Hazánk, 1900. szeptember (7. évfolyam, 206-231. szám)
1900-09-23 / 225. szám
HAZÁNK. 225. szám.8 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Az aranyasszony.» A Nemzeti Színház tegnapi újdonságát «Az aranyasszony»-t a legjobb akarattal sem tarthatjuk nyereségnek a Nemzeti Színház műsorára nézve. E Schönthan és Koppel-Elfeld féle szinitermék a Kotzebuek és Raupachok leggyarlóbb bohózatának elmésségével és szini technikájával van fölépítve. Az első fölvonásban látjuk előre a dolog végét s az unalmas, teljesen üres párbeszédek nem érdekelnek, mert semmi meglepőt nem várunk s nem is kapunk tőlük. A magyarra átültetéssel a darab nem nyert, hanem még veszített. Mert ha Nürnbergben lehetségesek lehettek is hasonló alakok, a nemzeti fejedelemség fénykorában Erdélyben ilyen undorító figurákat szerepeltetni, egyenes lealacsonyítása Bethlen Gábor európai tekintélyű uralmának. A temérdek történeti baklövésre, mit az átdolgozó elkövetett, jórészt rámutattam már: Bethlen fejdelmi udvara sohase volt Nagyenyeden, mely jelentéktelen hely volt ekkor még; a császár nem lakott a harmincéves háború ideje alatt «Budába», mert Budavára 1541-től 1686-ig török kézen volt; Bethlen korában Erdélyben nem voltak se hercegek, se grófok, se bárók, mert csak a nemzeti fejdelemség utolsó idejében osztogat a Habsburg-ház üres címeket; az ötvösnéket se «nagyságá»-nak, se «tésaszszonyom»-nak nem ismerték, mert a nagyságos cím (ekkor sem a jelen század 80-as éveiből származó budapesti «nagysága!») csak a fejdelmet illette meg, a ténsasszony pedig a századi címzés, a «hozom», «firma», «végszóra érkezés», folytonos «magá»-zás és egyéb modern kifejezés csak nem is magyaros, nemhogy ódonszerű lenne, hasonlag a puszizás, bukéta, gratulálás, cérna, minta, markírozás, pozíció és száz más olyan egészen modern dolog, melyeknek nincs mit keresnie a XVII. század elején; a Marosnak nincs több ága egynél, stb. stb. melyek mind azt bizonyítják, hogy az átdolgozó souverain megvetéssel bánt el úgy a történelemmel, amint a magyar nyelv törvényeivel. Egyenesen botrányos azonban «gróf Gerbeváry» alakja, kiben az IU dolgozó Bethlen-korabeli magyar mágnást akar festeni. Eltekintve attól, hogy Erdélyben nem voltak Bethlen korában grófok, még csak köznemest se talált volna akkor olyat, ki testét bérbeadja egy Áron nevű zsidónak s a zsidó lován és gazdag ruhájában menjen hozományvadászatra s midőn az nem sikerül, a zsidó lányát vegye el a kényszerházasság utján. Ugyan mutasson fel az átdolgozó Erdély XVII. századbeli naplóiról bármelyikénél (pedig ötvenen felül ismerünk e korbeli naplóból) hasonló elzüllött alakot, aki egy tányér túróscsuszáért egy vén szakácsnőt is nőül venne, miután előbb magát már Áronnak bérbeadta. Ha a külvárosi színházak bármelyike mutat be hasonló alakot saját, éppen nem válogatós közönsége mulaltatására, az is megrovandó, a Nemzeti Színháznak azonban ilyen történethamisítástól óvakodnia kell. Sajátságos tünemény, hogy ép akkor, midőn Hock János nemes lelkesedéssel a múlt dicsőségére lángoló szavakkal mutatva vissza, akarja a magyarságot minden nemesebb iránti közönyéből kiriasztani, midőn a «Szózat» költőjének nemes tiszta alakját ünnepli meg az ország pár hó múlva, midőn egyik főurunk áldozatkészsége az őshaza kutatására milliókat pazarol, midőn ugyancsak milliókba került hazánk ezredéves haladásának bemutatása egész Európa előtt a párisi világkiállításon, ugyanakkor a Nemzeti Színház így dobálja sárral Erdély fénykorát, ily rothadt alakokra fogva rá, hogy ezekből állott a nemzeti fejedelemség! Az előadásról kevés mondanivalónk van: színészeink megtettek mindent, hogy a selejtes darabnak sikert biztosítsanak. Különösen Náday (Gerbeváry) és Újházi (Zvojemszky lovag) tartották