Hazánk, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)
1901-01-01 / 1. szám
"HAZÁNK. 1. szám. - tagadták, hogy a mesterséges finánnpolitikai fölöslegek, az üzleti virágzás és a beköltekezés az államháztartásban és a társadalmi igényekben nem volt szolid. A közgazdasági deficitet mindig belekevertük a budget fedezetébe és a magánvállalkozás pénz- és Intelforgalmába, hogy ne vegyük észre a különbséget vagyon és jövedelem, tulajdon , és kölcsönpénz, bruttó ,és tiszta bevétel között. A rosz példát maga az állam adta a , a bukott rendszert átvitte a társadalomba, ahol csakhamar divattá lett, hogy, mindenki többet " mutasson, mint ami és többet kölcsön, mint amije van. Ezen , a lejtőn haladtunk évekig, azt hittük, hogy felfelé s most csúszunk lefelé." A kilátások nagyon szomorúak, ha össze nem szedjük eszünket és erőnket, nemcsak az általános vámpolitikában, hanem az országos költségvetésben, a valuta rendezésében, a belső hitelviszonyok javításában s mindenek felett a magánháztartások nagyobb'takarékosságában. ’ '" ÍV politikai csalódás pedig azon eredménytelenségnek eredménye, hogy ismét egy esztendőt elvesztettünk anélkül, hogy a provizóriumokból kikerültünk ,s viszonyainkat Ausztriához, Horvátországhoz, Boszniához vagy akárcsak Fiuméhoz is rendeztük volna. Nem látjuk,biztosítva a hatvanhetediki kiegyezést sem. Egész védő rendszerünket csak prolongáljuk, holott lényegesen kellene rajta javítanunk, de bár a reform szükségét mindenki belátja, rettegünk az osztrák militarizmus követeléseitől és túlkapásaitól. Hat legalább el: értük volna a tisztességes és'szelíd Széll- kormány második évében azt, hogy a korrupció matadorjai parlamentünkből és közigazgatásunkból kivonuljanak s az uralkodásról lemondjanak. De nem tették, inkább meghúzódtak a vár alatt, hogy a jövő országgyűlésre is lerakhassák petéiket. A közvélemény tehát azt tartja, hogy gazdaságilag hátraestünk, politikailag az évetelvesztettük. ' h/,// Nem , egészen igaz. Mert a meg- ismerés a javulásnak a kezdete. Vegyük csak a gazdák ébredését és a szövetkezetek terjedését s vigyük át ezeket, mint a jó őszi vetést, a jövő tavaszra. Darányi szociális törvényeit vegyük biztató kezdetnek, hogy a magyar országgyűlés is rátér a társadalmi jótékonypolitikára. A közjogi és merkantilista eszmék uralkodása szünef élben, a Tisza-féle liberalizmus bukófélben, uj irányokés új pártok keletkezőben. S hogy a nemzeti eszme és lelkesedés ily sanyarú viszonyok között is él és buzog a magyarban, a Vörösmarty-ünnepélyek és a nagy költő szobrára való bő adakozás bizonyítják. Elpusztíthatatlan eföldön a magyar, mutatja múltja és jelene. Se ellenséges fegyver, se idegenkultúra, sem saját államférfiainak szolgalelknsége, de még a nemzet vezető osztályainak hibái sem tehették tünkre. Ez a nép mindent kiáll, maga a nép. Oly tulajdonságai vannak, melyekkel mindig újra kiküzdi magának az életet s az államban az uralkodást. Ezt fogjuk tapasztalni a mostani nehéz viszonyok között is már a jövő választásoknál. Mert bár választási törvényünk rossz, csak legyen a választás tiszta s a kormány becsületes, úgy a népképviselet is, megtisztul. Erősebb nép, erősebb parlamentet, ez erős kormányt s ez viszont, erélyes intézkedéseket, követel. Ebben a reményben várunk mindnyájunknak holmindig éli A pillanatnak egy embrionyi részébe múlttá vál és ugyanennyi idő alatt újjá születik. Önkéntelenül fölfakadt az ember lelkében a kérdés: Mikor született az idő első pillanata és mikor tér vissza az örök megsemmisülésbe? Kérdésnek is őrület. Fejtegetjük, hogy mi volt az idők születése előtt."Vagy kezdet nélkül valés és végtelen lesz ? Nem lehet fejtegetnünk. Egybe kell belenyugodnunk. Az idők megszületése előtt is volt az Isten. Az Isten, aki maga a mindenség, az örökkévalóság. Itt csak az a hit segít, mely nem tűr meg okoskodást, mely elmondja, hogy az Isten öröktől való, kezdet nélküli lény, akinek vége nem lesz soha. Ő az idő és ő az élet.’ Ha akad valaki valamikor, aki ezt az állítást megtudja dönteni, akkor az lesz az Isten. Az Isten azj a megfoghatatlan anyagtalan lény, mégis minden anyagok anyaga, akiből minden származik Föld, Menyország, Pokol. Minden benne, nyer érvényesülést, még a gondolat is. Az édes, jó anyánknak talán , legbecsesebb volt, az időből az a pillanat, mikor első csókját lehelte homlokunkra, nekünk, mikor a szerelem lázától reszkető ajkunk először tapadt rá egy gyermekleány ajakára. Épp azért van az, hogy ragaszkodunk az időhöz, az élethez,, és hagyjuk magunk" mögött futni a léha múltát. Bát, minek is a múlt, amely nekünk már a semminél is kevesebb? Egy szappanbuborék, melynek szivárványszíne vagy gyászos feketesége visszasugárzik a jelenünkbe. Igaz,a múltból készülünk a jövőbe, de hát a jövő olyan — mint a mohamedán tartja — ami el nem maradható, biztos, bekövetkezendő, kikerülhetetlen, ami ránk csap, mint a vérpadra, széltre a nyaktiló. - -A múlt eseményeivel terhes XIX. századnak még csak néhány pillanata függ a ködös min-, denselben, aztán lepereg az is az idők rostáján. Az utolsó perccel lepereg a múlt század, a múlt esztendő és helyet ad egy kétes arcú jövendőnek, mely anyja utolsó tettét véve magába, tovább viszi az időt az idők végtelenébe addig, mig azt utódja átveszi tőle. Volt amibe gyönyörködtünk, amit alkothattunk s „amit összetörtünk. . Itt egy szív, amott egy érc. Mikor éjféli tizenkettőt üt az óra, az év utolsó perce is múltra vált és ennek, a mostani percneköröme, gyásza: — emlékké. . • . * A ’ - . Szemünk pedig oda vetődik a jövőbe. Hiszen, holnap mindnyájan ajándékot kapunk és adunk, az időmeretből meg kapunk egy holt tőkét és annak kárpótlásául odaadjuk jövendőnknek egy még eddig meghatározatlan részét, melyet az idő, az Isten javunkra jegyzett. Keressük, ne keressük ?, hogy hányan váltjuk be közülünk azt a váltót, melyet az új esztendő íratott velünk alá. És' keressük, ne keressük, hogy hányunknak vész oda ezzel a jövő esztendővel" boldogságunk s talán életünk? És hányan leszünk lakói annak a birodalomnak, ahonnét nincs visszatérés és ahol az idő is, ember is ■—■ semmi. Boldog uj esztendőt a magyaroknak 1 Magyar Gyula. » .. —Kedd, 1901. január 1. dogabb uj esztendőt. ■Budapest, dec. 81. Széll Kálmán Bécsben. Széll Kálmán mi- niszterelnök a hét folyamim Bécsbe utazik, hogy megtegye az újév ■ alkalmával a szokásos tisztelgő látogatásokat az uralkodóház tagjainál. A politikai újesztendő. A szabadelvű párt újévi üdvözleteiről márhíradással voltunk. A függetlenségi Kossuth-párttagjai újév napján a párt alelnökinél, Győry Eleknél fognak tisztelegni. Az üdvözlő beszédet Barabás Béla tartja. A párt tagjai kedden délelőtt 10—11 órakor gyűlnek össze a pártkor helyiségében. A néppárt újév napján üdvözölni fogja a párt vezérét, gróf Zichy Nándort. A néppárt tagjai kedden délután két órakor gyűlnek össze a néppárt körhelyiségében , és onnan testületileg mennek Zichy Nándorhoz, akit a párt adrikert ifj. gróf, Zichy János fog üdvözölni. Bánffy és az uj század. A jól értesült « Veszprémi Hirhop»-ban, indh tudvalevőleg báró Hornig Károly veszprémi "püspök "hivatalos lapja, a következő sorokat olvassuk: »Az uj század elején Bánffyt is akar szerepelni, ha mástó, még mostani század vége ót estiful megbuktatta. De minő lesz e szereplés? 