Hazánk, 1900. október (7. évfolyam, 232-257. szám)
1900-10-04 / 234. szám
HAZÁNK. 234. szám. 9 engemet ott meglepnek. Jó betörő szerszámaik lévén, egy pillanat műve volt a szoba feltörése ; Így jutottak a második és harmadik szoba feltörése után a negyedikbe, ahol én nyugodtan pihentem. Amint meghallottam az ellenség kiáltását és dörömbölését, kiugrom az ágyból, bereteszelem az ajtót, felöltem szerzetesi ruhámat és egy két percig készülök az elkerülhetetlen halálra. A rablógyilkosok hatalmas ütéseinek ellenállni gyönge ajtó kétfelé beszakad a szobába, de bennem nem tett kárt. Ebben a percben vagy 10 fiatal, erőteljes és marcona ember állott előttem, teljesen védtelen hithirdető előtt. Azonnal pénzt követeltek. A szobában csakugyan nem volt pénzem, de a rablók, nem adván hitelt szavaimnak irgalmatlanul ütni kezdtek kalapácsok és fejszékkel. Legalább 10 ütés érte balkaromat, 6 a fejem tetejét, egy fejszecsapás pedig halántékomat éppen a jobb szem fölött. Hálát adok Istennek, hogy lélekjelenlétemet megtartva, egészen nyugodtan viseltem magamat: térdre bocsátkozva imádkoztam magamért és ellenségeimért, hogy vértanúság kegyelmére méltóvá tegyem magamat. Minden pillanatban vártam a halálos ütést, Isten azonban úgy intézte a dolgot, hogy a gyilkosokat megfélemlítse nyugodt bátorságom, valamint a halántékom sebéből bőven kiömlő vér, mely arcomról szakálomra és öltönyömre folyt, engemet már halottnak vélvén, késedelem nélkül fogtak hozzá szobám és az egész háznak alapos kirablásához. Mikor láttam, hogy velem nem törődnek, fölálltam és a halálos csapást még mindig várva, néztem ellenségeim pusztítását. Nem bánthattak többet egy ujjal sem. Mintha vaksággal verte volna meg őket az Isten, folyvást körülöttem ugráltak, de még ruhámat sem érintették. Pedig égettek szurokfáklyákat, meg is láttak a szobában minden apróságot, mert a legcsekélyebb tárgyat is bezsebelték. Akkor éjjel 20 rabló tört rám, legvadabb 10 személyemet bántalmazta, meg akarván ölni, mert hiszen leginkább ezért rohantak meg. Oly erővel ütöttek, hogy halottnak gondoltak; emberi számítás szerint bele is kellet volna halnom az ütlegekbe; én pedig még eszméletemet sem veszítem el, ami világosan bizonyítja Isten különös pártfogását. A latrok elmenetele után még napkelte előtt miséztem a templomban; igy kellett cselekednem, mert legfőbb kötelességem volt ilyen előzmények után az Oltáriszentséget magamhoz venni, de másrészt biztosan számíthattam rá hogy később többen jönnének misére, nekem pedig nemhogy cipőm, de még harisnyám sem maradt; papi öltönyöm véres volt, öveimet elvitték. Nagy fájdalmaim dacára boldog voltam, sőt a körülöttem siránkozókat is vigasztaltam. Ennek a véres támadásnak üdvös eredménye is volt, amennyiben általa ismét napirendre került a missziónak keresete, melyet az Ingvéte által okozott üldözés és rablás miatt kénytelenek voltunk indítani. Ez a kereset a legjobb után haladt, midőn Csokian tartomány kormányzója oly hazug jelentést küldött Peking székvárosba, hogy az egész per fenekestül fölfordult. Amint a véres támadás megtörtént, hire ment Ninpoba, megtudta Shanghaiban a francia konzul, majd Pekingben a francia követség és Fokién alkirálya. Alkalmilag értesítem Shanghaiban az osztrák magyar főkonzult, aki a dolgot rögtön tudatta Pekingben követségünkkel. Ügyemet az osztrák magyar követ és