Határőr, 1957 (12. évfolyam, 1-47. szám)
1957-06-20 / 22. szám
Hat csillogószemű fiatalember vesz körül, olyan harcosok, akik alig két hónapja öltötték magukra az egyenruhát. Minden vágyuk az, hogy a kiképzésen tanultakat mielőbb hasznosítani tudják a határon. Kemény, elszánt határőrök akarnak lenni. Párttagok. Eleget akarnak tenni szép hivatásuknak, hogy őrizzék, óvják a munkáshatalmat, a dolgozó magyar nép szép országát. Kik ezek az ifjú kommunisták, és honnan jöttek? Mondják el maguk. Íme: —• Nógrádmegyerről vonultam be — kezdi. ■— Szüleim termelőszövetkezetben dolgoznak, mindketten 1945 óta párttagok. A felszabadulás előtt gazdasági cselédek voltak, utána 10 hold juttatott földön gazdálkodtak 1950-ig, amikor tagjai lettek a Nógrád megyei „Petőfi“ tsz-nek... Borda elvtárs a szécsényi gépállomáson dolgozott, és ott lett MDP- tag 1956 februárjában. Októberben visszatért falujába és retor-vezető lett a termelőszövetkezetben. Az ellenforradalom idején oda is vissza A Viharsarokból jött, Orosházán lett tagja az MSZMP-nek ez év márciusában. 1956 augusztusa óta volt tagjelölt, de az októberi események miatt nem lehetett tag. Arra a kérdésre, miért nem lépett be előbb a pártba, így válaszol: — Nálunk novemberben alakult meg a pártakartak térni a régi földbirtokosok, a tsz-tagság azonban egyemberként állt ki a szövetkezet mellett. Az ellenforradalmárok ott se voltak különbek, mint az ország bármely részén. Elkészítették a kivégzendők listáját is. Huszonkét emberre várt volna halál, ha október 23-át nem követi november 4-e. A párttagok azonban a nehéz időkben sem tétlenkedtek. Titokban gyűléseket szerveztek, és felvilágosító munkát fejtettek ki. Novemberben megalakult az MSZMP is, és nemsokára 40 tagot számlált. Borda elvtárs ekkor már a nagybátonybányási bányaüzemnél dolgozott, mint szállító csillés. Itt lett tagja az MSZMP-nek is. Szeret katona lenni, nem fél a nehézségektől. Szakasz-agitátor, és rajparancsnoka. Paksi János szakaszvezető véleménye szerint kiválóan végzi a munkáját. Fegyelmezett harcos, igyekszik a legjobb tudása szerint ellátni feladatát Akaraterős, igen gyakran még a pihenőidejét is tanulással tölti, hogy mindenben jó példát mutathasson a többieknek. szervezet, és én kértem azonnal a felvételemet. Bevonulása előtt az orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál dolgozott. Szülei, akik szintén ott dolgoznak, ugyancsak párttagok. Édesapja 1929 óta vesz részt a munkásmozgalomban, édesanyja pedig 1945 óta. Kaluzsa elvtárs is szeret határőr lenni. Nem titkolja, hogy kezdetben vele is voltak bajok, de most igyekszik, és parancsnokai elégedettek vele. Ezt rajparancsnoka, Batku Lajos tizedes is tanúsítja. Szerinte Kaluzsa elvtárs, ha nem is a legkiválóbb harcos, jól megállja a helyét. Mint párttag és rajagitátor, példát, mutat a többieknek. Nyílt, egyenes jellemű, őszinte ember, és ezért mindenki szereti. Beszédén északi tájszólás érződik. Mátranovákról vonult be, ahol szülei egyénileg gazdálkodó földművesek. Október előtt tsz-tagok voltak, de az ellenforradalom idején feloszlott termelőszövetkezet még a mai napig sem alakult újjá. A múltban cselédek voltak és csak a felszabadulás után vették őket emberszámba. Most megbecsülik őket: ennek egyik legfényesebb bizonyítéka, hogy