Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-03 / 22. szám

Második évi folyam, 22. szám. Június 3.1866. Herceg Eszterh­ázy Pál. A nemrég elhunyt herceg Eszterházy Pál nem­csak magas származása és fényes vagyona követ­keztében elfoglalt állásánál fogva, hanem még ar­ról is nevezetes, hogy mint diplomata előkelő sze­repet vitt és több­ször fontos külde­tésben járt el, s a mi reánk nézve legfőbb, s a mi öt történetünkben emlékezetessé te­szi az, hogy az 1848-diki felelős magyar miniszté­riumnak tagja volt. Herceg Eszter­házy Pál született 1786-ban, március 10-kén. Mintegy húsz éves korá­ban diplomatiai pályára lépett, s már 23 éves ko­rában Metternich és Schwarzenberg hercegekkel a Na­póleon császár és Mária Lujza fő­hercegnő , I. Fe­renc leánya közti házasság létrehozatalán műkö­dött; néhány évvel később az események saját­­szerű fordulata után ugyanezen házassági frigy felbontásánál is szerepelt. Az 1810-től 1814-ig le­folyt zavaros időkben követ volt fölváltva Drezdá­ban és Hágában, s 1814-ben, miután Napóleonnál rendkívüli küldetésben járt, a római szentszéknél képviselte az ausztriai udvart. Később számos évig londoni kö­vet volt. 1825-ben mint koronázási nagy­követ jelent meg Párisban X. Károly trónralép­­tekor. Nemsokára azonban vissza­tért londoni állo­mására s ott 1830- ban nagy tevé­kenységet fejtett ki Hollandia és Belgium különvá­lasztása ügyében. Mint diplomatá­nak megbecsül­­hetlen tulajdona volt, hogy az ide­gen fejedelmek s a magasb körök személyes vonzal­mát meg tudta nyerni. London­ban IV. György király s a hatal­­mas Wellington herceg különös előszeretettel visel­tettek iránta. A drezdai udvarnál és Franciaország salonjaiban készíttetett elő nem egy fontos kérdés eldöntése. i­g. Eszterlitzy Fái.

Next