Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-01 / 28. szám

HAZÁNK. 28. szám. __________ a produktivitás áldásaiban a saját maguk javára részesültek a kortes szolgálatban érdemeket szerzett képviselők. Ezt a rendkívül szégyenletes állapotot fel kell oldani. A revíziós bizottság lesz próbaköve annak, hogy az igazi tiszta parlamentarizmus iránt van-e még valami érzék a mostani parlamentben s annak a revizionális különítményében. Meztől kevesebb doktrína legyen a bi­zottság előtt, hanem kísértse meg javas­latban összefoglalni mindazt, amit neki a közélet diktál. Ki van összeférhetlen állásban, minő állás összeférhetlen a kép­viselői mandátummal, arra vonatkozólag tessék megkérdezni szakértőnek­­ egy gondolkodó újságolvasót, aki nyomban rámutat az utolsó négy év parlamenti történetére, aki megdöbbenéssel észlelte, hogy miként lesznek bankigazgatók kép­viselőkké s képviselők bankigazgatókká. Az érdemleges munkája ennek a bi­zottságnak érdekes dokumentuma lesz a mai közéletnek. Budapest, jan. 31. Országgyűlés. A képviselőház ma meg­kezdte és a hétfői ülésen folytatja a földműve­­lésügyi költségvetés általános tárgyalását. A képviselőház holnapi ülésén választások lesznek. Betöltik a Percsel Béni halálával megüresedett jegyzői állást, azután megválasztják a hiányzó bizottsági tagokat s végül tárgyalják a kérvények 15-ik sorrendjét. Szombaton az ünnep miatt nem lesz ülés. A földmivelésügyi költségvetés vitája valószínűleg igénybe vesz tíz-tizenkét napot. Minisztertanács. A rendes heti miniszteri tanácskozást ma csütörtökön délután tartották meg Széll Kálmán miniszterelnök elnöklete alatt. A győri püspöki szék. Mint Győrből je­lentik lapunknak, a győri megyés püspöki székre egyik legkomolyabb jelölt Kisfaludi A. Béla egyetemi tanár, az egyetem ezidőszerinti rektora. A miniszterelnök Bécsben. Széll Kálmán miniszterelnök a hét folyamán — valószínűleg szombaton — ismét Bécsbe utazik, mely alka­lommal a királyi kihallgatáson fogadja. A kor­mányelnök utazása összefügg az osztrák politi­kai alakulásokkal. A kérvények tárgyalása. A képviselőház holnap tárgyalja a kérvények sorjegyzékét, melybe összesen 91 kérvény van felvéve, melyek közül ki­emeljük a következőket: Borsod vármegye kéri a tiloxera által elpusztított területeken újból telepített szőlők adókedvezmény­ben való részesítését. Tizenkét törvényhatóság kéri a köztisztviselőknek községi adózásra való kötelezését. Nyolc törvényhatóság fel­rt a magyar ipar védel­méért. Hét törvényhatóság kéri a bűnvádi perrend­tartás módosítását. A tízhármegye Gazdasági Egyesület kéri a gabona-határidőüzlet szabályainak módosítását. Ugocsa vármegye kéri a boritaladó leszállítását. Há­rom törvényhatóság kéri a tűzkár biztosító intézetek­­­­nek a tűzoltói költségekhez való hozzájárulása iránt­­ alkotandó törvényt, 3 tör­vény­hatóság az olasz borok­­ behozatali vámjának felemelését kéri. Szolnokvármeg­­­gye kéri a tűz- és légbiztosítási intézmény államosítását. Tizenegy törvényh­atóság kéri a nemzetiségi egyen­jogúságról hozott törvény módosítását. Bars vármegye kéri a Duna-oderai csatorna létesítését s a közegész­ségügy államosítását. Négy törvényhatóság az önálló vámterület létesítését a közbeeső vámsorompók fel­állításáva­l. A képviselőház összeférhetetlenségi bi­zottsága Apáthy Péter elnöklésével ma ülést tar­tott a Ház elnökéhez legújabban érkezett s a bizott­sághoz utasított úgynevezett összeférhetetlenségi be­jelentések tárgyalása időpontjának kitűzése tárgyában. A bizottság elhatározta, hogy az elsőbb következő sorrendben a folyó év február hó 26-án délelőtt 10 órakor tartandó ülésében tárgyalás alá fogja venni a Tisza Kálmán, gróf Apponyi Albert, Gutner Gyula, Horánszky