Hazánk, 1900. szeptember (7. évfolyam, 206-231. szám)

1900-09-23 / 225. szám

HAZÁNK. 225. szám.8 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Az aranyasszony.» A Nemzeti Színház tegnapi újdonságát «Az aranyasszony»-t a legjobb akarattal sem tarthat­juk nyereségnek a Nemzeti Színház műsorára nézve. E Schönthan és Koppel-Elfeld féle szini­­termék a Kotzebuek és Raupachok leggyarlóbb bohózatának elmésségével és szini technikájával van fölépítve. Az első fölvonásban látjuk előre a dolog végét s az unalmas, teljesen üres pár­beszédek nem érdekelnek, mert semmi meg­lepőt nem várunk s nem is kapunk tőlük. A magyarra átültetéssel a darab nem nyert, hanem még veszített. Mert ha Nürnbergben lehetségesek lehettek is hasonló alakok, a nemzeti fejedelem­ség fénykorában Erdélyben ilyen undorító figu­rákat szerepeltetni, egyenes lealacsonyítása Bethlen Gábor európai tekintélyű uralmának. A temérdek történeti baklövésre, mit az át­dolgozó elkövetett, jórészt rámutattam már: Bethlen fejdelmi udvara sohase volt Nagyenye­­den, mely jelentéktelen hely volt ekkor még; a császár nem lakott a harmincéves háború ideje alatt «Budába», mert Budavára 1541-től 1686-ig török kézen volt; Bethlen korában Erdélyben nem voltak se hercegek, se grófok, se bárók, mert csak a nemzeti fejdelemség utolsó idejében osztogat a Habsburg-ház üres címeket; az ötvösnéket se «nagyságá»-nak, se «tésasz­­szonyom»-nak nem ismerték, mert a nagyságos cím (ekkor sem a jelen század 80-as éveiből származó budapesti «nagysága!») csak a fejdel­­met illette meg, a ténsasszony pedig a szá­zadi címzés, a «hozom», «firma», «végszóra érkezés», folytonos «magá»-zás és egyéb modern kifejezés csak nem is magyaros, nemhogy ódon­­szerű lenne, hasonlag a puszizás, bukéta, gratu­­lálás, cérna, minta, markírozás, pozíció és száz más olyan egészen modern dolog, melyeknek nincs mit keresnie a XVII. század elején; a Marosnak nincs több ága egynél, stb. stb. melyek mind azt bizonyítják, hogy az átdolgozó souverain megvetéssel bánt el úgy a történelem­mel, amint a magyar nyelv törvényeivel. Egyenesen botrányos azonban «gróf Gerbe­­váry» alakja, kiben az IU dolgozó Bethlen-kora­­beli magyar mágnást akar festeni. Eltekintve at­tól, hogy Erdélyben nem voltak Bethlen korában grófok, még csak köznemest se talált volna ak­kor olyat, ki testét bérbeadja egy Áron nevű zsidónak s a zsidó lován és gazdag ruhájában menjen hozományvadászatra s midőn az nem sikerül, a zsidó lányát vegye el a kényszerhá­zasság utján. Ugyan mutasson fel az átdolgozó Erdély XVII. századbeli naplóiról bármelyikénél (pedig ötvenen felül ismerünk e korbeli napló­b­ól) hasonló elzüllött alakot, aki egy tányér túróscsuszáért egy vén szakácsnőt is nőül venne, miután előbb magát már Áronnak bérbeadta. Ha a külvárosi színházak bármelyike mutat be hasonló alakot saját, éppen nem válogatós kö­zönsége mul­altatására,­­ az is megrovandó, a Nemzeti Színháznak azonban ilyen történetha­­misítástól óvakodnia kell. Sajátságos tünemény, hogy ép akkor, midőn Hock János nemes lelkesedéssel a múlt dicsősé­gére lángoló szavakkal mutatva vissza, akarja a magyarságot minden nemesebb iránti közönyé­ből kiriasztani, midőn a «Szózat» költőjének ne­mes tiszta alakját ünnepli meg az ország pár hó múlva, midőn egyik főurunk áldozatkészsége az őshaza kutatására milliókat pazarol, midőn ugyancsak milliókba került hazánk ezredéves haladásának bemutatása egész Európa előtt a párisi világkiállításon,­­ ugyanakkor a Nemzeti Színház így dobálja sárral Erdély fénykorát, ily rothadt alakokra fogva rá, hogy ezekből állott a nemzeti fejedelemség! Az előadásról kevés mondani­valónk van: színészeink megtettek mindent, hogy a selejtes darabnak sikert biztosítsanak. Különösen Náday (Gerbeváry) és Újházi (Zvojemszky