonban, mel­lyeket a’ cselédek, béresek, úrbéri munkások vagy szü­leikkel egy kenyéren lévő gyermekek, gazdáik ’s illető­leg szüleik barmai, ’s apró marháji által okoznak — fen­­maradván a’ kártevőn való viszontkövetelési joguk — a’ IA- Törvényczikkeely* A mezei rendőrségről.

Next