Hazanéző, 2017 (28. évfolyam, 1-2. szám)
2017 / 1-2. szám
Varga Géza ŐSHAZAKUTATÁS ÉS A MAGYAR HIEROGLIFIKUS ÍRÁSEMLÉKEK Szakír hieroglifákról a kovásznai konferencia kapcsán Kovásznán hagyomány az évenként megrendezésre kerülő Körösi Csoma Sándor őstörténeti konferencia, amelynek anyaga egy-egy kötetben meg is jelenik. 1. ábra: Balról jobbra: ogur/szabír kereszt (Botalov nyomán, 2009/489.), hun kereszt (Pletnyeva nyomán), a székely írás kereszt alakú „d” (Dana) és „ly” (lyuk) betűje, valamint a sumer írás „kút, forrás” szójele Évek óta ismétlődik e sorozatban, hogy a résztvevőket a székely írás eredetének kutatása során elért eredményeimmel terhelem. Hitem szerint ugyanis ezzel lehet legjobban segíteni Csorna Sándor céljának elérését, a hun-magyar őshaza megtalálását, mert ehhez az írástörténet kivételes lehetőséget kínál. Egyrészt azért, mert a székely írás elődjét a hunok is használták, vagyis a hun-magyar azonosság bizonyítása elvileg a jelek történetének megértésével, előfordulásaik térképre vitelével is lehetséges. Másrészt azért, mert a székely írás és a magyar jelkincs az akadémikus tudomány képviselői számára napjainkig ismeretlen terület maradt. Miközben hatalmas, feldolgozatlan adatmennyiséggel, rövid szövegekből álló írott (pl. szabír) forrásokkal rendelkezünk, aközben az akadémikus kutatás egy helyben topog. E körülmények miatt a hunmagyar azonosság kérdésében előrelépésre számíthat az írástörténet megismerésére hajlandó kutató. A székely írás (és elődje, a magyar hieroglif írás) azonban ma is megvetett és mellőzött szakterület. Még azon „szakmabeliek” némelyike is ellenérzésekről és mélységes ismerethiányról tesz tanúbizonyságot, aki már publikált e tárgykörben.4 A székelyek tudós konferenciája azonban aligha hagyhatja figyelmen kívül a székely írás tanulságait ama legfőbb kérdés megoldásakor, amelynek kutatására Körösi Csoma Sándor az életét áldozta.5 E cikkben a kovásznai konferencia legutóbb megjelent kötetét veszem szemügyre. Azt vizsgálom, mennyire párhuzamosak a székely íráskutatási eredményei a nyelvészet, genetika, régészet meg a többi társtudomány eredményeivel, s milyen választ lehet adni a nemzeti írástörténet segítségével a kutatókat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Írástörténet és őshazakutatás Körösi Csoma Sándor élettörténete alapján írta Jókai Mór a Mégis mozog a Föld című regényét, amelyet gimnazista korában olvarepét Magyarország kapta, amit a magyarországi kormány által kinevezett és irányított rendezők azzal próbáltak megszolgálni, hogy a kiállítás területéről a székely írással foglalkozó művek sorát és magát a székely írást is kitiltották azzal az tudományon kívüli érveléssel, hogy az írásunk náci asszociációkat keltene. Püspöki Nagy Péter joggal írja, hogy még a tudományosság igényével írt dolgozatok is csak a szerzők tájékozatlanságáról tanúskodnak. Sándor Klára pedig arról biztosítja az olvasót, hogy a tudós világ nem ismeri a székely írást, minden alapvető kérdés tisztázatlan, azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással foglalkozni. 5 A kérdés a záróülésen Varga Csaba jogásszal, azt követően pedig Bedő Zoltán újságíróval kialakult nézetkülönbség miatt tisztázandó. 6 Körösi Csorna Sándor Nyomok az időben, Körösi Csorna Sándor Közművelődésügyi Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2016. sott I. J. Gelb, aki ennek hatására határozta el, hogy életét a keletkutatásnak szenteli. Az egyik legismertebb írástörténész lett belőle. Ideje, hogy a nagy székely példájából gazdagodó írástudomány visszahasson az általános írástani tájékozatlansággal jellemezhető őshazakutatásra. 