Hazanéző, 1992 (3. évolyam, 1-2. szám)

1992 / 2. szám

Nagy Teréz Báró volt, de rangját „nem gyakorolta”; ő maga nyilvánosan is megtagadta, mondván, hogy őse bizo­nyára kétes érdemekért kapta azt a Habsburg háztól. A nép azonban „szegény báró”-nak és „csontbáró”-nak hívta. 1829. február 3-án született Lengyelfalván. Báró Orbán János huszárszázados és a félig ma­gyar, félig görög származású Knechtel Eugénia máso­dik fia, az öt gyermekből. Orbán Balázs anyai nagyapja mint bányamérnök a Selmecbányai akadémiáról Konstantinápolyba kerül tizen­egy társával, akiket Mohamed szultán szerződtetett. Knechtel János a török kincstári bányák főfelügyelője lett. A nagyremé­nyű ifjú feleségül vette egy dús­gazdag görög család egyetlen leányát. Ebből a házasságból származott az író édesanyja. A munkaszerződés lejártával Knechtel János szeretett volna visszatérni szülőhazájába, de felesége hallani sem akart er­ről. Egy este az apa a tenger­parton sétált kislányával, titokban hajóra szállt és sze­rencsésen haza is érkezett. Kassán nevelőintézetbe adta gyermekét, ő maga visszain­dult Konstantinápolyba, hogy feleségét is magával hozza. De a hajó elsülyedt és Knechtel Já­nos a tengerben lelte sírját. Az asszony eközben az oszt­rák követség útján nyomoz fér­je után, így telik el három év. Mivel pedig az apa három évre fizette ki lánya neveltetési költségeit, a gyermeknek távoznia kellett az intézetből. Orbán Pál őrnagy hit­vese, kinek három lánya ugyanabban az intézetben nevelkedik, magával viszi Knechtel Eugéniát Len­­gyelfalvára. A görög-magyar viruló hajadon és Orbán János délceg huszárkapitány szerelméből házasság lett. 1839-1844 között Orbán Balázs a középiskola öt osztályát, az úgynevezett grammatikai és humanió­­rai osztályokat a székely­udvarhelyi római katolikus iskolában végezte, majd a református kollégiumba iratkozott át. Időközben a Konstantinápolyban élő özvegy édes­anya hírt hall leányáról és viszontagságos körülmé­nyek között megérkezik Lengyelfalvára. A görög asszony rábeszéli leányát, hogy családostól költözzék Konstantinápolyba, ahol a Boszporusz ázsiai partján palotát építtetett számukra. Az anya előreutazik. A család 1846 tavaszán indul utána. Galacon értesül­nek arról, hogy Knechtel Jánosné hazatérése után nem sokkal meghalt. Mire Konstantinápolyba érnek, a vagyonra rátette kezét a mohamedán egyház. A család pert indít. A per tizenhét évig tart. Ebből tizen­kettőt hazájától távol tölt Orbán Balázs. 1847-ben utazást tesz Kisázsiában, Palesztiná­ban, Szíriában, Egyiptomban és Görögországban. Eb­ből az élményből fakadt később otthon a hatkötetes Utazás Ke­leten című munkája (1861). 1848- 49. A szabadságharc hírére szabadcsapatot szervez, de az útlevél késik. Százötven emberével csak Viddinig jut el, s ott értesül a világosi fegyver­­letételről. Visszafordul s az emigránsokat támogatja török földön, amely egy­kor Rákóczi­nak is menedéket adott. 1849- 1852: Kossuth Lajos­hoz költözik Kiuthiába. Az an­gol konzul segítségével meghiúsít egy Kossuth ellen irányuló mérgezési kísérletet. Az osztrák külügyi hatóságok, mint katonakötelest, kikérik Törökországtól, mire Orbán Balázs Londonba hajózik. 1852-ben Londonban Mazzi­­nivel köt ismeretséget, Louis Blackal barátságot. A British Museumban dolgozik és kita­nulja az órásmesterséget is. Londonból Jersey, majd Gu­­ernesey szigetére költözik, s négy évet tölt Victor Hugó társaságában, akinek az a véleménye róla, hogy kétszáz Orbán Balázzsal meg tudná buktatni a császárságot. Megtanul fényképez­ni. A kezébe vett kamerát élete végéig magával cipel­te. Későbbi munkáiban nemcsak a demokratikus szellemet, a romantikus írásmódot köszönhetjük Vic­tor Hugo befolyásának, hanem a fotoriporteri munká­ját is. 1855-ben visszatér Konstantinápolyba szüleihez, s onnan csak újabb öt év elteltével indulhat haza Er­délybe. 1859. őszén borul a haza szent földjére, amikor Vasile Alecsandri külügyminiszter és Klapka György tábornok egyezményt köt Erdély és Magyarország felszabadítására a Habsburg iga alól a nemzeti egyenjogúság jegyében. Az időpont nem alkalmas az­ Orbán Balázs (1829—1890) Orban Balázs (Haáz Rezső festménye a székelyud­varhelyi múzeum tulajdonában)

Next