Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-24 / 48. szám

HAZÁNK. 48. szám, hogy egyenesen benyújtsa a miniszterhez, vagy pe­dig az egyetemi hatóság útján. Miután ez nem egy­szerű zárt levél, melyet az egyetemi tanács mint va­lami közvetítő közeg a postára tesz, hanem kötele­zőig kell hozzá­szólani. E kérdésben tehát az eljá­ráshoz korrektség tekintetében a legkisebb kétely sem férhet. Ez az egyik, amit hangsúlyozni kí­vántam. De még egy másik irányban is kénytelen vagyok a t. Ház szíves figyelmét egy pár percre igénybe venni, azért, mert a visszavont határozati javaslat, nem mondom minden részben, de egyik-másik indo­kolásában a jogi fakultás álláspontját oly színben tüntetheti fel, mintha az egyoldalú felekezeti irány­zatba, vagy a napi politikába óhajtott volna véle­ményének kifejezésével. Ez a jogi fakultástól minden tekintetben távol van. A jogi fakultás álláspontja tisztán az volt, hogy miután a magyar állam és a társadalom keresztény jelleggel bir, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) miután a kereszténységnek min­den ágazata egyaránt tiszteli ezen jelvényt és miután az egyetemi aulában addig, míg az megvolt és lebontva nem lett, meg­volt a kereszt, tehát a jogfolytonosság és a történelmi tradíciók tiszteleté­ből kiindulva, (Élénk helyeslés a baloldalon) kö­vetve e tekintetben az angol nemzet példáját is, hozta meg az ő javaslatát a keresztnek az új aulában is leendő elhelyezése iránt és terjesztette fel e véleményét az egyetemi tanács útján a mi­niszterhez. Ezt kívántam másrészt a jogi fakultás álláspont­jának felvilágosítására megjegyezni azért, mert nem szeretném, hogyha a jogi fakultásnak bármiféle politikai tendencia vagy egyoldalú felekezeti irány­zat tulajdoníttatnék. (Helyeslés a jobboldalon.) Olay Lajos: Elég szégyenfolt marad örökre raj­tatok! (Mozgás és zaj a baloldalon.) Holló Lajos: A keresztet az egyetemről kitenni, az nagy szégyen Magyarországon! (Mozgás a szélső­­baloldalon. Zaj.) Olay Lajos: Nem, nem az! Vészi József kéri, hogy a magyar tudomá­nyos egyetemhez csak magyar honpolgárok ne­veztessenek ki tanárokká. (Helyeslés.) A József-műegyetem tételénél Major Ferenc a mostani nagy munkahiányra való tekintetből kéri, hogy az új műegyetemi épület mielőbb leléphessék. (Helyeslés.) A középiskolák tételénél Komlóssy Ferenc azt látja, hogy nálunk más országokhoz viszonyítva, a tanárok és tanítók leg­rosszabban vannak űzetve. Kéri, hogy a mi tanáraink­­dotációja is hozassák harmóniába a külföldi tanfér­­fiak fizetésével. Felpanaszolja, hogy Magyarország­ban a tanárnak, igazgatónak közjogi állása egyálta­lán nincs, pedig milyen nehéz feladatok hárulnak ki­vált az igazgatókra. A budapesti középiskolákban nagyon megszaporodott a tanulók száma, a tanárok­nak, igazgatóknak kötelessége pedig kétszeres lett anélkül, hogy fizetésüket is emelték volna. E tekin­tetben az állam vegyen példát a fővárostól. Általá­ban vázolja a fővárosi állami iskolák igazgatóinak sanyarú helyzetét. Molnár Jenő: Minek pályáznak az igazgató­ságra ? Komlóssy Ferenc szerint a középiskolai taná­rok semmiképpen sincsenek méltányolva Magyaror­szágnak két hadserege van. Az egyik karddal, másik a szellem fegyvereivel védi a hazát. Kéri, hogy en­nek a hadseregnek tisztjei egyenlően láttassanak el. (Gúnyos felkiáltások a néppárton. Nagy zaj.) Dr. Papp Samu kéri, hogy Tordán sürgősen egy magyar állami gimnázium állíttassák fel a magyar nyelv és törekvés megvédése érdekében, mert ott tudomása szerint a románok is gimnáziumot akar­nak állítani. Major Ferenc (Nagy zaj): Nagyon közérdekű do­logban akarok szólani. (Halljuk! Halljuk!) A gyer­mekek egészségügye érdekében hosszabb vakációt kér. Egy hónappal korábban kell megkezdeni a szünidőt. Nagyon fontos kérdés ez közgazdasági és közegészségügyi szempontból is. Szaskovszky István teljesen hozzájárul Major Ferenc nézetéhez. Ő úgy tervezné, hogy az általá­nos középiskolai szünet júniusban már befejeztessék és az érettségi vizsgálatok júliusban tartassanak, az uj tanév pedig csak minden év októberében kez­dessék meg. Elnök a vita folytatását hétfőre halasztja. Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti az 1899. évi VI. törvénycikk hatályának meghosszabbi­­tásáról szóló törvényjavaslatot. Elnök kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Követ­keznek az interpellációk. A nyitrai főispán, Rakovszkey István azért interpellálja meg a belügyminisztert, mert az a gotha­i katholikus szö­vetkezet alapszabályait nem hagyta jóvá. Eb­ben a dologban ma is Thuróczy Vilmosnak, a Bánff­y-rendszer hírhedt főispánjának kezét látja. Széll Kálmán miniszterelnök, mint belügyminisz­ter meg fogja vizsgálni a dolgot. Most csak azt je­lenti ki, hogy ő őrködik azon, hogy a főispánok illetéktelen befolyásokat sehol se gyakorolhassanak.­­ Thuróczy Vilmos nyitrai főispánt gyermekkora óta ismeri és nem tételezi fel soha, hogy befolyása lett volna a hírhedt nyitrai választásokra. Arról kü­lönben kezességet vállal, hogy a jövendő vá­lasztások alkalmával nem történnek semminemű főispáni erőszakoskodások, mint ahogy nem történ­tek a legutóbbi 36 időközi választás alatt sem­. (Helyeslés.) A szentes-csongrádi híd. Molnár Jenő aziránt intéz kérdést a keres­kedelemügyi miniszterhez, hogy mikor szándékozik felépíttetni a csongrád-szentesi tiszai közúti vas­­hidat. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter meg­nyugtató válaszát a képviselőház és az interpelláló is tudomásul veszi. A marosvásárhelyi vérengzés. Kossuth Ferenc néhány szóval kérdi a minisz­terelnöktől, mint a belügyminisztérium vezetőjétől, hogy mi van a marosvásárhelyi vérengzés dolgában megindított vizsgálattal. Széll Kálmán kijelenti, hogy a vizsgálat folyik s valószínűleg holnapig be lesz fejezve. Eddig éjjel­nappal folytatták a kihallgatásokat ebben a szomorú ügyben s összesen 178 tanút hallgattak ki. Ha a vizsgálat összes adatai néhány nap múlva kezében lesznek, jelentést fog erről tenni a t. Háznak. (He­lyeslés.) Kossuth Ferenc, valamint a képviselőház is tudomásul veszi a választ. Elnök: az ülést két órakor bezárta. s ...... / • Vasárnap, 1901. február 24. Budapest, február 23. A kereskedelmi hajózás szaporítása. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter tudva­levőleg nagyban akarja kereskedelmi hajójáratainkat kifejleszteni s ez az akciója az Adriával és a ma­­gyar-horvát hajóstársasággal kötött uj szerződések­kel még korán sincsenek kimerítve. Amint értesü­lünk, a Levante társasággal és a Fiume-Ancona Fiume-Venezia vállalattal is új szerződések fognak köttetni, amelyeknek az a céljuk, hogy emeljék a tengeri forgalmat e társaság hajóparkjának növelése és járataik szaporítása útján. A képviselőház foglal­kozni fog az erre vonatkozó törvényjavaslatokkal is, amelyek a már előterjesztett javaslatokkal együtt hi­vatva vannak arra, hogy a magyar kivitelt minden irányban előmozdítsák. Hasonlóképpen a tengeri for­galom emelése céljából készül Fiume és Hamburg­­között a közvetlen telefon, amely valószínűleg már a legközelebbi időben át fog adatni rendeltetésének. Az igazságügyi költségvetés. A függet­lenségi és 48-as Kossunk-párt tegnap este hat órakor Győry Elek elnöklésével értekezletet tartott az igaz­­ságügyminiszteri tárca költségvetése dolgában, melyet előadóként dr. Barabás Béla, az igazságügyi bizott­ság tagja ismertetett. A párt politikai szempontból a költségvetési általánosságban sem fogadja el. A részletek beható megvitatása után a párt álláspont­jának a képviselőházban leendő képviseletével dr. Barabás Bélát bízta meg. Dalmácia a boszniai vasúti tervezet ellen. A spalatói községtanács Borsics képviselő útján kérelmet intézett az osztrák Reichsrath-hoz az arzano—bugojnoi vasút kiépítése tárgyában. A kér­vény különösképpen kiemeli azt az elégedetlenséget, a­mit a két kormány kompromisszuma — a boszniai vasutakra vonatkozólag — Dalmáciában előidézett. Dalmáciának a boszniai részekkel való vasúti ösz­­szekapcsolásárt —• úgymond a petíció nemcsak Dalmáciának speciális érdeke kívánta meg, de ér­­dekében van egész Ausztriának is. Minthogy az Ar­zano—Bugovio közti vasút kiépítését Magyaror­szág érdekében elhalasztották s igy egyoldalulag föláldozták Ausztria érdekeit, a petíció arra kéri a tartománygyűlést, hogy a törvényhozás útján helyezze hatályon kívül a sértő kompromisszumot vagy pedig olyan egyezség megkötését hozza javas­latba, amely teljes épségében megóvja Dalmácia közgazdasági érdekeit. A kérvény végpasszusa azzal az óhajtással fejeződik be, vajha az említett vasúti vonal kiépítését minél hamarább megkezdenék. -----~■ ------—-v—. -------!