Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-07-10 / 3. szám

PEST. Szerda Julius I0en. HAL­S­AS 1839. Második Félév. Sík szám. FOGLALAT: Magyarország: (kinevezések; adakozások a’ budai nőegyesölet’ jótékony intézeteire ;­ a’ pesti evang. iskola’jelene állapotja; pótlék­­? mostani gyapjuvásárról­­ Zichy Miklós és István grófok’ nemeslelkü jótékonysága; alsó-zsidó tűz­veszély; hetesi lóverseny; bajai, nyíregyházi, dorozsmai hírek ’sat.) Spanyolország, Nagybritannia (a’ ministerium csak két szótöbbséget nyer a' nevelési ügyben.) Francziaország (kamrai ülések;. Jouffroy tudósítása a’ keleti viszo­nyokról; a spanyol tengerpartokat őrzendő hajóseregre költség szavaztatik ; a’ májusi zendülök elleni per elkezdve ’sat) Németország (a’ német szövetséggyűlés elfogadja a’ belga követet.) Poroszország, (a’ berlini ’s brüsseli udvar, kibékülve.) Törökország (a’ sultán halálos beteg.) Amerika.M­ agyarország.. . cs. ’s ap. k. fölsége főtiszt. Karner An­tal kanonoknak a’ am. m­. kir- Helytartóság’ ta­nácsosává lett neveztetése következtében a’pesti középponti papnevelő-intézet’ igazgatójává fő­tiszt. Szaniszló Ferencz n.váradi kanonokot és kir. egyetemi hitszónokot méltóztatott kegyelme­sen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége f. év jun. 29. kelt leg­­fensőbb határzata által Svaiczer Gábor m. kir. udv. kam. tanácsnok és selmeczi főkamragrófot, dij­­mentve cs. k. udv. tanácsossá nevezni kegyelme­sen méltóztatott. A’ budapesti evangelicus iskola. Jun. 24 től jun. 30ig tartattak a’ budapesti evang. iskolában a’ nyilványos vizsgálatok számos különféle ren­dű hallgatók’ jelenlétében. Hazánknak egyéb e­­vang. gymnasiumi közt, akár a’ rendszert, akár a’ mivelési eszközök kiterjedését tekintve, a’ pesti evang. gymnasium­ot egy sem múlta felül. A’ három osztályra tett elemi oktatáson, a’ ren­des grammatical, syntactical rhetoricai osztályo­kon kívül, a’ test gyakorlatnak, a’ rajzolásnak, éneklésnek, az asszonyi munkáknak külön mes­terei ’s tanítói vannak; hová még a’ budai ma­gyar-német és a’ Terézia városi tót íiók-iskolák tartoznak. ’S igy az intézeten,­ 13 mind az ok­tatásban mind pedig a’ nevelésben jártas sze­­mély munkálódik. Jelenleg egy felsőbb polgári, iskolának terve van készülőben, m­ellynek kivi­telét csak a’ pénznek hiánya gátolja. Ezen inté­zet privát adakozásokból állott eddig is fenn,’s az a­­dakozásbeli készséget tekintve, melly az idevaló e­­vangelicusoknak annyira sajátja, nem kételkedhet­ni , hogy pár év múlva a’ terv létesül. A’ gyülekezet’ nyomtatásban kifejezett elve,, hogy intézetében a’ magyar és német nyelv egyiránt tanittassék.. Ezen elv elébb meglehetős hanyagon, egy pár év óta ellenben annál nagyobb szorgalommal ’s szembe­tűnő sikerrel létesíttetik. Örvendetes tudni, hogy a’ magyar nyelvet leginkább a’ német tagok sür­getik, kik a’ kornak kivánataihoz valamint min­denben, úgy ebben is örömest simulnak. Hogy itt még sok van hátra, tagadnunk nem lehet,, de hogy a’ haladás e’ részben nehéz, az részint olly kö­rűlményekben is fekszik,, mellyeken a’ gyüleke­zet, még most, legjobb akaratja mellett sem se­gíthet. A’ fensőbb osztályokban a’ római nyelv mellett a’ német és a’magyar egyformán taníttat­­ik, kivévén talán a’ középsőt, hol a’ mérleg még mindig a’ német részre hajlong. Az elemi iskolákban, hol a’ tanulóknak nagyobb száma né­met ’s hol természet szerint az anyai nyelv a’ fő dolog, lehetetlen a’ magyar nyelvre nagyobb gon­dot fordítani. De ki a’ magyarosítás’ tekintetében többek köztt legkitűnőbb érdemeket szerzett ma­­­gának , az a’ felsőbb leány-osztály’ tanítója Dier­­ner úr,­­kinek leányai nemcsak szabályszerű­­leg, tisztán beszélni, hanem a’ feladott­ tárgyak­ról kevés gondolkodás után, korukhoz, tehetsé­­gökhöz képest,, azonnal értekezni is tudnak. Athen. A’ budai nőegyesü­lettel alapított jótékony in­tézetek’ gyámolitására adakoztak a’ lefolyt 1839- ki első félévben. Főlig. ná őrünk ő cs. kir., fen­sége 1250 V. sz.; fens. neje Maria Dorothea cs k. főhgasszony két darab gazdasági szövetet, melly­­ből, múlt évben egy jótevő által ajándékozott va­­szonnyal pótolva, 12 szegény lány ruháztatott­ fel a’ Kristina városi kisdedóvó intézetben­­. Ch­otek- Brunszvik grófné négy szegény fiúnak csinálta­tott ruhát 43 ff. 2­0 kr. ereje:g. Amadé­­rné gyer­mekeknek 48 pár harisnyát 18 kabátot... 20 fej­kötőt, Eötvös báróné 6 pár harisnyát ajándéko­zott, mellyek a’ 42 f. 30 kron vásárlóit 12 posz-* tószélczipő, ugyannyi pamutkendő és fejkötővel együtt, házi szegények és a’ Kristina városi kis­­dedóvó intézet’ szűkölködő gyermekei közt osz­­tattak­ el. Nádasdy-Forray grné egy 10 éves sze­­gény lánynak fehér ruhát és öl­tönyda­rabokat 19 v. ft. 43 kr. árút 5 Brunszvik-Majthényi grné meg­térítette a’ nőegyesületi pénztárnak azon 100 v. ft. 32 kr.,melly a’ pesti vakgyógyi­ó intézetben gyógy­szerekre tett költség’ fele árául, a’ budai nőegye­sület által kifizettetett, a’ tartós télkor egy neve­­zetlen maradni kívánó tűzi­fára 50.. p. st. adott,, mellyen 7öl fa vásároltaték, ’s­ házi szegények közt fél ölönként osztatott­ el . Klobusiczky Péter érsek ő excelja a’ nőegyesü­letnek 100 v. ft.,­a’ Kristina városi kisdedóvó intézet’ számára 50 v.ft., Vörös-Hiemer a. az egyesületnek szinte 100, a’ kisdedóvó intézetnek 50 v­.ft. küldött. A’kőegye­­sülettől alapított ápaló-ház’ számára eleségül kül­döttek: Brunszvik-Majthényi Erné 25 font disz-

Next