derültségben a közönséget különféle mókáikkal. Császárné (címszerep) érezte, hogy itt neki is úsznia kell az árral és századvégi hisztériás hölgyet adott komikai színezettel, míg Dezső az ötvöslegény szerepével küzdelmesen birkózott. Kedves kis inasgyerek volt Ligeti Juliska s jóravaló szakácsnő Vizváriné. Az öltözködésre persze nem néztek, minden ruházat ellentéte volt az erdélyi magyar viseletnek. k. g. * Az Operaház és Nemzeti Színház építkezése.) Keglevich István intendáns engedélyt kért a fővárostól arra, hogy a Nevareti Színház csömöriúti nagy telkeit hét parcéljára feloszthassa, a megfelelő parcellákon a két állami műintézet részére nagy díszletraktárt építhessen. Egyúttal új út nyitását is kérelmezte s az út céljaira szükséges 249 öt telket 17.430 koronáért felajánlott a fővárosnak Időközben az intendáns, miután arról értesült, hogy a főváros csak 7820 koronát hajlandó a telekért fizetni, ajánlatát oda módosította, hogy a parcellázást a főváros álmegnyitás nélkül engedje meg, a 249 öles terjedőket pedig a szomszéd tulajdonossal vetesse meg a város, ha az építkező építkezni akar. Az ajánlatot a tanács tegnap elfogadta, az építkezés végett kért telekfelosztáshoz hozzájárult s hogy az építkezést mielőbb megkezdhessék, az ügyet a jövő heti (26-iki) rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. * Kamarai zene. A Grünfeld, Berkovics, Riedl Bürgen népszerű vonósnégyes társaság a folyó évadban ismét megtartja 8 kamarahangversenyét a Royal-szálló dísztermében és pedig október 28. november 11. és 25., december 9. és 16., január 6. és 20. és febr. 3-án. — E 8 hangversenyre bérlet váltható, a 20 koronával (10 frt) Rózsavölgyi és Társa zenemű kereskedésében, (Kristóf-tér). * «A takácsok», Hauptmann Gerő szocialista drámája, melyet a Vígszínház ma este mutat be közönségének, nem ismeretlen Budapesten. A budai színkörben 1895. augusztus elején jeles szereposztással adták, az ottani jó erők (Szathmáry, Raskó, Haraszti Hermin, Kovács stb.) azóta az előkelőbb színházak tagjaivá lettek s a Vígszínház Baumertné erős drámai szerepére megnyerte Jászai Marit, ki a külömben is érdekes darabnak új érdeket ad. Az előadásban a színház összes erői részt vesznek, alig maradt ki egy-két rendes szereplő, kinek kisebbnagyobb feladat ne jutott volna. * Amit az erdő mesél. A Népszínház legközelebbi újdonságának, Géczy István Amit az erdő mesél című népszínművének szerdán, szeptember hó 26-ikán lesz a bemutató előadása. A női főszerepet — Bazsó Katát — Blaha Lujza asszony játsza. * Képkiállítás Kolozsvárt. Mint értesülünk, néhány erdélyrészi festőművész, a jövő hó végén képkiállítást rendez Kolozsvárt. A kiállítás céljaira a főtéri gróf Bánffy-palota két nagy dísztermét engedte át a főúri család. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfő: Váljunk el. — Kedd: Faust. — Szerda: Az aranyasszony. — Csütörtök: A nagymama. — Péntek: Az emberevő (először). — Szombat: Az emberevő (másodszor). — Vasárnap : Az emberevő (harmadszor). Magyar Színház: Hétfő: New-York szépe (Palásti Sándor felléptével). — Kedd: Az asszonyregement. — Szerda: Gyurkovics-lányok (Palásti Sándor felléptével). — Csütörtök: Szulamit. — Péntek: Koldus és királyfi (először). — Szombat: Koldus és királyfi (másodszor.) — Vasárnap: Koldus és királyfi (tarmadszor). Népszínház : Hétfő : Párisi élet. — Kedd : Párisi élet. — Szerda: Amit az erdő mesél. — Csütörtök: Vasárnap, 1900. szeptember 23. Amit az erdő mesél. — Péntek: Amit az erdő mesét Szombat: Párisi élet. — Vasárnap délután: Szép Heléna. Este: Amit az erdő mesél. Vígszínház. Hétfő: A takácsok. — Kedd: A takácsok. — Szerda: A takácsok. — Csütörtök: A takácsok. Péntek: A takácsok. — Szombat: A takácsok. — Vasárnap : A takácsok. SPORT. X