Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-09-19 / 23. szám
Szerda. Septemb. 19-én 183§. Második Félév. 33dik szám. Pest. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Magyarország és Erdély (kinevezés, nyugalmazás Gömörben Boros Sámuel félszázados lelkész’ ünnepe; pesti tűzveszély Sina bárónak 97 évi szabadalommal engedtetik át a’ budapesti álló hid’ építése; Sina b. újabb nyilatkozata az orsz. választmányhoz. • a’ szebeni árva ház novendékinek adakozása a’ vízfzárvallottak számára; gőzhajók’ pályautja octoberben’sat.) Ausztria ( mailandi koronázási ünnepély; bocsánat a’ politikai vétkeseknek) Nagybritannia (O’ Cornel Corckban; a’ belgák’ királya ’s királynéja, Ramsateba érkezik ’stb.) Francziaország (Bugeaud a’ Brossard elleni perben). Persia, Magyarország és Erdély. O cs. ’s ap. kir. Felsége Jankovich Antalt, t. ns. Nógrád vármegye’ első alispánját, „királyi tanácsos“ czímmel kegyelmesen felruházni,— Tarnóczy Ferencz vágujhelyi kir. só-beszedőt kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. H k. A’ helv. hitvallásuak’ gömöri egyházmegyéje f. hórkán tartá gyűlését Zsípben, melly napra egyszersmind e’ megye’ lelkészei aggastyánjának t. t. Boros Sámuelnek — ki mint zsípi hitszónok 38, mint egyház megyei tbiró 40, mint pap 52 és mint ember 85 évekkel dicsekedhetik (olly számok, mellyek’ kisebjei is egy-egy életet tesznek, legnagyobbja pedig a’ zsoltáriró által kimért summumot már jóval tulhaladta)jubilaeumi ünnepe volt kitűzve. Reggeli 9 órakor az egybegyűlt világi és egyházi számos személyzet, helybeli és vidéki népség, velők az esperes’ karjain vezettetett hófejér fürtű hőse az ünnepnek, betakarodott az egyházba; itt harmóniai ének után Balog Sámuel és Csider Antal lelkészek, az ősz pap’ egykori káplánjai, által beszédek tartattak. Első, az urnák házában megőszült szolga hosszú életéért hálaadó, ’s azt még később időkre terjesztetni könyörgő buzgó fohászát bocsátván az élet’ és halál’ urához, szabályos nyelven, szelíd szónoklattal tolmácslá az öregség’ méltóságát ’s tiszteletre méltó voltát; tiszteletet érdemelvén — mond — az emberiség, roskadozott hajlékában is. Második az egyházi szolgálat’ becsét tünteté fel. Mellyeknek végével az éneklő kar harmóniai zenéje közt a’ népség elhagyá az egyházat. Kívül két sorban állott fejér öltönyű szüzek virág koszorúkat nyújtottak a’ tisztes ősznek ’s útját bokrétákkal hintették be. Végre özvegy Fáy Istvánná szül.Kubinyi Terézia asz , a’ félszázados pap’ egyik hallgatója az ünnepély’ világi és egyházi minden tagját vendégeinek meghíván, itt az agg lelkész’ ’s szinte még élő arany lakadalmi menyasszonya’ ’s többek’ egészségéért víg poharak üríttettek. Több idegenek közt részt vett ez ünnepélyben kis csoltói Ragályi Zsigmond borsodi egyházmegyei segéd gondnok. Pestet f hó főkén ismét egy szomorú esetsajtá. Délutáni 3 órakor ugyanis a’ deszkaárusok Duna melletti tanyájának egyikén tűz támadván, ez a’ sok zsindely’, deszka’ és egyéb száraz épületfa’ gyúlékony halmazai ’s az erős alszél által segítetve, annyira és olly hirtelen elterjedt, hogy egy pár óra alatt 19 telek borult lángba, ’s annak martalékává lón a’ rajta volt számos épületekkel és temérdek épületfával együtt. Az oltók’ ’s különösen a’ katonaság feszült iparkodása csak a’ kir. hajózási hivatal’ épületénél vethete gátat a' pusztító elemndulásinak, melly azonban egész éjjel emészté a’ farakásokat. Felette nagy a kár , melylyet a’ tulajdonosok ez eset által szenvedtek , és a’ mellyet aligha más lakosaink is érezni nem fognak, minthogy a’ vizáradási gyászos romokból már is sok ház emelkedvén fől, az épület fákra nagy szükség van. — A’ Buda és Pest közötti álló hid iránti tanakodások az országos választvány és Sina b. között annyira haladtak, hogy kölcsönös egyezkedés útján a’ szabadalom’ határideje már 97. évben megállapítatván, nincs egyébb hátra, mint az egyezvény’ elkészítése. B. Sina György, 21. és 22dik számunkban közlött nyilatkozatát az építendő hid ügyében következő fölvilágosító függelékkel toldotta meg: Föns. cs. k. főlg országunk nádora, főmért. orsz. küldöttség ! Minthogy Buda és Pest állandó egybekapcsoltatását, melly már annyiszor forgott szóban, létrehozni valóságos eltökélett szándékom, más részről azonban tudva van előttem, mennyi előítélet ’s hibás vélemény uralkodik ez iránt a’ közönségben: méltóztassék, kérem, cs. kir.föns. és főmért. orsz. küldöttség kegyesen megengedni, hogy a’ tárgy fölvilágositására ezennel még némieket előterjeszthessek. Az ország gyűlése, melly a’ kérdéses hid-épitést elhatárzó törvényt hozta, 1836- ki máj. 2-án oszlott el. Mélt. gr. Széchenyi István urnak, mint az ő cs. kir. fönsége országunk nádora által ideiglen kinevezett kisebb hidválasztmány elnökének földtekénk minden tőkepénzeseihez ’s vállalkozni szeretőihez intézett felszólítása ugyanazon év jan.lékén jelent meg a’ hírlapokban ; úgy hogy mindenkinek, ki e’ tárgyról tudni, ’s annak fölvállalására ajánlkozni kívánt, e’ szándéka közölhetésére teljesen elég volt téve. Senki azonban magát nem jelentette,’s az egészet szerfölött veszélyes merénynek tartották, melly-