a francia követség, mint a katholikus hithirdetők védője, vették közökbe. Tegnap értesültem, hogy bántalmaztatásom miatt a követek elégtételül legalább két lőcinkosnak a fejét követelik és kiengesztelésül egy templom építését Vangne városban. Ha utóbbi követelés megáll, a templomot a kínai kincstár fizeti ki, az épület pedig a kínai császár közvetlen oltalma alá kerül, ami annyit jelent, hogy sérthetetlen és gondozása mindenkorra biztosítva van. Tudtommal eddig két ilyen templom van kínai területen, Tiencinben, ahol 1870 június 21-én meggyilkoltak lazarista atyákat és irgalmas nénéket, a másik Dél-Santon területén, ahol 1897 november 2-án megöltek német hithirdetőket. Egy két szót még a kínai tisztviselők jellemzésére. Itt nálunk a mandarinok tömérdek mulasztást követtek el, most azonban úgy elfajult a helyzet, hogy belé kell harapniuk a savanyú almába. A lázadók tegnap megint elfogtak 40 katonát, ami nagy szégyen a hadseregre. Ilyen tény után nem mondhatjuk, hogy mi ok nélkül nyugtalankodtunk, sőt most már kénytelenek a mi biztonságunkról is gondoskodni, mert félnek a francia és osztrák-magyar hadihajóktól. Azt beszélik ugyanis, hogy a hajók egy-két nap alatt Haimeng elé szállnak rendet csinálni. Mondogatják is a kínaiak, hogy a keresztények Istene oltalmazza a katholikus hithirdetőket. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A M. Kir. Operaházban holnap, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartják meg a főpróbát Farkas Ödön «Tetemrehívás* című egyfelvonásos dalművéből, amelynek pénteken este lesz a bemutatója. * Jászai Mari Kolozsvárt. Jászai Mari, a nagy tragika állandó vendége lesz a kolozsvári Nemzeti Színháznak. A kolozsvári színháznak ugyanis Fáy Szeréna távozása óta nincs hősnője, aki a nagy szabású tragikai szerepeket játszhassa. Bölöny intendáns ezen úgy segített, hogy levelet írt Jászainakamelyben állandó vendégnek hívta meg a nagy tragikát. Jászai Mari válaszában kijelentette, hogy készséggel tesz eleget az intendáns óhajának s a téli szezonban hajlandó lesz több ízben föllépni a kolozsvári Nemzeti Színházban. A vendégszereplés módozatait a tragika és az intendáns legközelebb megbeszélik és együttesen megbeszélik a darabokat is, amelyekben Jászai föl fog lépni. Az első fellépés, amint egy kolozsvári újság írja, valószínűleg Aeschylos Oresteia című trilógiájában lesz, mely dr. Csengeri János fordításában és szinte alkalmazásában fog szinre kerülni. A művésznő ebben Klytemnestra szerepét fogja játszani. * A Népszínházban tegnap a Görög rabszolga Operette került szinte meglehetősen változatos szereposztásban. Aspasia szerepét Amon Margit játszotta, akinek a szünidő után tegnap volt az első fellépése s ez alkalommal is a közönség elismerésében részesült. * Lindh Marcella a Gésák-ban. Lindh Marcella jótékony célból rendezett három vendégfellépése okt. 13-án, 15-én és 17-én lesz a Magyar Színházban, a Gésákban. Az ezekre az előadásokra szóló jegyek a már közölt felemelt árak mellett mától fogva kaphatók a Magyar Színház pénztáránál, továbbá Bárd Ferenc és testvére Kossuth Lajos utcai jegyirodájában. Az előjegyzett jegyek szintén kiválthatók már a színház titkári hivatalában, hol e hónap 10-ig tartatnak fenn, azontúl pedig a netán megmaradt jegyeket is a pénztárnál bocsátják áruba. * Magyar konvertiták. Életrajzi adatok. Gyüjtő Hahnekamp György, győri székesegyházi kanonok stb. A ft. egyházi hatóság engedelmével. Budapest, 1900. 