Nándor, Hodossy Imre, Ugrón Gábor, Gyóni Elek és Zámory Kálmán képviselőkre vonat­kozó bejelentéseket. Eme tárgyalási időpontról az illető képviselők a szokott módon ér­tesíttetni fognak, — Zámory Kálmán azzal a megjegyzéssel, hogy a tárgyalási időpontig közölje a bizottsággal hiteles magyar fordításban a közös hadügyminisztériummal kötött alapszerződését. A képviselőház ama külön bizottságában, mely az összeférhetetlenségi tör­vény revíziójára van kiküldve, Zsigárdy Gyula lemondásával egy hely üresedett meg, amelynek mielőbb való betöltése, tekintettel a bizottság­nak pénteken délután való újra összeülésére, kívá­natosnak mutatkozik. A szabadelvű párt ma este jelöl ki erre a helyre új tagot. Hogy ezt már a Ház ?—Hogyan, a primadonna iránt ? — pattant föl a szini direktor elképedve. Avagy nem fényes siker­rel vizsgázott le a tisztelt kisasszony a Gonzaga Julia szini-iskolájában ? Avagy nem törték ma­gukat utána a direktor urak és csupán becses nem anyai tanácsainak sikerült a kisasszonyt kevesebb gázsival ugyan ... — Hogyan, kevesebb gázsival ? — kapja föl a szót Simkó bácsi — egy homokosi színházban ez a szempont nem dominálhat. — Azaz, pardon — igazítja helyre elszó­lását a rákvörössé vált direktor — becses nem gyakorolt reá oly vonzó hatást, hogy a mostani fizetésnél kevesebbel is beérte volna! De én nem krajcároskodhatom, amikor egy homokosi színházról van szó ! — Direktor úr, ne komédiázzunk, én már régi róka vagyok. Egyenesen feleljen nekem arra a kérdésemre, hogy kinek az ajánlatára szerződtette ön Homokosra Kerényi Gemma énekesnőt ? — Kinek az ajánlatára... Kerényi Gemmát... A direktorra ez a kérdés frappáns hatást gya­korolt. Sápadtan dőlt hátra a székén és alig­­ rebegte ki, hogy: — Mit tetszik ez alatt érteni ? — Hát, kedves atyámfia, — szól Loczkó — csak azt, hogy ön úgyszólván tessék-lássék ked­véért fizet valamicskét annak a csodaszép hangú, bájos teremtésnek, még­pedig abból az egyszerű okból, mert őt önnek a fiatal Kadarkeöy herceg ajánlotta, akinek, amint ön jól tudja, a szom­szédban van az uradalma. A primadonna emiatt szerződött önhöz, úgyszólván öt színes kavics árán ... Óriási volt a leleplezés szenzációja. Simkó bácsi a botja, a kalapja után kapkodott, ő megy, ő nem nézheti a régi, fényes emlékek meggyalá­­­zását. Itt valamikor Déryné, Hollósy Kornélia,­­ Blaha Lujza és Morzsay Eleonóra énekeltek. Ő lemond, ő stb. stb. A professzor is méltatlan­kodott, csak Hardy őrnagy motyogott valamit a tartószkodásról, Kont Soma ellenben kedvtelve pödörgette a bajszát. — De kérem, — hebegett a direktor, — én a polgármester úrral is közöltem a névsort . . . a kisasszonynyal együtt szerződtettem édesany­ját, a komikát is . . . hol veszek én most, az idény küszöbén, uj primadonnát, uj komikát, uj herceget . . . akarom mondani, hogy izé . . . — Kedves atyámfia, — szól ismét Leczkó főjegyző, — erre csak azt felelem, hogy a pol­gármester vén szamár, mert még nem tud­a, hogy a primadonna anyja, a vén Bögréné volt negyedszázaddal ezelőtt az a híres szépség, aki miatt Mari néni válópörrel fenyegette. Erről te­hát jobb, ha nem povedálunk. Most tehát a primadonna dolgát feszegessük, mert ez a dolog­nak a legeslegfőbb inde-bindéje. — Mai uraim — kezdi a szót Hardy őrnagy — én nem értem ezt a sok beszédet. Régen­­ termettek már a vidéknek Küry Klárái, örvend­jünk, ha egy szép, sikkes lányt kapunk, a többi­hez" semmi közünk. Az én feleségem is prima­donna volt, azt is tudom, hogy nem litániára jártak hozzá a huszártisztek, elcsíptem előlük, most meg olyan jóravaló asszonyka lett belőle, hogy menten elvágnám a fülecsücskét, ha valaki rosszat beszélne róla. Akceptálni kell a me­nyecskét, lehet, hogy az is tőkötő alá kerül