Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1865-05-28 / 22. szám
Első évi folyam. 22. szám. Május 28.1865. A magyar gőzhajó-társaság. Harmincöt éve, hogy a Dunát az első cs. k. szabadalmazott gőzhajózási társulat hajói szelik. Milliókat keres évenkint, s milliókat visz ki évenkint e pénzszegény hajóból, mert a vállalat tulajdonosai kívül laknak a magyar határokon. Nem mondhatja senki, hogy a tavalyi év a kereskedési forgalomra nézve valami rendkívül élénk lett volna, mégis, mint a társulatnak ez idén Bécsben tartott közgyűlésén jelentve volt, a múlt év jövedelme 10 milliót tesz. Mily áldás volna, ha e 10 millió Pesten székelő magyar társulat tulajdona lenne, s Magyarországon oszolhatna szét! Húsz éve, hogy e gondolat hazánkfiai agyát foglalkoztatja, s húsz éve, hogy e gondolat megtestesítése körül hiába fáradoznak jobbjaink. 1846-ban gróf Batthyány Kázmér már megtette a lépéseket egy magyar gőzhajótársaság alapítására, azonban a csakhamar bekövetkezett politikai mozgalmak más térre sodorták a nemzet figyelmét; az 1848 kirázkódás pedig e társulat terjedésnek indult gyökereit is szétszaggatá, s a feledésbe ment terv nyugodt majd másfél évtizedig, míg 1862- ben Medgyaszay István hazánkfia, s egyike legjelesebb gőzhajó - kapitányainknak, újra fölelevenité az eszmét, s másodszor inditá meg egy magyar gőzhajózás létrehozását. Azonban a férfiak, kik a terv megvalósítását tőle átvették, a hazában összeszerezhető tőkéket nem tartván elegendőnek egy nézeteik szerinti vállalat megalapítására, angolokkal szövetkezve akarták a társulatot megalkotni, s e magában véve jó szándék megbuktatá az egész ügyet. A közönség nagy részének nem jól esett, hogy egy hazai intézet élére ismét idegeneket akarnak állítni, nem jól esett, hogy a remélt haszon egy részét újra külföldre akarják kiadni, s voltak, kik az angol vállalkozók egyéniségére nézve is oly Houchord kapitány