2. ábra. Formailag hasonló, tartalmilag összefüggő kínai és magyar jelek Kereszt a nyelvészetben és a székely írásban A Czeglédi Katalin által írt nyelvészeti tárgyú tanulmánynak van egy „A kereszt szerepe a sámánhitben” c. alfejezete. Ebben írja a szerző, hogy „A keresztnek a neve minden altáji nyelvben kiris, azaz íjhúr... A sziklarajzokon... íjból jövő ember... íjhúrja a kereszt szimbólum értékével azonos, mint ahogy a megnevezés is számos nyelvben ugyanaz... Az íjhúrra rátett nyílvessző olyan, mint a kereszt... ez pedig... szent... isten jelentése is van... rajta keresztül lehet... az istenhez eljutni... jelképezi a forrást.” (53-56. oldal). Czeglédi Katalin nem említi a székely írás kereszt alakú „d” jelét, amely a magyar hieroglif írás Dana szójeléből alakult ki, pedig e jel szabír és hun változatai visszaigazolják a cikkében írtakat: a kereszthez valóban kötődik az „Isten” és a „forrás” fogalma. Azt, hogy ez a Dana egykor az Isten neve volt, többek között a Székelyföldön ma is használatos „Dana verjen meg!” mondás is igazolja. Van e kereszt alakú székely „d” (Dana) jelnek szabír és hun megfelelője is, amelyen a ma „forrás” is jelölve van, amelyre Czeglédi Katalin pusztán a nyelvi adatok elemzése útján rátalált (1. ábra). Az ogur/szabír és hun leleten lévő központi kör megegyezik a székely írás „ly” (lyuk) és a sumer írás „kút, forrás” jelével.9 A hun és a szabír kereszt az Éden teremtésére emlékeztető ősvallási gondolatot (az egy forrásból fakadó négy szent folyót) idézi fel, amit a székely jelek segítségével érthetünk meg.10 A székely jelek azért adnak lehetőséget a hun és szabír leletek megértésére (képi tartalmuk feltárására), mert a hun-szabír-székely/magyar azonosság történeti tény. A kereszt az Éden teremtésére emlékeztet, amelyet az Ószövetség ír le: Isten teremtett egy kertet, amelyből négy folyó indul a világ négy tája felé. Ezt az Ararát körüli tájat ábrázolja a kereszt alakú „d” (Dana) és a körbe zárt kereszt alakú „f” (Föld) jelünk. Több más igazolást is találtunk (pl. a kereszt az Isten helyén jelenik meg az ábrázolási konvenciókban), amelyek felsorolására most nincs hely, de a megjelenés előtt álló Magyar hieroglif írás c. kötetünkben előadjuk őket. A sumer írás legkorábbi, képszerű jelei közül mintegy 20 azonosítható székely jelekkel. Ezt nem értékelendő úgy, mintha a székely írás a sumerból származna, mert a kínai írással 50, az indiánok népi jelkészletével 23, a Tordos-Vincsa kultúra jeleivel 50, a 15-20 ezer éves Mas d’ Azil-i jelekkel 20 egyezésünk van. Az elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint ezek nem véletlen, hanem genetikus kapcsolattal magyarázható egyezések. Ami azt jelenti, hogy a székely írás egy ősvallási jelkészletből alakult ki, amelyet a kőkorban a Pireneusoktól Dél-Amerikáig általánosan ismertek. Ez a jelkészlet szolgált lényegében minden természetes úton kialakult régi írás alapjául, ezért a régi jelrendszerek egymás rokonai s közöttük az összeköttetést éppen a székely írás jelei jelentik. A szójeles írásokban kimutatható jelpárhuzamok ezért segíthetik a székely írásjelek eredeti jelentésének és történetének megértését. 10 Az Ószövetség az Éden teremtéséről szóló részben a korábbi ősvallási hagyományt mentette át és őrizte meg. Ennek megfelelően a székely írás jelei az ősvallás jelrendszeréből alakultak ki, amint a vallásos műszavak (pl. az Isten „ős Ten” neve és jó, egy stb. jelzői) is az ősvallási használatból maradtak ránk. Nem véletlen, hogy az „ős”, „Ten”, „jó” és „Egy ” szavunknak ugyanúgy saját jele van a magyar jelkincsben, mint az említett „Dana” és „lyuk” szavaknak is. sj'mxiji 1 Erről bővebben írok A székelység eredete e kötetemben. 2 Az akadémikus őstörténet-kutatás megtorpanását Vásáry István fogalmazta meg. A kovásznai kötetben is megjelent e gondolat Fehér Tibor és Németh Endre cikkében, amelyben egyébként a genetikát, mint új impulzust adó tudományterületet ajánlják. Így idézik a szkeptikus álláspontot a kötet 187. oldalán: „a székelyek származásának kutatása jó ideje helyben jár, a történeti források értelmezési lehetőségei kimerültek” (Klima 2009). 3 Az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon a díszvendég sze r