Határőr, 1957 (12. évfolyam, 1-47. szám)

1957-06-20 / 22. szám

Hat csillogószemű fiatal­ember vesz körül, olyan harcosok, akik alig két hó­napja öltötték magukra az egyenruhát. Minden vá­gyuk az, hogy a kiképzé­sen tanultakat mielőbb hasznosítani tudják a hatá­ron. Kemény, elszánt ha­tárőrök akarnak lenni. Párttagok. Eleget akarnak tenni szép hivatásuknak, hogy őrizzék, óvják a mun­káshatalmat, a dolgozó ma­gyar nép szép országát. Kik ezek az ifjú kommu­nisták, és honnan jöttek? Mondják el maguk. Íme: —• Nógrádmegyerről vonultam be — kezdi. ■— Szüleim termelőszövet­kezetben dolgoznak, mindketten 1945 óta párttagok. A felszaba­dulás előtt gazdasági cselédek voltak, utána 10 hold juttatott földön gazdálkodtak 1950-ig, amikor tagjai lettek a Nógrád megyei „Petőfi“ tsz-nek... Borda elvtárs a szé­­csényi gépállomáson dol­gozott, és ott lett MDP- tag 1956 februárjában. Októberben visszatért falujába és retor-vezető lett a termelőszövetke­zetben. Az ellenforrada­lom idején oda is vissza A Viharsarokból jött, Orosházán lett tagja az MSZMP-nek ez év már­ciusában. 1956 augusz­tusa óta volt tagjelölt, de az októberi esemé­nyek miatt nem lehetett tag. Arra a kérdésre, miért nem lépett be előbb a pártba, így válaszol: — Nálunk november­ben alakult meg a párt­akartak térni a régi föld­­birtokosok, a tsz-tagság azonban egyemberként állt ki a szövetkezet mellett. Az ellenforra­dalmárok ott se voltak különbek, mint az or­szág bármely részén. El­készítették a kivégzen­dők listáját is. Huszon­két emberre várt volna halál, ha október 23-át nem követi november 4-e. A párttagok azonban a nehéz időkben sem tétlenkedtek. Titokban gyűléseket szerveztek, és felvilágosító munkát fejtettek ki. Novemberben megala­kult az MSZMP is, és nemsokára 40 tagot számlált. Borda elvtárs ekkor már a nagybátony­­bányási bányaüzemnél dolgozott, mint szállító csillés. Itt lett tagja az MSZMP-nek is. Szeret katona lenni, nem fél a nehézségek­től. Szakasz-agitátor, és rajparancsnoka. Paksi János szakaszvezető vé­leménye szerint kivá­lóan végzi a munkáját. Fegyelmezett harcos, igyekszik a legjobb tu­dása szerint ellátni fel­adatát Akaraterős, igen gyakran még a pi­henőidejét is tanulás­sal tölti, hogy min­denben jó példát mu­tathasson a többieknek. szervezet, és én kértem azonnal a felvételemet. Bevonulása előtt az orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalatnál dolgo­zott. Szülei, akik szintén ott dolgoznak, ugyan­csak párttagok. Édes­apja 1929 óta vesz részt a munkásmozgalomban, édesanyja pedig 1945 óta. Kaluzsa elvtárs is szeret határőr lenni. Nem titkolja, hogy kez­detben vele is voltak bajok, de most igyek­szik, és parancsnokai elégedettek vele. Ezt rajparancsnoka, Batku Lajos tizedes is tanúsítja. Szerinte Ka­luzsa elvtárs, ha nem is a legkiválóbb harcos, jól megállja a helyét. Mint párttag és rajagi­tátor, példát, mutat a többieknek. Nyílt, egye­nes jellemű, őszinte em­ber, és ezért mindenki szereti. Beszédén északi táj­szólás érződik. Mátrano­­vákról vonult be, ahol szülei egyénileg gazdál­kodó földművesek. Ok­tóber előtt tsz-tagok vol­tak, de az ellenforrada­lom idején feloszlott termelőszövetkezet még a mai napig sem alakult újjá. A múltban cselé­dek voltak és csak a fel­­szabadulás után vették őket emberszámba. Most megbecsülik őket: en­­nek egyik legfényesebb bizonyítéka, hogy édes­apját