Hazanéző, 2017 (28. évfolyam, 1-2. szám)
2017 / 1-2. szám
Itt van például az a történelemben példa nélkül álló sorozat, miszerint a magyarul beszélő hunok, az avarok és Árpád népe is egy-egy szerződéssel vették át a Kárpát-medencét. Azaz szó sincs véres foglalásról és elnyomásról. A hunok a rómaiakkal kötött szerződés alapján jutottak a Dunántúl birtokába, az avarok a longobárdokkal kötött megállapodás alapján kapták meg a területet, Árpád apánk meg a fehérló-szerződést „írta alá” Szvatoplukkal. A hunok és a rómaiak megállapodását az a körülmény alapozhatta meg, hogy Savaria környékén és talán másutt is magyarul beszélő szabírhun lakosság élt már a római időkben is.22 E meglepő körülményt a római-hun-avar Dunántúlon és Szibériában egyaránt előforduló magyar hieroglifák segítenek elfogadni (16. ábra). 16/a. ábra. A hosszúhetényi római kori sisak orrvédője a Ten jellel azonos (balra), amint a hun hatásra kialakuló lomovátovói kultúrából származó arcképen is a Ten jelet idézi az orr (jobbra); hogy ez esetekben Istent jelentő jelekről van szó, azt a hosszúhetényi orrvédő Krisztus-monogramja és a lomovátovói leleten kiolvasható ős Ten „Isten” összetétel is bizonyítja Vb ® G H 7 A 11 1 16/b. ábra. A felső sorban a Savaria-i (szombathelyi) Iseum Szent Márton kiállításán e sorok írásakor megtekinthető szabír jelek, az alsó sorban a magyar megiddőik láthatók23 Baján avarjai a longobárdokkal kötött szerződés alapján költöztek be a Duna völgyébe. A szerződés megkötését segíthette, hogy a terület lakossága legalább részben a hunok maradéka, azaz rokon volt.24 Baján és az általa hódoltatott szabírok bevonulását a Tarih-i Üngürüsz írja le és a honfoglalókkal egy nyelvet beszélő őslakosokról számol be. Anonymus is többnapos ünnepségek sorozataként írja le Árpád népének visszatérését. A medencébe érkező csapataikhoz a magyarul beszélő és Attila halála óta itt élő székelyek csatlakoztak. A szerződések körülményei között mindig azt találjuk, hogy a helyi őslakosság és a keletről betelepülők etnikai azonossága lehetett az az ok, ami miatt e beköltözések vér nélkül történtek. Nem honfoglalásról, hanem visszatérésről, hazaköltözésről volt szó mindegyik esetben. Hun és avar írásemlékek A Csajághy György által említett hunok és avarok nyelvéről és felhasználatáról ugyanaz mondható el: ők is a magyar hieroglifákat, a székely jelek őseit használták rövid magyar szövegek rögzítésére (17. ábra). Az alább bemutatott szép írásemlékek csupán kiragadott példák, de egy átfogóbb vizsgálat sem mondhatna mást. csillagkép rajza (a Nimród tamga, a hun uralkodócsalád nemzetségjele). Az alsó sor végén az őriszentpéteri zárig jele és egy XII. századi magyar ezüstdénár Nimród tamgája szerepel. Az utóbbit a hun eredetű bolgár dinasztia is használta. 24 A Dunántúlon a hun kor óta folyamatosan lakott hely lehet Velemér (Valamár gót királynak, Attila alattvalójának volt itt kis országa a Hun Birodalom bukása után). A székelyek is Attila hunjaiból maradtak hátra (ezért őrződött meg éppen náluk a hun írás, 1. Varga Géza: A székelység eredete, 1999.). A dunántúli kereszténység folyamatos fennmaradása a római katonaság kivonulása után szintén a magyarul beszélő lakosság továbbélésével lehet összefüggésben (a hunoknak a sztyeppén három keresztény püspökségük is volt). Összegzés A székely írás előzménye, a magyar hieroglif írás már a kőkorban ismert és használatos a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Az akrofónia rekonstrukciója régi magyar szavakat eredményezett, ami azt bizonyítja, hogy a jeleinket egy magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő nép alkotta meg. Ha ezt összevetjük a Bibliában megőrzött adattal, miszerint Babilon előtt létezett egy nyelvi egység, akkor nincs okunk arra, hogy kis területű őshazát keressünk magunknak. A kőkori világ a jelek szerint magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélt és magyar hieroglifákat használt.25 A Biblia tájékoztatását megerősíti a genetikusok felismerése arról, hogy a Homo sapiens sapiens egyetlen családból alakult ki 150 - 200 ezer évvel ezelőtt. Amiből következően minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál kisebb volt a nyelvek, az írások és a vallási képzetek közötti különbség. Mivel a székely írás jeleinek javát 50 000 évvel ezelőtt már ismerték a Közel Keleten, lehetőség van az őstörténetünk jelek általi tisztázására. Ennek során meg kell különböztetni a magyar őshazát a közeli és távoli rokon népek területeitől. A tisztázásban segít az írástörténeti aprómunka, amihez a magyar írástörténet ismerete és hatékonyabb kutatása elengedhetetlen.26 Az uelgi, lomovatovói és további keleti leletek meghatározzák az egyik ogur/szabír őshazát és az eleink által ott használt magyar nyelvet - ami egy lépést jelent Csorna Sándor célja felé. 17/a. ábra. Apahidai hun turulok a Ragyogó ország mondatjelekkel 17/b. ábra. Hieroglifikus avar szövegek: Ak országa (Heraklész országa) Szárazdról, Nagyságos, ragyogó király úr Pécsről, Egy országa a Gizella kincs turulos fibulájáról (ez utóbbi a magyar címer hármas halmos - kettős keresztes címerjelének előzménye) 23 A 16/b. ábra szabír szövegei: az Akszár ügy „Héraklész úr a folyó” mondatjel, a Föld, lyuk és Üdö szójelek egy korongfibuláról, egy augur Tejútat jelképező botjának rajza (a jó „folyó” szójel), Ugur égboltot ábrázoló a ogur népre utaló) jele és az Orion 25 Varga Géza: Magyar hieroglif írás (kézirat, megjelenés előtt). 26 A kutatás során figyelmen kívül kell hagyni a tudományon kívüli szempontokat. Fontos nemzeti ügy Körösi Csoma Sándor céljának beteljesítése és a hun-magyar őshaza megtalálása, amint nemzetellenes gáncs is tapasztalható a kutatás ellenében. A kutatást mégsem határozhatja meg semmiféle vélt, vagy valós nemzeti, vagy nemzetellenes törekvés - csak a tények. Ehhez persze fel kell számolni az általános írástani tájékozatlanságot. 13