Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-02-27 / 17. szám

( 130 ) lyglottussal egy szobában lakott. Dr. Rische­, volt ilefehli professor flannoverában; most pedig kis- föbbféle népek közt azoknak nyelvüket gyökere­sen tanulja. 1830 előtt tiz esztendeig tanulta a’ franczia, olasz, angol, hollandus, dán, svéd, orosz, lengyel és cseh nyelveket. 1830 és 1831- ben Pesten tanulta a’ magyar nyelvet. 1832 ben Erdélybe utazott; itt gyakorolta magát a’ magyar nyelvben, ’s tanult oláhul. Most még Konstanti­­nápolban tartózkodik, hol a’ török nyelvben gya­korolja magát, mellyel már Pesten a’ magyar és mogol nyelvel együtt kezdett tanulni. Az arab és persa nyelvekben is jártas. Dr. Rischelből máso­dik Mezzofante leszen. Pesten a­ múlt 1835 első negyedében meg­haltak 1039en ; a­ második negyedben (április, május, junius) 1157en; a’ harmadik negyedben (julius, aug. September) 917en; az utolsó negyed­ben (octob. novemb. decemb) 773an; és így mindöszve 3826an. Születtek első félesztendőben 1557en ; másodikban 1­466an ; mindöszve 3023an. 863al halt tehát meg több , mint született. E’ fo­lyó 1836 január hónapjában született Pesten 132 fiú, és 121 leány gyermek, öszvesen 253; házas­ságra lépett 70 pár. Pozsonyban a’ nyúlt 1933ben meghalt 178 férfi, 201 asszony, 341 fiú, 269 leány-gyermek; Öszvesen 989. A’ gyermekek közt 55 halva szü­letett; 80—90 esztendőt ért 7 férfi, 12 asszony; egy férfi 101 ; egy asszony 105 esztendős valt. Legtöbben haltak­ el sorvadásban. A’ szüléttek száma ugyan a’ múlt esztendőben 1385, az egy­­bekelteké 359 pár. Bécsben febr. 7dikén hunyt­ el m. kir. taná­csos ’s cs. k. titkos kabineti titoknok Stettner Jó­zsef úr életének 56dikában. Pesten elhunyt gróf Bolza Antonia asszony, csillagkeresztes dáma, gróf Batthyányi István, Németujvár örökös urának hitvese folyó febr. 23- dikán vízi betegségben, életének 47dik esztende­jében. Galaczból január 20dikáról. Folyvást hide­günk ’s kemény telünk van; december Ildikétől befagyott danánkon nem csak gyalog, hanem ter­hes szekerekkel is lehet járni. Több tengeri ha­jók fagytak­ be, mind itt, mind Ibrailában, melly szinte dunai rév; de a’ hajókra nézve biztosabb, mint a’ galaczi. A’ kivitel mind két kikötőből 1831 őszéhez hasonlítva, sokkal kevesebb volt, mit a’ korán kezdett nedves hidegnek tulajdonít­hatni, melly t. i. a­ szárazon történni szokott ide szálítást nehezíté. Odessába egy hajó sem mehe­­tett­ el ez őszön borral rakodva. Búza szintén nem ültethetett­ ki; mert itt szabad ég alatt történik a’ gabonanyomtatás; ’s mikor az ősz, mint az idén, nedves; sem kivitelre, sem veremben tartásra nem alkalmatos az élet. A’ kormány Galacznak (la­kosainak száma 15—16 ezer) szabadkikötői ki­váltságokat ígért; de a’ mellyek még eddig léte­sítve nincsenek. Múlt november hónapban „Ade­laide“ sardiniai brigantin, midőn a’ fekete ten­gerből a’­ suíviai dunatorkolatba evezett volna, ha­jótörést szenvedett, minek oka a’ világító torony nem léte. Hasonló sors érte „Chrisoforo“ ausz­triai brigantint is Tulcsa és Isagdia között. Külö­nös, hogy az angol nagyobb hírlapok, mint a’ Times, Giurgyevo és Ibraila várakról úgy írnak, mint a’ mellekben még most is orosz őrizet tar­­tatik. Az egész világ tudja, hogy ezen hajdani oláh erősségek a­ drinápoli béke következésében egészen lerontatták; és így többé nem erősségek, sem orosz katonaság bennök nincsen Silistriát tartják, még foglalva az oroszok; ’s a’ foksáni és berladi katona vidéken mintegy 5—600 orosz ka­tona szállásol. Selmeczen a’ bányász fő oskolában tanuló magyar practikánsok által adott farsangrekesztő bálról hírlapjainkban annyiban teszünk említést, mivel ott, a­ nyelvet kivéve, minden, öltözet, muzsika, még a’ fogadós pohara is nemzeti volt. A’ szépen világított tánczteremben következő fel­írás vala olvasható : Légy szerencsés Magyarok­ hazája! ’s a’ szerencsét Ön erőd táplálja. (Stasz.) NAGY ВШТ ANN­­A. A’ válaszfelírás vitatása folytában Libthorp ezredes így szólott: „Én pártférfi nem vagyok Független vagyok, mint e’ háznak akármellyik tagja (kaczaj és gúnyos halljuk!) . Felsége iránt ugyan legnagyobb hódolattal viseltetem, de a fel­írást nem gyámolíthatom. A’ javaslat mellett sza­vazok , mert ennél mérséklettebet nem adhatni elő, és mivel az igen érdemes baronetbe nagy bizodalmat helyezek (kaczaj). A’ nemes lord át­él­lenben és társai legalacsonyabb alázatot mutat­nak Dublinnak tudós követe iránt, kinek hatal­mas segítsége és szövetsége nélkül könnyen ki­vettetnének helyökből (kaczaj). Ezt mi mindnyá­jan jól tudjuk, mert az egész ministeriumnak együtt „nincs felényi essze, mint a’ tudós követnek (tet­szés és nevetés).­ Utoljára O’Connell állott­ fel, s ek­kori beszédét a’ parlamentben tartott valamennyi beszédei közt legnyomosabbnak esmerék még el­lenfelei is. „A’jelen kérdés, mondá, legnagyobb érdekű, honomra, az izlandi népre nézve. Anglia még sohase mutatott igazságot Izland iránt (óh, óh!) Sohase! (a’ ministeri oldalon tetszés; az opposi­tio részéről óh, óh). Engedményeket kapott ugyan Izland Angliától, minap erőszakkal csikart­ ki tőle

Next