— ■ ... i,.j. —I­ KÜLFÖLD. Az osztrák helyzet. A Reichsrath tegnapi ülésén Bianchini beszéde után Kattan ifjú­ cseh az osztrák csatornák kiépítése tárgyában terjesztett fia sürgősségi indítványt. Lueger azt mondta, hogy Ausztriának a Duna-Odera-csatorna kiépítésével meg kell előznie Magyarországot. Az indítvány sürgőssé­gét elvetették. Azután félbeszakították a sürgős in­dítványok tárgyalását és megválasztották a napirend szerint megválasztandó bizottságokat. Peschka a sok sürgős indítványra való tekintettel indítványozta, hogy a legközelebbi ülést szombaton tartsák meg. Ezt az indítványt elfogadták s ezzel az ülés véget ért. Gróf Web­er képviselőházi elnök összehívására tegnap konferenciát tartottak a reichsrab­beli pártok elnökei. Körber miniszterelnök az elnökökhöz appel­­lálva kérte a munka gyorsítását, a kormányjavas­latok első olvasásának a lehetővé tételét Lupui képviselő szerint hetenként négy ülést kellene tar­tani, amelyek közül két ülésen a kormányjavaslato­kat, a másik két ülésen a kezdeményező és sürgős­ségi indítványokat kellene tárgyalni. Jaworski Lu­pui javaslatát pártolta. Sustersic, Kathrein és Lupui a ház munkálatainak siettetése mellett szóltak. Azután azt az indítványt tárgyalták, hogy a klubelnökök a pártoknál a sürgős indítványok elhalasztására hassanak. Ehhez az összes pár­tok hozzájárultak a csehek kivételével, akik kijelen­tették, hogy nincsenek felhatalmazva erre vonatko­zólag ígéreteket tenni. A lengyel klub ülésén Pastor képviselő közölte, hogy különböző csoportok kép­viselői a katholikus egyházat sértő és illetlenségekkel teli interpellációt terjesztettek be, amelyet a holnapi gyorsírói jegyzőkönyv e­gész terjedelmében közölni fog. Vettel elnök kijelentette ugyan, hogy az inter­pellációt átadta Prade alelnöknek a drasztikus pasz­­szus törlése végett, de Prade ezt nem tette meg. Abrahamovicz Dávid szerint is az elnöknek meg volt a lehetősége, hogy zárt ülésen néhány szemelvényt olvastasson fel az interpellációkból, mely szemelvények arra indították volna a házat, hogy azokat eliminálja. A pornográf interpelláció dolgában valószínűleg zárt ülése lesz a Reichs­­rathnak. VH. Edvárd és Krüger. A Krüger kör­nyezetéből kiszivárgott hírek szerint, mint Brüsz­­szelből jelentik, Leyd­s mostanában találkozást akar kérni Edvárd királytól Krüger számára. Ha az angol király beleegyezik, akkor Krüger V­lis­­singenben várja meg Edvárd királyt, aki Ham­burgba utazik. Újabb táviratunk szerint egy brüsszeli lap kérdésére Van Boesehofen követség­­titkár egy Utravechiben feladott táviratban ha­tározottan megcáfolta azt a hírt, hogy Krüger elnök ma Hollandiában találkozni fog Edvárd angol királylval. A délafrikai háború költségei. Az angol alsóház tegnapi ülésén Beacks-Beach pénzügy­­miniszter közölte, hogy a délafrikai háború eddig 81 millió 500.000 font sterlinget emésztett meg. A heti kiadás körülbelül 1.230.000 fontot tesz ki. Brodnek hadügyminiszter kijelentette, hogy ez idő szerint még körülbelül húszezer a hadban álló burok száma. Az ülés elején Redmond kér­dezte : igaz-e, hogy a német császár választott bírónak ajánlkozott a délafrikai háború befeje­zése dolgában? Cranborne külügyi államtitkár kijelentette, hogy nem igaz. A francia költségvetés. A francia kamara tegnap tárgyalta és elfogadta a költségvetést a sze­nátusban tett változtatásokkal egyetemben, llénard indítványozta, hogy a három milliót meghaladó örök­ségeket­ progressiv adóval terheljék meg. Elfogadták.

Next