lovag) tartot­ták derültségben a közönséget különféle mókáik­kal. Császárné (címszerep) érezte, hogy itt neki is úsznia kell az árral és századvégi hisztériás hölgyet adott komikai színezettel, míg Dezső az ötvöslegény szerepével küzdelmesen birkózott. Kedves kis inasgyerek volt Ligeti Juliska s jóra­­való szakácsnő Viz­váriné. Az öltözködésre persze nem néztek, minden ruházat ellentéte volt az erdélyi magyar viseletnek. k. g. * Az Operaház és Nemzeti Színház épít­kezése.) Keglevich István intendáns engedélyt kért a fővárostól arra, hogy a Nevareti Színház csömöri­­úti nagy telkeit hét par­cél­jára feloszthassa, a meg­felelő parcellákon a két állami műintézet részére nagy díszletraktárt építhessen. Egyúttal új út nyi­tását is kérelmezte s az út céljaira szükséges 249 öt telket 17.430 koronáért felajánlott a fővárosnak Időközben az intendáns, miután arról értesült, hogy a főváros csak 7820 koronát hajlandó a telekért fizetni, ajánlatát oda módosította, hogy a parcellá­zást a főváros álmegnyitás nélkül engedje meg, a 249 öles terjedőket pedig a szomszéd tulajdonossal vetesse meg a város, ha az építkező építkezni akar. Az ajánlatot a tanács tegnap elfogadta, az épít­kezés végett kért telekfelosztáshoz hozzájárult s hogy az építkezést mielőbb megkezdhessék, az ügyet a jövő heti (26-iki) rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. * Kamarai zene. A Grünfeld, Berk­ovics, Riedl Bürgen népszerű vonósnégyes társaság a folyó évad­ban ismét megtartja 8 kamarahangversenyét a Royal-szálló dísztermében és pedig október 28. no­vember 11. és 25., december 9. és 16., január 6. és 20. és febr. 3-án. — E 8 hangversenyre bérlet váltható, a 20 koronával (10 frt) Rózsavölgyi és Társa zenemű kereskedésében, (Kristóf-tér). * «A takácsok», Hauptmann Gerő szocialista drámája, melyet a Vígszínház ma este mutat be kö­zönségének, nem ismeretlen Budapesten. A budai színkörben 1895. augusztus elején jeles szereposz­tással adták, az ottani jó erők (Szathmáry, Raskó, Haraszti Hermin, Kovács stb.) azóta az előkelőbb színházak tagjaivá lettek s a Vígszínház Baumertné erős drámai szerepére megnyerte Jászai Marit, ki a külömben is érdekes darabnak új érdeket ad. Az előadásban a színház összes erői részt vesznek, alig maradt ki egy-két rendes szereplő, kinek kisebb­­nagyobb feladat ne jutott volna. * Amit az erdő mesél. A Népszínház leg­közelebbi újdonságának, Géczy István Amit az erdő mesél című népszínművének szerdán, szeptem­ber hó 26-ikán lesz a bemutató előadása. A női főszerepet — Bazsó Katát — Blaha Lujza asszony játsza. * Képkiállítás Kolozsvárt. Mint értesülünk, néhány erdélyrészi festőművész, a jövő hó végén képkiállítást rendez Kolozsvárt. A kiállítás céljaira a főtéri gróf Bánffy-palota két nagy dísztermét engedte át a főúri család. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfő: Váljunk el. — Kedd: Faust. — Szerda: Az arany­asszony. — Csütörtök: A nagymama. — Péntek: Az emberevő (először). — Szombat: Az emberevő (másodszor). — Vasárnap : Az emberevő (har­madszor). Magyar Színház: Hétfő: New-York szépe (Palásti Sándor felléptével). — Kedd: Az asszonyregement. — Szerda: Gyurkovics-lányok (Palásti Sándor fel­léptével). — Csütörtök: Szulamit. — Péntek: Kol­dus és királyfi (először). — Szombat: Koldus és királyfi (másodszor.) — Vasárnap: Koldus és ki­rályfi (t­armadszor). Népszínház : Hétfő : Párisi élet. — Kedd : Párisi élet. — Szerda: Amit az erdő mesél. — Csütörtök: Vasárnap, 1900. szeptember 23. Amit az erdő mesél. — Péntek: Amit az erdő me­­sét Szombat: Párisi élet. — Vasárnap délután: Szép Heléna. Este: Amit az erdő mesél. Vígszínház. Hétfő: A takácsok. — Kedd: A ta­kácsok. — Szerda: A takácsok. — Csütörtök: A takácsok. Péntek: A takácsok. — Szombat: A takácsok. — Vasárnap : A takácsok. SPORT. X Megnyitott vívóterem. Halász Zsiga fővárosi vívómester visszatért a fővárosba s vívó­termében a tanévet ismét megnyitotta.