már másodízben ő is a Viharsarokból, Lökösházáról vonult be. Szülei az ottani „Má­jus 1” tsz-ben dolgoz­nak, amelynek bevonu­lásáig ő is tagja volt. Szülei 1948 óta párt­tagok, Zsóri elvtárs pe­dig 1956 áprilisában lé­pett a pártba. Zsóri elvtárs szülei is cselédek voltak, és csak a felszabadulás után va­lósult meg a hajdani nincstelen parasztok ál­ma. Novemberben, az MSZMP megalakulása­kor azonnal párttag lett, szüleivel együtt. Lökös­­házán ők alakították meg az első MSZMP-választották meg tanács­taggá. Kollár elvtárs is ez év márciusában lett párttag. 1954-ben végezte el az erdészeti szakisko­lát, azóta az Észak­­mátrai Állami Erdőgaz­daságban dolgozott, mint kerületvezető er­dész. Az ellenforradalom idején is lelkiismerete­sen végezte a munkáját. Az októberi esemé­nyek sokaknak megin­gatták a hitét. Kollár elv­­társban pedig éppen ak­kor érlelődött meg az elhatározás, hogy párttag lesz. Eleinte neki is szo­katlan volt a katonaélet, különösen az alaki, ma azonban sokért nem adná, hogy határőr lett. Mészáros Ferenc tize­des, Kollár elvtárs raj­­parancsnoka a követke­zőket mondja róla: — Kollár elvtárs igyekvő katona, de néha úgy tűnik, mintha több is telne tőle! Ha nem lenne párttag és raj­­agitátor, elégedett len­nék vele, de így többet várok tőle, szervezetet a termelő­­szövetkezetben. — Egészen a bevonu­lásomig tagja voltam a községi pártszervezet intézőbizottságának — mondja Zsóri elvtárs. — Most rajagi­tátor vagyok és igyekszem úgy dol­gozni, mint ahogyan párttaghoz illik. Zsóri elvtárs Ágoston Kálmán tizedes szerint egyike a legjobb harco­soknak. Az MDP-nek 1956, az MSZMP-nek pedig 1957 januárjában lett a tagja. Kisecsetről vonult be és ott élnek a szülei is. Földművesek. Füleki elvtárs élete elég mozgalmas volt. Először a kisecseti köz­ségi tanácsnál dolgozott, majd a rétsági járási tanácsnál lett pénzügyi adminisztrátor. Innen a Nógrád megyei Állat és Zsírbegyűjtő Válla­lathoz került instruktor­nak. 1956 októberében édesapja megbetegedett, és ő otthagyta munka­helyét­, hogy otthon se­gíthessen. Néki is kedvére való az Iható tőr-élet. Nyugtalan természete itt nem ütkö­zik ki, a kapott paran­csokat maradéktalanul végrehajtja. Szorgalma­san tanul, de raj­­parancsnoka, László Já­nos szakaszvezető sze­rint ez nem elég. — Füleki határőr párt­tag és rajtagitáto­s —­ m­ondja. — Nemcsak neki kell igyekeznie, ha­nem segítenie kell a többieknek is, és az én munkámat is segítenie kell. A kisterenyei gépállo­másról vonult be. Ott lett párttag 1956 augusz­tusában. Az MSZMP- nek 1957 márciusában lett a tagja. — Addig beteg vol­tam, kórházban feküd­tem — mondja mente­getőzve. — Előbb nem léphettem be. Szüleim pártonkívüliek, de ők is helyeslik, hogy párttag lettem. Többet nem is akar mondani. Szűkszavú, lát­szik, hogy nem szeret magáról beszélni. Közvetlen parancs­noka, Hanusz Emil sza­kaszvezető elmondja a többit. Mint párttag pél­dát mutat és fáradhatat­lanul tanul. Hat fiatal kommu­nista, hat rövid életút. A hajdani cselédek, sze­gényparasztok és üzemi munkások gyermekei most ismerkednek a fegyverforgatás, a ha­tárőrizet művészetével. Minden jel arra mutat, hogy jó határőrök lesz­nek. Jó határőrök lesznek — Fiatal kommunisták között — Borda Dános határőr Kaluzsa Dános határőr Kollár József határőr Zsóri Dános határőr Füleki József határőr Hegyi Mihály határőr

Next