Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-24 / 48. szám
HAZÁNK. 48. szám, hogy egyenesen benyújtsa a miniszterhez, vagy pedig az egyetemi hatóság útján. Miután ez nem egyszerű zárt levél, melyet az egyetemi tanács mint valami közvetítő közeg a postára tesz, hanem kötelezőig kell hozzászólani. E kérdésben tehát az eljáráshoz korrektség tekintetében a legkisebb kétely sem férhet. Ez az egyik, amit hangsúlyozni kívántam. De még egy másik irányban is kénytelen vagyok a t. Ház szíves figyelmét egy pár percre igénybe venni, azért, mert a visszavont határozati javaslat, nem mondom minden részben, de egyik-másik indokolásában a jogi fakultás álláspontját oly színben tüntetheti fel, mintha az egyoldalú felekezeti irányzatba, vagy a napi politikába óhajtott volna véleményének kifejezésével. Ez a jogi fakultástól minden tekintetben távol van. A jogi fakultás álláspontja tisztán az volt, hogy miután a magyar állam és a társadalom keresztény jelleggel bir, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) miután a kereszténységnek minden ágazata egyaránt tiszteli ezen jelvényt és miután az egyetemi aulában addig, míg az megvolt és lebontva nem lett, megvolt a kereszt, tehát a jogfolytonosság és a történelmi tradíciók tiszteletéből kiindulva, (Élénk helyeslés a baloldalon) követve e tekintetben az angol nemzet példáját is, hozta meg az ő javaslatát a keresztnek az új aulában is leendő elhelyezése iránt és terjesztette fel e véleményét az egyetemi tanács útján a miniszterhez. Ezt kívántam másrészt a jogi fakultás álláspontjának felvilágosítására megjegyezni azért, mert nem szeretném, hogyha a jogi fakultásnak bármiféle politikai tendencia vagy egyoldalú felekezeti irányzat tulajdoníttatnék. (Helyeslés a jobboldalon.) Olay Lajos: Elég szégyenfolt marad örökre rajtatok! (Mozgás és zaj a baloldalon.) Holló Lajos: A keresztet az egyetemről kitenni, az nagy szégyen Magyarországon! (Mozgás a szélsőbaloldalon. Zaj.) Olay Lajos: Nem, nem az! Vészi József kéri, hogy a magyar tudományos egyetemhez csak magyar honpolgárok neveztessenek ki tanárokká. (Helyeslés.) A József-műegyetem tételénél Major Ferenc a mostani nagy munkahiányra való tekintetből kéri, hogy az új műegyetemi épület mielőbb leléphessék. (Helyeslés.) A középiskolák tételénél Komlóssy Ferenc azt látja, hogy nálunk más országokhoz viszonyítva, a tanárok és tanítók legrosszabban vannak űzetve. Kéri, hogy a mi tanárainkdotációja is hozassák harmóniába a külföldi tanférfiak fizetésével. Felpanaszolja, hogy Magyarországban a tanárnak, igazgatónak közjogi állása egyáltalán nincs, pedig milyen nehéz feladatok hárulnak kivált az igazgatókra. A budapesti középiskolákban nagyon megszaporodott a tanulók száma, a tanároknak, igazgatóknak kötelessége pedig kétszeres lett anélkül, hogy fizetésüket is emelték volna. E tekintetben az állam vegyen példát a fővárostól. Általában vázolja a fővárosi állami iskolák igazgatóinak sanyarú helyzetét. Molnár Jenő: Minek pályáznak az igazgatóságra ? Komlóssy Ferenc szerint a középiskolai tanárok semmiképpen sincsenek méltányolva Magyarországnak két hadserege van. Az egyik karddal, másik a szellem fegyvereivel védi a hazát. Kéri, hogy ennek a hadseregnek tisztjei egyenlően láttassanak el. (Gúnyos felkiáltások a néppárton. Nagy zaj.) Dr. Papp Samu kéri, hogy Tordán sürgősen egy magyar állami gimnázium állíttassák fel a magyar nyelv és törekvés megvédése érdekében, mert ott tudomása szerint a románok is gimnáziumot akarnak állítani. Major Ferenc (Nagy zaj): Nagyon közérdekű dologban akarok szólani. (Halljuk! Halljuk!) A gyermekek egészségügye érdekében hosszabb vakációt kér. Egy hónappal korábban kell megkezdeni a szünidőt. Nagyon fontos kérdés ez közgazdasági és közegészségügyi szempontból is. Szaskovszky István teljesen hozzájárul Major Ferenc nézetéhez. Ő úgy tervezné, hogy az általános középiskolai szünet júniusban már befejeztessék és az érettségi vizsgálatok júliusban tartassanak, az uj tanév pedig csak minden év októberében kezdessék meg. Elnök a vita folytatását hétfőre halasztja. Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti az 1899. évi VI. törvénycikk hatályának meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslatot. Elnök kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Következnek az interpellációk. A nyitrai főispán, Rakovszkey István azért interpellálja meg a belügyminisztert, mert az a gothai katholikus szövetkezet alapszabályait nem hagyta jóvá. Ebben a dologban ma is Thuróczy Vilmosnak, a Bánffy-rendszer hírhedt főispánjának kezét látja. Széll Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter meg fogja vizsgálni a dolgot. Most csak azt jelenti ki, hogy ő őrködik azon, hogy a főispánok illetéktelen befolyásokat sehol se gyakorolhassanak. Thuróczy Vilmos nyitrai főispánt gyermekkora óta ismeri és nem tételezi fel soha, hogy befolyása lett volna a hírhedt nyitrai választásokra. Arról különben kezességet vállal, hogy a jövendő választások alkalmával nem történnek semminemű főispáni erőszakoskodások, mint ahogy nem történtek a legutóbbi 36 időközi választás alatt sem. (Helyeslés.) A szentes-csongrádi híd. Molnár Jenő aziránt intéz kérdést a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy mikor szándékozik felépíttetni a csongrád-szentesi tiszai közúti vashidat. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter megnyugtató válaszát a képviselőház és az interpelláló is tudomásul veszi. A marosvásárhelyi vérengzés. Kossuth Ferenc néhány szóval kérdi a miniszterelnöktől, mint a belügyminisztérium vezetőjétől, hogy mi van a marosvásárhelyi vérengzés dolgában megindított vizsgálattal. Széll Kálmán kijelenti, hogy a vizsgálat folyik s valószínűleg holnapig be lesz fejezve. Eddig éjjelnappal folytatták a kihallgatásokat ebben a szomorú ügyben s összesen 178 tanút hallgattak ki. Ha a vizsgálat összes adatai néhány nap múlva kezében lesznek, jelentést fog erről tenni a t. Háznak. (Helyeslés.) Kossuth Ferenc, valamint a képviselőház is tudomásul veszi a választ. Elnök: az ülést két órakor bezárta. s ...... / • Vasárnap, 1901. február 24. Budapest, február 23. A kereskedelmi hajózás szaporítása. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter tudvalevőleg nagyban akarja kereskedelmi hajójáratainkat kifejleszteni s ez az akciója az Adriával és a magyar-horvát hajóstársasággal kötött uj szerződésekkel még korán sincsenek kimerítve. Amint értesülünk, a Levante társasággal és a Fiume-Ancona Fiume-Venezia vállalattal is új szerződések fognak köttetni, amelyeknek az a céljuk, hogy emeljék a tengeri forgalmat e társaság hajóparkjának növelése és járataik szaporítása útján. A képviselőház foglalkozni fog az erre vonatkozó törvényjavaslatokkal is, amelyek a már előterjesztett javaslatokkal együtt hivatva vannak arra, hogy a magyar kivitelt minden irányban előmozdítsák. Hasonlóképpen a tengeri forgalom emelése céljából készül Fiume és Hamburgközött a közvetlen telefon, amely valószínűleg már a legközelebbi időben át fog adatni rendeltetésének. Az igazságügyi költségvetés. A függetlenségi és 48-as Kossunk-párt tegnap este hat órakor Győry Elek elnöklésével értekezletet tartott az igazságügyminiszteri tárca költségvetése dolgában, melyet előadóként dr. Barabás Béla, az igazságügyi bizottság tagja ismertetett. A párt politikai szempontból a költségvetési általánosságban sem fogadja el. A részletek beható megvitatása után a párt álláspontjának a képviselőházban leendő képviseletével dr. Barabás Bélát bízta meg. Dalmácia a boszniai vasúti tervezet ellen. A spalatói községtanács Borsics képviselő útján kérelmet intézett az osztrák Reichsrath-hoz az arzano—bugojnoi vasút kiépítése tárgyában. A kérvény különösképpen kiemeli azt az elégedetlenséget, amit a két kormány kompromisszuma — a boszniai vasutakra vonatkozólag — Dalmáciában előidézett. Dalmáciának a boszniai részekkel való vasúti öszszekapcsolásárt —• úgymond a petíció nemcsak Dalmáciának speciális érdeke kívánta meg, de érdekében van egész Ausztriának is. Minthogy az Arzano—Bugovio közti vasút kiépítését Magyarország érdekében elhalasztották s igy egyoldalulag föláldozták Ausztria érdekeit, a petíció arra kéri a tartománygyűlést, hogy a törvényhozás útján helyezze hatályon kívül a sértő kompromisszumot vagy pedig olyan egyezség megkötését hozza javaslatba, amely teljes épségében megóvja Dalmácia közgazdasági érdekeit. A kérvény végpasszusa azzal az óhajtással fejeződik be, vajha az említett vasúti vonal kiépítését minél hamarább megkezdenék. -----~■ ------—-v—. -------!