­­ Az első versenynap. A budapesti lóver­senytér hervadó pázsitja holnap megint hangos lesz a sportközönség lármájától; a verőfényes őszi nap ismét a Csömöri­ útra gyűjti azokat a javíthatatlan optimistákat, akik utolsó filléreiket már ki tudja hány ízben adták át a totalizatőr hivatalnokainak. Az őszi meeting szépnek és zajosnak ígérkezik s a nevezések számát tekintve, most már egészen bizo­nyos, hogy semmiben se marad az augusztusi ver­senyévad mögött. Az első nap hat futására összesen 96 ló van nevezve s valószínű, hogy a java telivérek föl is veszik a küzdelmet a díjakért. Érdekesebb verseny az első napon kettő lesz : a négyezer koro­nás államdíj s a tízezer koronával díjazott őszi kísérleti verseny. Az elsőért csak két ló fog küzdeni egymással: Andrée és Leader. Valószínű, hogy a kitűnő Károlyi­ mén ezúttal is igen könnyű diadalt arat. Az őszi kísérleti verseny díjáért kétévesek és háromévesek mérkőznek, a győztes alighanem az előbbiek közül fog kikerülni. Győzelmi esélye egyéb­ként a következő lovaknak lehet: I. Szemere-istálló — Kara, II. Bonny — Destillateur. vl. Andrée. . V. Nézz reám — Carrasco — Clairette. V. Előre II. — Ika. VI. Aranymező — Mary Diamond. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Igazságügyi kinevezések. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Császár Béla fogarasi járásbirósági albirót a brassói törvényszék­hez biróvá, dr. Udvarhelyi Dezső debreceni járás­birósági albirót az ottani, Hász József tamásii járás­birósági albirót a kaposvári, dr. Faló Zoltán korponai járásbirósági albirót a szegedi, dr. Jenei Aladár kolozsvárvidéki járásbirósági albirót a kolozsvári és dr. Simon Rudolf gyakorló ügyvédet a győri ügyész­séghez alügyészekké, Dulánszky Lajos, a pécsi ítélő­táblához berendelt bírósági aljegyzőt a kaposvári járásbírósághoz, ifj. Jakó Sándor, a debreceni ítélő­táblához berendelt bírósági aljegyzőt az ottani tör­vényszékhez, Monorai Jenő brassói törvényszéki aljegyzőt az ottani járásbírósághoz, Jókuthy Miklós budapesti törvényszéki aljegyzőt a balassa­gyarmati és dr. Knorr Ferenc gyulafehérvári törvényszéki al­jegyzőt a székely­udvarhelyi törvényszékhez albirákká nevezte ki.­­ Ügyvédi kamarák. A debreceni ügyvédi kamara Bodnár István volt nyíregyházai ügyvédet, ki elhalálozván, az ügyvédek névjegyzékéből törölte és irodája részére gondnokul ifj. dr. Bodnár István nyir­­egyházai ügyvédet rendelte ki.­­'­ Takács Zoltán bünpöre. Az elfogott pénz­hamisító banda bűnügyében a budapesti büntetőtör­vényszéknél nagy erélylyel folyik a bűnvizsgálat. A főcinko­soknak, Takács Zoltánnak és Oravecz János­nak eljárásáról érdekes dolgokat mondott el a nem­ ]Prois 1900. VILÁGKIÁLLÍTÁS 1900. I ’imBSF” IVAI Jivirvn QU A f I AIT Boulevard Delessert és Quai de Passy. I­IUllilUbfil# 11AW I A Gyönyörű kilátás. A kiállítás tőszomszédságában. Ezen szállók a modern kényelem minden kívánalmainak meg­felelően berendezvék, villamos világítás, telefon és minden közegészségügyi követelmények, fürdőszobák minden emeleten, olvasó- és dohányzó-termekkel stb. ellátva. — Teljes penzió (szoba, étkezés, világítás és kiszolgálással) napi 18 koronától fölfelé. - Szoba­­ képviselői, Bpesten a Menetjegyiroda (Hungária-szálló­ (penzió nélkül) napi 9 koronától fölfelé. 1 szívesen szolgálnak és megrendeléseket is elfogadnak. VT-1VT _ _______|­­A világkiállítás egyik legnagyobb látványossága a Trans-11 Nagy vendéglő a la carte . . ssz­ériai vasút „Moszkva-Peklug“­­ mozgó panorámája a Felvilágosításokkal a Nemzetközi hálókocsi társulat összes Hálókocsi-társulat egyik luxusvonatáról. Orosz és kínai konyha ,SSSSLét. •M­ilflwTJKi

Next