Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1865-10-01 / 40. szám
Magyar tudós A férfi , kiről szólani akarunk: Tótváradi Kornis Károly. Kornis Károly született Aradon, 1822. ápril 19-én, Kornis József szegény, de becsületes s nemes származású sóhivatalnok, és Papp Juliana, szintén nemes anyától. Ifjúsága első éveiben szülőhelyén kezdé meg tanulmányait, hol is a gimnásiumi tanfolyamon át mindenkor első, s tanárainak legkedvesebb tanítványa volt. Szülei akarata ellenére, kik a jeles tehetséggel biró ifjúból papot szándékozónak nevelni, a jogi pályát választva, a philosophia tanulása végett Szegedre ment, hola ma is élő Horváth Cyrill, Reisinger és Tóth tanárainak egyik legkitűnőbb tanítványa lett. Szegeden végezve, Pestre ment a jogi tanfolyamra, hol eddig kiérdemelt elsőségét szintén megtartó, 1842. évben végezte tanulmányait. 1843 ban a gr. Almássy ifjak, s később a Szapáry grófok ne Brazíliába ne velője lett. 1844. évben tette le az ügyvédi vizsgát kitűnő sikerrel, s ugyanez évben a pesti első birósági váltótörvényszékhez neveztetett ki joggyakornoknak, később ugyanoda fogalmazónak. 1845-ben nősült s e házasságából két gyermeke van. E minőség és helyzetben lepte meg őt is az 1848-ik év, mely évben a pesti egyetemnél a büntető törvény rendkivüli tanárává neveztetett ki. Ez időben az iskolák szünetelvén , tanári pályáját politikával cserélé fel, és az akkori minisztérium által kormánybiztossá neveztetvén ki, ily minőségben az Alföldön működött, Aradon tartva székhelyét. A világosi fegyverletétel Butyinban találta őt, Aradmegye véghatáránál, hol hivatalos működésben volt. E tény reá nézve elhatározó vala; — az összeült hadbíróság in contumatiam halálra ítélte, — ő pedig a hazában bujdokolt, s még Pestet is meglátogató, honnét a rendőrség figyelmét kikerülve Kornis Károly, magyar tudós Brazíliában.