— ■ ... i,.j. —I KÜLFÖLD. Az osztrák helyzet. A Reichsrath tegnapi ülésén Bianchini beszéde után Kattan ifjú cseh az osztrák csatornák kiépítése tárgyában terjesztett fia sürgősségi indítványt. Lueger azt mondta, hogy Ausztriának a Duna-Odera-csatorna kiépítésével meg kell előznie Magyarországot. Az indítvány sürgősségét elvetették. Azután félbeszakították a sürgős indítványok tárgyalását és megválasztották a napirend szerint megválasztandó bizottságokat. Peschka a sok sürgős indítványra való tekintettel indítványozta, hogy a legközelebbi ülést szombaton tartsák meg. Ezt az indítványt elfogadták s ezzel az ülés véget ért. Gróf Weber képviselőházi elnök összehívására tegnap konferenciát tartottak a reichsrabbeli pártok elnökei. Körber miniszterelnök az elnökökhöz appellálva kérte a munka gyorsítását, a kormányjavaslatok első olvasásának a lehetővé tételét Lupui képviselő szerint hetenként négy ülést kellene tartani, amelyek közül két ülésen a kormányjavaslatokat, a másik két ülésen a kezdeményező és sürgősségi indítványokat kellene tárgyalni. Jaworski Lupui javaslatát pártolta. Sustersic, Kathrein és Lupui a ház munkálatainak siettetése mellett szóltak. Azután azt az indítványt tárgyalták, hogy a klubelnökök a pártoknál a sürgős indítványok elhalasztására hassanak. Ehhez az összes pártok hozzájárultak a csehek kivételével, akik kijelentették, hogy nincsenek felhatalmazva erre vonatkozólag ígéreteket tenni. A lengyel klub ülésén Pastor képviselő közölte, hogy különböző csoportok képviselői a katholikus egyházat sértő és illetlenségekkel teli interpellációt terjesztettek be, amelyet a holnapi gyorsírói jegyzőkönyv egész terjedelmében közölni fog. Vettel elnök kijelentette ugyan, hogy az interpellációt átadta Prade alelnöknek a drasztikus paszszus törlése végett, de Prade ezt nem tette meg. Abrahamovicz Dávid szerint is az elnöknek meg volt a lehetősége, hogy zárt ülésen néhány szemelvényt olvastasson fel az interpellációkból, mely szemelvények arra indították volna a házat, hogy azokat eliminálja. A pornográf interpelláció dolgában valószínűleg zárt ülése lesz a Reichsrathnak. VH. Edvárd és Krüger. A Krüger környezetéből kiszivárgott hírek szerint, mint Brüszszelből jelentik, Leyds mostanában találkozást akar kérni Edvárd királytól Krüger számára. Ha az angol király beleegyezik, akkor Krüger Vlissingenben várja meg Edvárd királyt, aki Hamburgba utazik. Újabb táviratunk szerint egy brüsszeli lap kérdésére Van Boesehofen követségtitkár egy Utravechiben feladott táviratban határozottan megcáfolta azt a hírt, hogy Krüger elnök ma Hollandiában találkozni fog Edvárd angol királylval. A délafrikai háború költségei. Az angol alsóház tegnapi ülésén Beacks-Beach pénzügyminiszter közölte, hogy a délafrikai háború eddig 81 millió 500.000 font sterlinget emésztett meg. A heti kiadás körülbelül 1.230.000 fontot tesz ki. Brodnek hadügyminiszter kijelentette, hogy ez idő szerint még körülbelül húszezer a hadban álló burok száma. Az ülés elején Redmond kérdezte : igaz-e, hogy a német császár választott bírónak ajánlkozott a délafrikai háború befejezése dolgában? Cranborne külügyi államtitkár kijelentette, hogy nem igaz. A francia költségvetés. A francia kamara tegnap tárgyalta és elfogadta a költségvetést a szenátusban tett változtatásokkal egyetemben, llénard indítványozta, hogy a három milliót meghaladó örökségeket progressiv adóval terheljék meg. Elfogadták.