Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1901-04-02 / 79. szám
HAZÁNK. 79. szám. ""V ...........11 ■■ ■i.nni.r . -huh ■mrin«l«ill.nin..l^.. ." ■"- ...-in» nemzet nem élhet meg a tiszteletreméltó képviselők léhaságaiból; ékeiket nem kodifikálhatja, egymás mulattatására előadott anekdotáiból sem a közigazgatás, sem az adóreform fel nem építhető. A szellem megújhodását csak a parlament újjászületésétől várhatjuk, addig pedig a választók alázattal esedeznek a t. képviselő urak előtt, ne méltóztassanak léhaságukkal tüzeket gyújtogatni. Budapest, április 1. A kereszt és a bíróság. Mielőtt az egyházpolitikai törvényhozás végrehajtatott, a Bánffykormány igazságügyminisztere Erdély Sándor az összes bíróságokhoz intézett körrendeletben intézkedett arról, hogy a feszület mint a bírósági felszerelés kiegészítő része, minden olyan teremben helyeztessék ki, ahol a felek esküt tesznek, a bíróságok ítéletet hoznak. Ezt a rendelkezést a bíróságok nem hajtották végre s így nem tudni, hogy a nyílt rendelet mögött nem rejtőzködött-e egy másik titkos utasítás, amely a bíróságok vezetőit más irányba terelte volna. Ezt a végre nem hajtott rendelkezést—amint értesülünk — most a budapesti királyi táblánál végrehajtották. Ugyanis Sárkány Ferenc, mielőtt távozott volna vezető állásából, beszereztette a kereszteket s azok most ki vannak szegezve a budapesti királyi tábla itélőtanácsi termeibe. Sárkány Ferenc egyik vezető egyénisége az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, öcscse a bányakerületi püspöknek, Sárkány Sámuelnek. Protestáns egyéniségtől indíttatván meg az eddig mellőzött miniszteri intézkedés végrehajtása: azt hisszük, ez elég bizonyság amellett, hogy a kereszt megkövetelése ott, ahová való, nem fele,kezeti túlkapás. A miniszterelnök itthon, Széll Kálmán miniszterelnök — mint lapunk más helyen is olvasható— szombaton visszaérkezett Bécsből Budapestre.. A magyar kormányelnök pénteken és szombaton ismételten értekezett gróf Golubovszki külügyminiszterrel és Körber osztrák miniszterelnökkel a kvótakérdésről és a delegációk összehívásának határidejéről. A király szombaton délelőtt hosszabb magánkihallgatáson fogadta Széll Kálmánt, mely alkalommal — mint bécsi hírek jelentik — szóba jött a m. kir. tudomány egyetemi kereszt kérdések ügye, valamint a képviselőházban legutóbb lefolyt kínos jelenetek kérdése is. ■.. . tást eléri. Minimumként 200 főből álló énekkart és 178 tagú zenekart kíván Berlioz. (A 8 pár üstdobon kívül tizenkét kürtöt, tizenhat trombitát, tizenhat pozónt, hat tubát és ofikleidet, nyolc fagottot stb.) Nálunk ezt a létszámot jelentékenyen leszállították, de azért az előadás a műnek teljesen hű képét nyújtja. Csakhogy nagyobb és intenzívebb lett volna a hatás, ha az énekkarok erősebbek volnának és a mellékzenekarokat megfelelőbben helyeznék el: a terem négy sarkában, úgy, amint az 1888. évi budapesti első előadás alkalmával elhelyezve voltak, amelyet még Erkel Sándor dirigált. A gigászi műnek további kimagasló részletei: a fenséges Rex tremendae, továbbá a Querens me kezdetű, szigorúan egyházi jellegű) szép «a capella»-kar, a hatalmas Lacrymosa, amelyben még egyszer megszólalnak az összes rézhangszerek, azután az Offertorium, amelynek sajátságos színezetet ad a folyton két hangon (a és b) mozgó énekkar, a gyönyörű Sanctus, amelyben Broulik nemes felfogással és ízléssel énekli a tenor-szólót és végül az Agnus Dei, amely hatásosan fejezi be a gyászmisét Tizenhárom év múltán ma másodszor hallja a budapesti közönség Berlioz mesterművét, mely a tegnapi nyilvános főpróbán mély benyomást tett a jelenvoltakra. A filharmóniai társaság nem fejezhette volna be méltóbban hangversenyeinek ez idei sorozatát, mint a «Grande messe des morts» előadásával a. k. 2 As «Adria»-botrány a szabadelvű pártkörben. Az országgyűlési szabadelvű párt tegnap este az ismeretes Adria-botrány ügyében értekezletet tartott. Az értekezletet Podmaniczky Frigyes báró elnök nyitotta meg, átadván a szót Bessenyei Ferencnek az ismert ügyre való hivatkozással. Bessenyey felállott és lényegében a következőket mondotta: E hónap 22-én, mikor a Házban szünet volt, több képviselőtársával a függetlenségi párti padsorok előtt állván, a napirenden volt tárgyról, az Adria ügyéről beszélgettek. Arra