Ho­mokoson ! — De hát uraim, kimondja, hogy nem akcep­táljuk? mondja most Leezse főjegyző. —■ Akkor hát minek az a sok beszéd ? — szól újra a hadastyán. — Már uraim, indignálódnék Simkó bátya. — Ki sem hagyjuk az embert beszélni — foly­­­ tatja Leczkó. — Arról van csupán szó, hogy Gemma kisasszonynak potom 100 forintot fizet a direktor, az bizony keveset fog énekelni, nem bír vele tíz ilyen direk­tor sem, amilyen maga. Szerep visszakül­dése, darabváltoztatás, kritikusi fülek leszabda­­lása lesznek napirenden. Pedig szerződtetni kell, mert a főispánnak a miniszter külön a lel­kére kötötte Gemma nagyságot; tudjuk, hogy Kadarkeöy herceg befolyásos képviselő. — Nos, nos? Mi lesz hát? — türelmetlenked­nek az urak. — Mi lesz? Hát az lesz, hogy mi 400 forin­tos primadonnákhoz vagyunk szokva, azért Inókai direktorkám ruccanjon még egy­szer Budapestre, nézzen szét holmi he­verő primadonnák után, ha nem lennének nagyon viseltesek, aztán vegye igénybe becses nejének vonzó befolyását és szerződtessen még egy primadonnácskát! És ezzel punktum. Hogy, hogy nem, a miniszteri, a főispáni auk­toritás emlegetésére nagyon, de nagyon lecsilla­podott Simkó bátya is, meg a professzor úr is. A bizottság a Leczkó indítványa mellett nyilat­kozott. Csak a direktor vakarta kissé a fejét a 300 forintos új primadonna miatt, de csupán egyet­len bátortalan megjegyzést mert megkockáztatni: — De hát Mari néni . . . akarom mondani a nagyságos polgármesterné asszonyság mit mond a komikához ... Egész váratlanul toppan be a polgármester úr és ráförmed a hebegőre! — Ma országos . . . tigris! Én a kis parcellán ibriknek udvaroltam, a nagy bögrétől nem fél a feleségem! Miután pedig a kényes kérdést ilyen szeren­csésen elintézték, beszólitották a sajtó képvise­lőit és a bizottság a kevésbbé kényes pontok tárgyalásába kezdett. Gr. 2 ~~ " Péntek, 1901. február 1. pénteki ülésében meg is választhassák, péntekre tették át a mai ülés tervbe vett napirendjét, a jegyzőválasztást s az üresedésben levő többi bizott­sági helyek betöltését. Az összeférhetetlenségi tör­vényt revideáló bizottság uj tagjának, hír szerint Szivák Imrét fogják megválasztani. Ezzel az ülés véget ért. Pártértekezlet. A függetlenségi és negyen­­nyolcas pártnak tegnap este ülése volt Kossuth Fe­renc elnöklésével. Az Adna szerződését s a földmi­­velési költségvetést tárgyalták. Egyiket sem fogadták el. Az Adna szerződésénél főleg azt kifogásolják, hogy az állam tíz évre köti meg a kezét. A földmi­­velési költségvetés előadója Barta Ödön volt, ő is fog a Házban a párt nevében fölszólalni. Egy kis tévedés. Budapest, jan. 31. (sz.) A napi sajtó nagy része úgy tün­teti föl gróf Serényi Bélát, mint az agrá­riusok egyik vezéralakját és nagy meg­elégedéssel és dicsérettel emlékszik meg beszédéről, amelyet a képviselőház január 29-iki ülésében elmondott. Lám! Így beszél a józan, a higgadt, az okos agrárius, mondogatták a merkantilisták szócsövei, így beszéljen a többi is s akkor meg leszünk velük elégedve. No azt elhisszük. Hogy oly lelkesen dicsérték gróf Serényi Bélát, azt is értjük. Csak azt az egyet nem értjük, hogy mi­csoda alapon nevezik ezt a tősgyökeres merkantilistát agráriusnak? Azért tán, mert Putnokon földbirtokos? Vagy azért mert gróf? Ez a két dolog, bár nagyon képesít valakit arra, hogy agrárius legyen, de nem okvetlenül követke­zik belőle, hogy tényleg az is le­gyen. Hiszen ha úgy lenne a dolog, akkor nem kellene a gazdáknak törődni afölött, hogy a magyar parlamentnek mi­ként adják meg az agrárius jelleget, mert hiszen a képviselők száma túlnyomólag földbirtokos. Pedig a parlament akármi, csak nem agrárius. Mert más érdekek híveivé szegődnek ott a földbirtokos képvi­selő urak.

Next