8-rét, 264 lap, Stephaneum nyomása. Külföldön már régen terjedelmes munkák jelentek meg konvertitákról, azonban, noha mindenütt más nemzetbeli konvertitákra is reflektáltak, mindössze alig 30 magyar konvertitáról tesznek említést. Pedig a reformáció óta nálunk is folyton tartott az üdvös ellenmozgalom. Szerző azért vállalkozott arra, hogy a rang, tudomány, állás vagy egyéb figyelemreméltó körülménynél fogva kiválóbb magyar konvertitákra vonatkozó adatokat röviden összeállítsa szent hitünk dicsőítésére. Éveken át folytatott kutatás eredményét tárja most a közönség elé; hatszáznál több konvertitával ismertet meg és pedig magyarral vagy közbe idegennel, ki hazánkban lett katholikussá. Szerző éppen nem tart igényt arra, hogy munkáját tökéletesnek tartsák; szerény kezdeményezésnek mondja; mindazáltal könyve fölötte érdekes; olvasása közben hazánk négyszázéves története vonul el szemeink előtt; nem egy család e könyvből fogja megtudni, kinek köszöni katholikus vallását. Megjegyzendő, hogy a munka a második keresztény millennium befejezése alkalmára jelent meg, ajánlva a «Jó Pásztornak és szeplőtelen Szűzanyának, ki egyedül győzedelmes minden eretnekség fölött.» A Stephaneum nyomdában készült szép kiállítású munka ára csak 2 korona, (bérmentve 2 korona 20 fillér.) Megrendeléseket elfogad a Szent István-Társulat könyvkereskedése. (Budapest, Vil., Szentkirályi utca 28. sz.) * Coralie és Társa. A Vígszínház legközelebbi újdonságából a Valabrégue és Hennequin «Coralie és Társa» című bohózatból javában folynak a próbák úgy, hogy a párisi «Palais Royal»-színházban rendkívüli sikert aratott darabnak vasárnap, e hónap 7-én okvetlenül meglesz a bemutató előadása. A bohózat főszerepeit Nikó L., Hunyady M., Kalmár P., Hegedűs, Góth, Fenyvesi, Vendrei és Bihari játszszák. A darabot Heltai Jenő fordította magyarra. A főpróba, mely kizárólag a sajtó meghívott képviselői előtt fog megtartatni, szombaton, e hónap 6-án délelőtt fél 11 órára van kitűzve. * A tékozló apa bemutatója. Pénteken, e hónap 5-én lesz a Nemzeti Színháznak három héten belül a harmadik bemutatója. Ifj. Dumas Tékozló apa című ötfelvonásos színműve, amelyet Fáy J. Béla fordított magyarra, a következő szereposztással kerül színre: De la Rivonniére — gr. Náday, André vicomte, a fia, — Ivánfi, De Chavry márkiné — Paulayné, Helén, unokahuga — Mészáros Gizella, Tournas — Gyenes, Ligneray, — Császár, Prailles, Hetényi, Naton — Horváth Zoltán, Godefroine Bakost Szidi, Albertine — Hettyey Aranka, Joseph — Latabár, Victorine — Boros Ferike. A főpróba csütörtökön délelőtt tíz és fél órakor lesz. * Délutáni előadások a Magyar Színházban. A Magyar Színházban vasárnap, október 7-én kezdődik meg az idei szezon délutáni előadásainak sorozata. Első délutáni előadásul az előre hirdetett Gyurkovics-lányok helyett Szulamit kerül színre. * Komáromi Mariska búcsúja. L. Komáromi Mariska asszony ma, szerdán vesz véglegesen búcsút a Magyar Színház közönségétől. A művésznő búcsúzóul Rákosi Jenő és Szabados Béla A bolond című operett Bimbilla szerepében lép fel. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Pénteken : Tékozló apa (először). — Szombaton: Tékozló apa. — Vasárnap délután : Folt, amely tisztit. Este : Tékozló apa. M. Kir. Opera. Pénteken: Tetemre hívás (először): Zulejka. — Szombaton: Tetemre hívás. — Vasárnap: Lohengrin (Dippel Ferenc mint vendég). Várszínház. Vasárnap: Nóra. Népszínház : Pénteken: Kis szökevény. — Szombaton : Párisi élet. — Vasárnap délután: Hoffmann meséi. Este: Amit az erdő mesél. Vígszínház: Pénteken: A takácsok. — Szombaton : A takácsok. — Vasárnap: Coralie és társa. Magyar Színház: — Pénteken: Koldus és királyfi. — Szombaton: Koldus és királyfi. — Vasárnap délután: Szulamit. Este: Koldus és királyfi. Csütörtök, 1900. október 4. FŐVÁROS. — Osztrákok tisztességtelen versenye. A budapesti kereskedelmi és iparkamara állítólag figyelmeztette a főváros hatóságát, hogy két osztrák gyár oláh cigányok utján, selejtes szövött árucikkekkel özönli el a fővárost. A két osztrák gyár szigorú utasításul adja a cigányoknak, hogy a silány portékát úgy kínálják a vevőknek, mintha azok székely házi iparcikkek volnának. A tanács erről a botrányos visszaélésről értesítette az összes kerületi elöljáróságokat s a rendőrséget és utasította őket, hogy az ilyen cikkekkel házalók ellen erélyesen járjanak el, mert ezek már a valódi székelyipart is veszélyeztetik, amely pedig a házalás tekintetében kivételes kedvezményben részesül. — Ős-Budavára csődje. A tanács mai ülésében bejelentette a tiszti ügyészség, hogy nem kért csődöt az ős-Budavára vállalat ellen, mert másokat is, akik ezt kérni akarták, visszautasított a kereskedelmi és váltó törvényszék azért, mert nem tették le az e célra szükséges 1000 korona biztosítékot. Az ügyészség egyszersmind azt javasolta a tanács előtt, hogy a behajthatatlan követeléssel szemben ne kockáztasson meg a főváros újabb 1000 koronát, vagyis ne kérjen csődöt a vállalat ellen. Ehhez a javaslathoz a tanács hozzájárult. — Az utcák burkolása. Matuska Alajos alpolgármester még 1898-ban tette azt a számos oldalról helyesléssel fogadott indítványt, hogy a székesfőváros belső részeiben ezentúl fokozottabb mértékben alkalmazzák az aszfalt és faburkolást, úgy azonban, hogy az időnként fölszedett kockakövet a külső városrészekben szükséges burkolásoknál használják föl. Ma a tanács is foglalkozott ezzel a fontos ügygyel s mivel tudomást szerzett arról, hogy a mérnöki hivatal két év óta Matuska javaslata értelmében jár el, ezúttal csak arra szorítkozott, hogy a mérnöki hivatal fölszólította ennek az eljárásnak a további követésére s fokozatosan alkalmazza a belső területeken az aszfaltot s a fölszedett kockakövet a kültelki burkolásoknál használja föl, ha ugyan olyan állapotban van, hogy újra le lehet rakni. — Koksz-szállítás. Az 1901. évi koksz-szükséglet szállítására nézve a tanács a mai ülésében elfogadta a gázgyár ajánlatát, amely szerint a budai részekre 4 koronáért szállítja métermázsánként, a pesti részekre pedig 3 korona 56 fillérért. Eddig 3 korona 56 fillér , illetőleg 3 korona 36 fillér volt a koksz ára a főváros részére. SPORT. Őszi futtatások. Hatodik nap. Budapest, október 3. 10. 696. — ez volt a tegnapi versenynap szenzációja. Biztosra fizették ezt a horribilis összeget a kétévesek nagy handicapjában, mert lovasa, az ökölnyi Mándi miatt nem bízott senki győzelmében. De a kis Mándi fényes boszut állott a bizalmatlanságért s oly ügyesen hozta lovát, mely néhány hoszszal nyert a startnál, hogy a nagy russsal feltörő Akárhogy sem lehetett veszélyes reá.