ment Rukovszky, akinek fenhangon és nem törődve azzal, hogy kir hallják, tréfásan az akkor már szállongó mendemondák kigúnyolására a következőket mondotta: — Azt beszélik, hogy az Adria részvényeinek egyharmad része a miniszter pénztárában volna. Rakovszky minden szó és megjegyzés nélkül a helyére sietett, hogy beszédét megkezdje. Tehát nem alattomos módon, nem besúgással, hanem fenhangon, a körülállók és az ott járókelőkre való tekintet nélkül mondta ezt, nem is oly hangon, hogy azt hihette volna, hogy valaki oly képzelhetetlen valótlanságot komolynak és valónak vegyen. Megengedi, hogy Rakovszky komolyan vette, amit mondott, de úgy véli, hogy ha valaki valakinek, besúgni, akar, az nem, azt a helyet keresi ki magának, ahol sokan vannak s ahol folyton járnak-kelnek. Rakovszky nem is szólt azon az ülésen erről a dologról egy szót,sem. «Beismerem — folytatja — mégpedig őszinte fájdalommal és mély sajnálattal, hogy súlyos hibát követtem el s hogy az általam használt éle meggondolatlan, ízléstelen és könnyelmű éle volt, amelynél éppen olyan távol állott tőlem a pártkötelék megsértése, mint a kereskedelmi miniszter úr általam mindig nagyrabecsült egyéni és hivatal becsületének meggyanúsítására irányzott szándék. És miután mélyen sajnálom, hogy meggondolatlan eljárásommal okot szolgáltattam arra, hogy a tisztelt kereskedelmi miniszter úr érintetlen becsületessége meggyanúsíttassék, a tisztelt párt iránti kötelességemnek tartom, hogy úgy a tisztelt párttól, mint a tisztelt kereskedelmi miniszter úrtól ezennel bocsánatot kérjek.» Bessenyey beszédét a' pád helyeslése" követte, mire felállott Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter és hivatkozva arra, hogy Bessenyey képviselő az esetet kimerítően jellemezte és megmagyarázta — a nyert felvilágosítást tudomásul vette azzal, hogy az általa használt erős kifejezések nem vonatkoztak az ilyetén eljárásra. Saját lélekállapotának az adott viszonyok közti jellemzésével és felháborodásának megokolása kapcsán a párttal szemben is újólag sajnálkozásának ad kifejezést. A miniszter beszéde után Széll Kálmán miniszterelnök beszélt. Felhívta a pártot, , hogy tekintse elintézettnek és befejezettnek az ügyet és felhívta a párt tagjait, hogy mindennemű tárgyilagos és egyéni kifogásaikat és sérelmeiket jelentsék nyíltan be beszédekben és ne másképpen közöljék, mert különben félreértésekre adhatnak okot. A miniszterelnök beszédét nagy éljenzéssel fogadta a párt, mire az értekezlet után a képviselők beszélgettek egymással . Biró Lajos képviselő megjegyezte a miniszterelnök előtt, hogy ő eddig is gyakran beszélgetett egyes ellenzéki politikusokkal, s azok nézeteiről tájékoztatta magát. A miniszterelnök, ezt helyeselte és kijelentette, hogy szavai nem az ilyen tárgyilagos eszmecserére vonatkoztak. A mezei rendőrség fegyverben. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, amint a Polg art. értesült, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a mezei rendőrséget az egész országban a most használatban levő forgópisztolyok helyett a katonaságtól kiselejtezett Werndl-féle fegyverekkel lássa el. Ily módon megvalósulna a mezőrendőri törvénynek az a rendelkezése, hogy a mezőrendőrség a közbiztonsági szervezetnek minden tekintetben megfelelő részévé váljék. A miniszter ez ügyben már leiratot is intézett a törvényhatóságokhoz. Az összeférhetlenség revíziója. Mint az egyik kőnyomatos jelenti, a kormánynak az a terve, hogy az összeférhetlenségi törvény revíziójára vonatkozó javaslat az Adria szerződésének elintézése után ,azonnal tárgyalás alá kerüljön. Az összeférhetlenségi törvény revíziójára kiküldött bizottság április 13-ikán tartja az ünnepek után első ülését s valószínűleg ápril 18-ikáig készen is lesz az albizottsági javaslat letárgyalásával. A parlament Tisza-csoportja, szövetkezve néhány Kossuth-párti képviselővel, erős harcra, készül a plenáris tárgyaláson a javaslat egyes intézkedései ellen. A műszaki doktorátus. A hivatalos Budapesti Közlöny vasárnapi, számában a mérnöki doktorátus engedélyezésére vonatkozólag a következőket közli: Ő császári és apostoli királyi Felsége, Bécsben folyó évi március hó 22-én kelt legfelső elhatára Kedd, 1901. április 2. zásával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a budapesti