1901 január 5-ére, mint értesülünk, a Bukott egy értekezletet hívott össze Budapestre, hogy itt határozzák el, várjon folytassák-e Széll ellen a harcot vagy adják be derekukat. Városunnkból is meghívtak többet erre a konferenciára. Várjuk meg, mit határoznak vagy hogy hogyan adják be derekukat». •: Beszámolók.- -Szabadka város első • kerületének képviselője Vojnich Sándor nyílt levélben számol be az újév idkalusából választóinak, melyben a Szabadkán .röösfijktuálisnemzetiségi kérdésről- a következőleg nyilatkozik: ’ «Amily feltétlen bizalmat érdemel Széll Kálmán magyar nemzeti politikája, éppen olyan megnyugtató programútjának az a része is, amely a nemzetiségi kérdésről szól. Kérlelhetetlen szigorral és igaz hazáfisággal"szöveteli ez a politika Magyarország minden polgárétól; tartozzék bármilyen fájhoz, nemzeti? céghez, hogy- -a "magyar államnak hű. fia, a. magyar állameszméiek, őszinte barátja, hódolója legyen. Akikben megvan erre a hajlandóság, azokat ez a politika a szociális téren is iparkodik ,magához.., vonni ! azzal, hogyd boldogulását és.-. megélthetéssei. s biztosítja Magyarország' földjén, . isteg ,akarja-.nyerni - dolgod,- hasznos helg&rává'a hagáljak.cDx! azokkal szemben, akik az á-Vániesztue ellenségei,-, irgalmatlanul alkalmazza a törvényt s észteti valaki nagyan államhatalmát. Ez az. egyedül • egészségéé és célravezető nemzetiségi politika.»• . ■Zvyli -Csábóiv d-Vízaknai kerület országgyűlési képviselője december29-én tartotta meg beszámolóját nagy-~Közönség” jelenlét Szönf~^'A belzártfotó után bankét volt. Anagyvázsonyi kerület lépviselője) Óváry Ferenc"nyílt levélben számol be választóinak, melyben kijelenti a Széll Kálmán politikájához való ragaszkodását. Ez a beszámoló különben igen praktikus, mert naptári rész is van hozzá csatolva. Három felolvasás. A Magyar Gazdaszövetség közgyűléséi három általunk kivonatban már ismertetett jelentékeny felolvasás hangzott el. Az egyiket Bernáth Béla országgyűlési képviselő tartotta Az olaszborvámról; ezt az Agrár-album idei évfolyamában egész terjedelmében lenyomtattuk. A másodikat, gróf Zselénsla Hubert din adását A gabdflammokról mai. számunkban találja az olvasó; a harmadikat, Jeszenszky Fái dolgozatát, melynek Ascillatörtércesités- előmozdítása, a. -cime, egyik közelebbi, .számunkban fogjdk közölni. Mindenik' előadás a magyar írép jólétének egy-egy 'fontos tényezőjével foglalkozik. Éppen azért, hogy módot nyújtsunk azoknak teljes megismerésére, egész terjedelmükben közüljük a felolvasott tanulmányokat és kérjük mindazokat, akikben szív és hazafias érzés van, hogy azokkal foglalkozzanak s a bennük lefektetett eszméket tehetségükhöz képest terjesszék. • Az abrudbányai mandátum. Mint Veres*patakról jelentik:,, az abrudbányai szabadelvű, párt a január tszadikén tartandó képviselőválasztásra egyhangúlag.dr. Ebergényi Sándor főispánt, titkárt jelölte tegnapi ülésén. Tehát maga a szabadelvű párt rejtette el a sokféle összeférhetlenségi dolgáról ismeretes Boér Miklós jelöltségét, amint az én Hazánk már előre kilátásba helyezte.. • A tiszta választások. Szell Kálmán miniszterelnöknek a tiszta választásokra vonatkozó ígérete remélhetőleg valóra válik az általános választásoknál. Erről , tesz tanúságot az a rendelet is, melyet Plesz Sándor igazságügyminiszter bocsájtott ki a napokban s mely hangzik a következőképpen: A közeledő országgyűlési képviselőválasztások,’alkalmából indíttatva érzem magamat a bírákat, kir. ügyészeket és bírósági hivatalnokokat egyik hivatali elődömnek 1841 évi május hó 22-én 1481. I. M. E. szám alatt kibocsátott ama körrendeletére emlékez.