Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-09-21 / 24. szám
( 180 ) - zálog: Győrből Pestre Sept- 25. Oct. 2. 10. fcs Nov. 7kén, Pestről Zimonyba Sept. 27. Oct. 5. 12. 17- Nov. 12. 14kén, Zimonyból Moldavába Oct. 21- Nov. 17kén,Moldavából Zimonyba Oct. 23. Nov. 19kén, Zimonybul Pestre Sept. 22. Oct. 1. 10. 17. 27. Nov. 20. 22kén, Pestről Győrbe Sept. 22. 29. Oct. 4. Nov. 4kén, Pestről Pozsonyba Oct. 24kén, Pozsonyból Pestre Oct. 31kén. A’ szállitás-ár mind a’ két hajón ugyan egy és változatlan. A szállítandó holmikat vagy más megrendeléseket az itt előszámlált utazásokra Malvieux n.kerskedő háza fogad el Pesten a* Dorottya utczában 11. szám alatt. AUSTRIA. (3 Felsége az orosz császár Sept. 10- dikén estve Göritzen és Friedlandon keresztül Münchengrätz- be megérkezett. Felséges királyunk a közelebbi postahelyig Liebenau-ig kocsizott elébe.1 0 Felsége kíséretében vannak : gróf Nesselrode, alkanczellár, herczeg Wolkowski, general gróf 13 enkerdorf, és generaladjutánsok gróf Croff, Adlerburg és herczeg Suwaroff. Ő Felsége a' császár al Waldenstein grófi kastélyban lakik. — Sept. Ildikén estve érkezett meg ő kir. Magassága a’ burkus koronaherczeg is Münchengrätz-be generaladjutansátul Gröben-től kísértetve. NAGYBRITANNIA. Az alsóház elölülője a parliament elhalasztatása napján következő beszédet tartott a királyhoz: „Fogadja kedvesen Felséged, hogy mi az egyesült Nagybritannia és Izland országok képviselői utolsó pénzengedési billünkel Felségednek udvarolunk. Sire! Ha az utolsó hét hónap alatti munkálataink végig nézetnek, azt hiszem igazán el lehet mondani, hogy a’ parliament története egy ülést sem mutathat, melly olly különféle és nehéz tárgyakkal bővölködött volna, mik egyszersmind az ország legfontosabb érdekeit illették, mint e’ mostani ülés, melly Felséged engedelmével most mindjárt bézáratik. Sire! Gondol figyelmünket az angol bankal egészen új rendelkezésekre, a’ keletindiai társaság szabadságlevele megújítására, a chinai kereskedés felszabadítására, az nyugatindiai gyarmatokbéli rabszolgaság eltörlésére, izlandi egyházunk jövedelmeinek vizsgálatára és változtatására, az utóbbi izlandi nyughatatlanságok által megkárosodott tizedbirtokosok kármentésére Izland megzavart békessége helyreállítását ezértt valódi és mondhatom már is foganatos eszközökre fordítottuk. Valóban, mire, elmondhatom, hogy ezen éppen olly fontos mint számos tárgyak, mellyek ez ország nagyságát, szerkezetét és jóllétét hitelében , gyarmati birtokaiban és kereskedési érdekeiben , egy részének belső csendességében és régi tiszteletes intézetei nagy számában illették, a’ jelen ülés alatt szörnyen terheltek bennünket. Sire ha az idő hosszúságából, a’ munka nagyságából és a’ fontos tárgyak lelkiismeretes meghányása tekintetéből jussunk van munkálatunk jó sikerét következtetnünk, úgy valóban kötelességünk álhatatos teljesítéséért gazdagon meg leszünk jutalmazva és azt az elégtételt nyerendjük, melly azon érzeményből támad, hogy küldőink és Felséged iránti hűséggel teljesítünk ama munkákat, miket Felséged megnyitó trónbeszédjében tanácskozásunk tárgyául kijelölni méltóztatott.“ Borzasztók és felette szomorúak ama tudósítások, mellyeket az ujságlevelek az Alig. 30. 31. és Sept. Isői szélvészek pusztításairól még mindég írnak. Sok ember veszté el életét és sok jószág létetett tönkre általok. F. h. 2. és 3 dikán a Lloyd kávéháznál 59 hajó volt feljegyezve, mellyek többnyire mind széjjel zúzattak. Az északi tengeren több nagy hajók valának láthatók árboczfáiktól megfosztva, és a’ hullámoktól hányatta.—Leptelsején közel az ostendei kikötőbe menetelhez Talbot gőzhajó a’ parthoz vettetett, hozzá közel pedig három hajó síiljedt el. A’ gőzhajón senki sem vesztééletét; de szerencsétlenebb vala egy Londonból Leith felé evező hajó (Earl of Wemysz), melly a’ parthoz csapatvan, a’viz olly sebesen tolult a’ szobába, hogy minden benne lévő dámák és gyermekek, szám szerint 1 len, befúradtak, köztök Hamilton mistress. (Folytatása és vége a’ Morning-Post czikkelyének.) A ministerek a’ nekiek engedett hatalomnak némi fontosabb alkotó részeit áldozatul a’ nép kedvének oltárára tették. A’ többi felett gyáván azt határozták, hogy azt éppen nem azon birtok védelmére kellene fordítani, mellyre czéloztak leginkább sőt csaknem egyedül az önkény és rendetlenség megtámadásai. Sőt inkább ezt a’ megmaradt részt tulajdon haszonvadászó czélzataikra tartogatták, és éppen ott hagytak fel azzal, ahol annak megengedése múlhatatlan és igazságos volt. Ez által