Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1865-10-01 / 40. szám

Magyar tudós A férfi , kiről szólani akarunk: Tótváradi Kor­­nis Károly. Kornis Károly született Aradon, 1822. ápril 19-én, Kornis József szegény, de becsületes s ne­mes származású só­hivatalnok, és Papp Juliana, szintén ne­mes anyától. Ifjúsága első évei­ben szülőhelyén kez­­dé meg tanulmányait, hol is a gimnásiumi tanfolyamon át min­denkor első, s taná­rainak legkedvesebb tanítványa volt. Szü­lei akarata ellenére, kik a jeles tehetség­gel biró ifjúból papot szándékozónak ne­velni, a jogi pályát választva, a philoso­­phia tanulása végett Szegedre ment, hol­­a ma is élő Hor­váth Cyrill, Reisin­­ger és Tóth tanárai­nak egyik legkitű­nőbb tanítványa lett. Szegeden végezve, Pestre ment a jogi tanfolyamra, hol eddig kiérdemelt el­sőségét szintén megtartó, 1842. évben végezte tanulmányait. 1843 ban a gr. Almássy ifjak, s később a Szapáry grófok ne­ Brazíliába ne­ velője lett. 1844. évben tette le az ügyvédi vizs­gát kitűnő sikerrel, s ugyanez évben a pesti első birósági váltótörvényszékhez neveztetett ki jog­gyakornoknak, később ugyanoda fogalmazónak. 1845-ben nősült s e házasságából két gyermeke van. E mi­nőség és helyzetben lepte meg őt is az 1848-ik év, mely év­ben a pesti egyetem­nél a büntető törvény rendkivüli tanárává neveztetett ki. Ez időben az iskolák szünetelvén , tanári pályáját politikával cserélé fel, é­s az akkori minisztérium által kormánybiztos­sá neveztetvén ki, ily minőségben az Alföldön működött, Aradon tartva szék­helyét. A világosi fegy­verletétel Butyinban találta őt, Aradmegye véghatáránál, hol hivatalos működésben volt. E tény reá nézve elhatározó vala; — az össze­ült hadbíróság in contumatiam halálra ítélte, — ő pedig a hazában bujdokolt, s még Pestet is meg­látogató, honnét a rendőrség figyelmét kikerülve Kornis Károly, magyar tudós Brazíliában.

Next