Megnyitott vívóterem. Halász Zsiga fővárosi vívómester visszatért a fővárosba s vívótermében a tanévet ismét megnyitotta. Az első versenynap. A budapesti lóversenytér hervadó pázsitja holnap megint hangos lesz a sportközönség lármájától; a verőfényes őszi nap ismét a Csömöri útra gyűjti azokat a javíthatatlan optimistákat, akik utolsó filléreiket már ki tudja hány ízben adták át a totalizatőr hivatalnokainak. Az őszi meeting szépnek és zajosnak ígérkezik s a nevezések számát tekintve, most már egészen bizonyos, hogy semmiben se marad az augusztusi versenyévad mögött. Az első nap hat futására összesen 96 ló van nevezve s valószínű, hogy a java telivérek föl is veszik a küzdelmet a díjakért. Érdekesebb verseny az első napon kettő lesz : a négyezer koronás államdíj s a tízezer koronával díjazott őszi kísérleti verseny. Az elsőért csak két ló fog küzdeni egymással: Andrée és Leader. Valószínű, hogy a kitűnő Károlyi mén ezúttal is igen könnyű diadalt arat. Az őszi kísérleti verseny díjáért kétévesek és háromévesek mérkőznek, a győztes alighanem az előbbiek közül fog kikerülni. Győzelmi esélye egyébként a következő lovaknak lehet: I. Szemere-istálló — Kara, II. Bonny — Destillateur. vl. Andrée. . V. Nézz reám — Carrasco — Clairette. V. Előre II. — Ika. VI. Aranymező — Mary Diamond. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Igazságügyi kinevezések. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Császár Béla fogarasi járásbirósági albirót a brassói törvényszékhez biróvá, dr. Udvarhelyi Dezső debreceni járásbirósági albirót az ottani, Hász József tamásii járásbirósági albirót a kaposvári, dr. Faló Zoltán korponai járásbirósági albirót a szegedi, dr. Jenei Aladár kolozsvárvidéki járásbirósági albirót a kolozsvári és dr. Simon Rudolf gyakorló ügyvédet a győri ügyészséghez alügyészekké, Dulánszky Lajos, a pécsi ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyzőt a kaposvári járásbírósághoz, ifj. Jakó Sándor, a debreceni ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyzőt az ottani törvényszékhez, Monorai Jenő brassói törvényszéki aljegyzőt az ottani járásbírósághoz, Jókuthy Miklós budapesti törvényszéki aljegyzőt a balassagyarmati és dr. Knorr Ferenc gyulafehérvári törvényszéki aljegyzőt a székelyudvarhelyi törvényszékhez albirákká nevezte ki. Ügyvédi kamarák. A debreceni ügyvédi kamara Bodnár István volt nyíregyházai ügyvédet, ki elhalálozván, az ügyvédek névjegyzékéből törölte és irodája részére gondnokul ifj. dr. Bodnár István nyiregyházai ügyvédet rendelte ki.' Takács Zoltán bünpöre. Az elfogott pénzhamisító banda bűnügyében a budapesti büntetőtörvényszéknél nagy erélylyel folyik a bűnvizsgálat. A főcinkosoknak, Takács Zoltánnak és Oravecz Jánosnak eljárásáról érdekes dolgokat mondott el a nem ]Prois 1900. VILÁGKIÁLLÍTÁS 1900. I ’imBSF” IVAI Jivirvn QU A f I AIT Boulevard Delessert és Quai de Passy. IIUllilUbfil# 11AW I A Gyönyörű kilátás. A kiállítás tőszomszédságában. Ezen szállók a modern kényelem minden kívánalmainak megfelelően berendezvék, villamos világítás, telefon és minden közegészségügyi követelmények, fürdőszobák minden emeleten, olvasó- és dohányzó-termekkel stb. ellátva. — Teljes penzió (szoba, étkezés, világítás és kiszolgálással) napi 18 koronától fölfelé. - Szoba képviselői, Bpesten a Menetjegyiroda (Hungária-szálló (penzió nélkül) napi 9 koronától fölfelé. 1 szívesen szolgálnak és megrendeléseket is elfogadnak. VT-1VT _ _______|A világkiállítás egyik legnagyobb látványossága a Trans-11 Nagy vendéglő a la carte . . sszériai vasút „Moszkva-Peklug“ mozgó panorámája a Felvilágosításokkal a Nemzetközi hálókocsi társulat összes Hálókocsi-társulat egyik luxusvonatáról. Orosz és kínai konyha ,SSSSLét. •MilflwTJKi