Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. január-június (1-49. szám)

1832-01-04 / 1. szám

HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. z 1 V. A.' forró kebeli­ ifjú, még a' havason­ is Eden­t állni gyanít, fe­hér ülése között. Pusztát képzel az­ agg, az arany-kertnek közepérül is;­ ’S így , örököm­ a’ szív képzeletébe vesznek. Szerdán, Baldog Asszony Hava’ 4-dik napján PESTS­­ 1932. Magyar és Erdély Ország. Murányból, Tek. Gömör Vgyéből Delc. 5-dikén. Ma ültöttünk itt ollyan ün­nepet, miilyent az édes atyáink itten nem láttának. Ugyan is 1720-dik esztendő óta szakadatlanúl Koháry fényes nemzetség birtoka lévén Murány vára a’ hozzá tarto­zandó javakkal eggyü­tt, minekutánna en­nek férfi magva szakadt Hg Koháry Ferentzben, a’ Magyarnak felejthetetlen udvari Kantzelláriusban, a’ Felség örök ajándékba adta ennek minden birtokait eggyetlen eggy leánya Férjének Szász-Ko­­burgi Hertzegnek, a’ kinek beiktatása ma kezdődött el szokott szertartással ugyan , de rendkívül való fényességgel. Király embere a’ nemzeti ünneplésen Kir. Taná­­tsos és vgyénk első Al-Ispánja Abaffy Károly úr, Káptalan embere pedig a’ Já­szói Praemoustratensisek Priorja T. S­p­li­ier úr, a’ Ns­egye részéről törvényes Ta­núbizonyság ’s több mint ötszáz szomszéd­os távolabbi vendégek jelenlétében. Száz mozsarak dördülése jelentette az ünnep nagyságát, mellyen e’ körül belől tótok lakta irányban a’ víg poharozások között minden ilyen kiáltások el némúltak, ’s egyedül tsak a’ nemzeti harsogott. A’ nem­zeti színjátszó társaság , mint helybeli da-Elsö Félesztendő., rabot adta a’ múlt kort vissza varázsló ’„Széchy Máriát.“ — Ott, a’ hol a’ leg kis­­sebb sorsban helyk­eztetett ember, a’meg­­t­eljesedésig vendégeltetett, semmi rendet­lenség sem történt, melly a’ napnak örö­mét meg zavarta volna. P. Csop­iból, Tek. Vas Vgyéből, Dec.. 25-dikén 1831. Ezen hónap 20-dikán reg­geli 9 óra tájban végezte 65 esztendőkige telt bötsös életét. Tek. Nagy Bányai Jósa Jósef úr több T. Ns Vgyéknek volt Tábla Bírája még tavaly esztendő óta tartó vízi betegség után következett guta ütésben igen szép tsendes halállal. Meghidegült tetemei az időnek és a’fagynak akadályoz­tatása miatt, ideig óráig , tsak az ott hir­­telenében készült sírboltba tétettek le, nemes lettjeihez illő szomorú gyász ünnep­léssel. Sajnálják elhúnytát barátjai , mint a’ kiben az igaz magyar vendég szerelés­nek élő képét szemlélték; sajnálják a’jók, mint a’ kiben eggyik legtökéletesebb tár­sokat vesztették; sajnálják a’nemzeti írók, min­­ a’ kiben eggyik, különbben is ritka ápolójokat ’s bötsülejöiket sírba szállani érezik; sajnálják az ügyefogyottak , mint a’ kiben olly jóltevőjök hala el, a’ kinek segedelmére minden esetben számot tart­hattak; de fajialj­a nevének és nemes­ei-

Next