édesapját már másodízben ő is a Viharsarokból, Lökösházáról vonult be. Szülei az ottani „Május 1” tsz-ben dolgoznak, amelynek bevonulásáig ő is tagja volt. Szülei 1948 óta párttagok, Zsóri elvtárs pedig 1956 áprilisában lépett a pártba. Zsóri elvtárs szülei is cselédek voltak, és csak a felszabadulás után valósult meg a hajdani nincstelen parasztok álma. Novemberben, az MSZMP megalakulásakor azonnal párttag lett, szüleivel együtt. Lökösházán ők alakították meg az első MSZMP-választották meg tanácstaggá. Kollár elvtárs is ez év márciusában lett párttag. 1954-ben végezte el az erdészeti szakiskolát, azóta az Északmátrai Állami Erdőgazdaságban dolgozott, mint kerületvezető erdész. Az ellenforradalom idején is lelkiismeretesen végezte a munkáját. Az októberi események sokaknak megingatták a hitét. Kollár elvtársban pedig éppen akkor érlelődött meg az elhatározás, hogy párttag lesz. Eleinte neki is szokatlan volt a katonaélet, különösen az alaki, ma azonban sokért nem adná, hogy határőr lett. Mészáros Ferenc tizedes, Kollár elvtárs rajparancsnoka a következőket mondja róla: — Kollár elvtárs igyekvő katona, de néha úgy tűnik, mintha több is telne tőle! Ha nem lenne párttag és rajagitátor, elégedett lennék vele, de így többet várok tőle, szervezetet a termelőszövetkezetben. — Egészen a bevonulásomig tagja voltam a községi pártszervezet intézőbizottságának — mondja Zsóri elvtárs. — Most rajagitátor vagyok és igyekszem úgy dolgozni, mint ahogyan párttaghoz illik. Zsóri elvtárs Ágoston Kálmán tizedes szerint egyike a legjobb harcosoknak. Az MDP-nek 1956, az MSZMP-nek pedig 1957 januárjában lett a tagja. Kisecsetről vonult be és ott élnek a szülei is. Földművesek. Füleki elvtárs élete elég mozgalmas volt. Először a kisecseti községi tanácsnál dolgozott, majd a rétsági járási tanácsnál lett pénzügyi adminisztrátor. Innen a Nógrád megyei Állat és Zsírbegyűjtő Vállalathoz került instruktornak. 1956 októberében édesapja megbetegedett, és ő otthagyta munkahelyét, hogy otthon segíthessen. Néki is kedvére való az Iható tőr-élet. Nyugtalan természete itt nem ütközik ki, a kapott parancsokat maradéktalanul végrehajtja. Szorgalmasan tanul, de rajparancsnoka, László János szakaszvezető szerint ez nem elég. — Füleki határőr párttag és rajtagitátos — mondja. — Nemcsak neki kell igyekeznie, hanem segítenie kell a többieknek is, és az én munkámat is segítenie kell. A kisterenyei gépállomásról vonult be. Ott lett párttag 1956 augusztusában. Az MSZMP- nek 1957 márciusában lett a tagja. — Addig beteg voltam, kórházban feküdtem — mondja mentegetőzve. — Előbb nem léphettem be. Szüleim pártonkívüliek, de ők is helyeslik, hogy párttag lettem. Többet nem is akar mondani. Szűkszavú, látszik, hogy nem szeret magáról beszélni. Közvetlen parancsnoka, Hanusz Emil szakaszvezető elmondja a többit. Mint párttag példát mutat és fáradhatatlanul tanul. Hat fiatal kommunista, hat rövid életút. A hajdani cselédek, szegényparasztok és üzemi munkások gyermekei most ismerkednek a fegyverforgatás, a határőrizet művészetével. Minden jel arra mutat, hogy jó határőrök lesznek. Jó határőrök lesznek — Fiatal kommunisták között — Borda Dános határőr Kaluzsa Dános határőr Kollár József határőr Zsóri Dános határőr Füleki József határőr Hegyi Mihály határőr