József-műegyetemen, a bemutatott szabályzat-tervezetben foglalt^ elvek szemmeltartása mellett, a műszaki doktori cím megszerezhető legyen, illetőleg, hogy ezen műegyetem műszaki, doktorokat avathasson fel. . . - < ■ __ • Választási készülődések a vidéken. Mint Veszprémből jelentik, az egész vármegye területén meg-, indultak a Választási mozgalmak. A veszprémi kerületben Nemes Antal márkós plébános lép fel revizionista programmal Szabó Imre, a jelenlegi kormánypárti képviselet ellen. Az enyinigi kerületben dr. Bezerédj István függetlenségi programmal lép fel Puroly Sándor mostani képviselő ellen. A nagyvázsonyi járásban Naáry Ferencnek, és a zircijárás,ban Kemény Pálnak, szintén, lesz ellenjelölte. Az ugodi járásban Breuzer Antal, a pápaiban Hegedűs Lóránt és a devecseriben Meszlény Pál újból való megválasztása biztosítottnak látszik. Szentesről kjákt, hogy a "szegvári választókerület függetlenségi*' és .48-as pártja tegnapi szervezkedő gyűlésén elnökéül báró Maasburg Sándor szentesi földbirtokost választotta ,meg-A nagyatádi kerületben is megindultak már a választási mozgalmak. Mint onnét írják, PsikLajosnak,két ellenfele, is lesz, úgymint, gróf Széchenyi Aladár és Chernél Gyula. Chernél Gyula párthívei teljes bizalommal néznek a választási küzdelmek elé,mert — mint hire, jár— megválasztása bizonyosra vehető. Kalocsáról táviratózzák. A dunapataji választókerület szabadelvű pártja tegnap megalakult. Képviselőjelöltül Földváry Mihályt kiáltották ki, egyúttal Széll Kálmán miniszterelnökhöz üdvözlő táviratot küldtek. Budapest képviselői. A belvárosi bizottsági tagot, sürgős indítványt adtak be a főváros közgyűléséhez, hogy a törvényhatóság újon föl a kormányhoz, hogy még ebben az országgyűlési ciklusban eszközölje ki a törvényhozásnál, hogy Budapest ,népessége ■ arányában megfelelő .Számú országgyűlési képviselőt választhasson. . ■ Végrehajtók memoranduma. A Bírósági Végre- hajtók Országos Egyesülete felirattal , fordult, az ■ Az egyetem. ii. A «sötét» középkorban, midőn a humán tudományok koronája a theologia s főcélja a hitágazatok megállapitása s azok szőrszálhasogató fejtegetése volt, a szellem leigázásának éslegszörnyebb elnyomatásának idejében, születnek meg az egyetemek ; lényegileg az autonómia és a tanszabadság külömbözteti meg őket a többi iskolától. A pápaság hatalmának tetőpontján gyakorolják e magashivatású tanintézetek európaszerte a szabad vizsgálódás jogát s ennek érvényesítésében az egyetlen korlátot az egyházi kiközösítés képezi. Az előreformátorok az egyetemnek tanszékeiről hirdetik a lelkiismereti szabadságot s az uj fény egy német kis egyetemről árad az egész világra a XV. század második évtizedében. Sem egyházi, sem jági hatalomnak nem jött soha azon gondolata, hogy a tanszabadságot egészében támadja meg, vagy az érett megfejt igazságügyminiszterhez, a testület számos bajának orvoslása, céljából.. Egyik fősérelmek, a felirat szerint, a kezelő tisztviselők versengése a végrehajtók,ügykörébe vágó’kiküldetések elnyeréséért. A‘ biróságok polgári osztályain'összehalmozzák az ügyeket s a végrehajtatokkal összebeszélve, kilesik az alkalmat, amikor a végrehajtóhivatalos teendőkben távol van. Ehhez hasonlónak, egyéb sérelmet is elsorol a fölirat s kérik azigazságügyminisztert, hogy kedvezőtlen helyzetükön legalábbnyilvánvaló sérelmeik orvoslásával enyhítsen.. .. v(T(-V '■'. . - ' ' . Ügyvédek az, uj perrendtartás ellen. A budapesti ügyvédi kamara tegnap zajos közgyűlést, tartott. Az ügyvédek elkeseredve fakadtak ki az uj polgári perrendtartás tervezetének az ügyvédekre nézve sérelmes részei ellen s valamennyien azt bizonygatták, hogy a tervezet az ügyvédek életfentartásának alapját támadja meg, kívánják,, hogy a kamara kövessen el mindent, hogy a tervezet sérelmes részleteit az igazságügyminiszter változtassa meg. Nagyfeltűnést keltett dr. Olsavszky Lajos , felszólalása, aki amiatt panaszkodott, hogy mikor törvényszékibíró, volt, minden ok nélkül mellőzték a kinevezésnél, ellenben Plesz Sándor miniszter unokaöcscseit soron kívül előléptették, dacára annak, hogy fegyelmi vizsgálat alatt állott az egyik. Györy Elek elnök erre a beszélőt félbeszakította, kijelentvén, nem engedi meg, hogy a távollevő minisztert itt támadják. A közgyűlés ezzel véget ért. .. .