Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1901-04-24 / 97. szám

rni­ a (Mária Valéria királyi hercegnő), a magyar vörös­kereszt egyesület védasszonya, tudatta gróf Csefconics Endre elnökkel, hogy holnap, szerdán délu­tán 2 órakor meglátogatja az egyesületi Erzsébet­­kórházat. Az elnök a fenséges védőasszony fogadá­sára meghívta a központi választmánynak, a szám­­vizsgáló bizottságnak, egészségügyi és műszaki ta­nácsnak, valamint a Machlup-üdülőház kezelő bi­zottságának tagjait, továbbá a minisztériumok részé­ről az egyesülethez beosztott képviselőket, a főmeg­­bízottakat és megbízottakat. Mindannyian fél 2 óra­kor jelennek meg az Erzsébet-kórházban.­­ (A német császár Bonnban.) Berlinből jelen­tik : Vilmos német császár szerdán Bonnba utazik fia beiktatására. A császár őrizetére legmesszebb menő intézkedéseket tettek. Kocsiját négy lovasrendőr fogja kísérni, a rendet pedig a tűzoltóság segítségé­vel a rendőrség fogja fentartani. Csütörtökön a csá­szár rövid tartózkodásra Friedrichshofba utazik.­­ (A londoni gyász.) Londonból jelentik: Az el­hunyt királynéért elrendelt hivatalos gyász véget ért. A gyász megszűnése különösen az üzletek kirakatai­ban észlelhető; mindenütt a világosabb szín ural­kodik a kelmékben s egyéb nődivatcikkekben. A ki­rakatokból egyszerre eltűntek a mély sötét színek s ennek a változásnak sok bám­ulója akadt. A divat­­árusok bíznak, hogy a hirtelen változás következté­ben jó üzleteket csinálnak. Különösen a mályvaszín kezd lábra kapni a színek között.­­ (Az Irgalom Háza.) Ó-Budán, a kiscelli hal­­­mok tövében a Bécsi-út mellett egy új kórház nyilt meg. A nagy háromemeletes ház egy jótékony nő San Marco hercegné, született Nákó grófnő ado­mányából létesült. Az «Irgalom Házát» gyógyíthatat­lan betegek számára építtette, kiket a kórházak nem vesznek fel. Az intézet felavatása délelőtt 9 órakor történt egyházi ünnepélylyel, melyen Ó­ Buda közön­sége is szép számmal vett részt. Az intézet egyelőre 50 ágyra van berendezve, négy kórtermet foglal ma­gában, egyet férfiak, kettőt nők és egyet gyermekek számára. A kórház felépítési költsége 160.000 forin­tot tesz ki, a telek nélkül.­­ (Keresztelés.) Tegnapelőtt ment végbe Kismar­­ónban Esterházy Miklós herceg és neje, született Cziráky Margit grófnő újszülött fiának keresztelte­­tése. A keresztelés előtti este Kőszeg lakossága fák­lyásmenetet rendezett az újszülött herceg tiszteletére és kivilágította a várost. A keresztelést Mailáth püs­pök végezte fényes papi segédlettel. Mint keresztapa Esterházy Antal londoni katonai attasé szerepelt. — (A német nagykövet Budapesten.) Bécsből jelenti egy táviratunk: Eulenburg herceg német nagykövet tegnap este Budapestre utazott. — (A belügyminiszter és az asztaltársaságok.) A belügyminiszter egy most kibocsájtott körrendele­tében tisztázza azon kérdést, hogy mily esetben szükséges az asztaltársaságok alapszabályait kor­­mányhatóságilag jóváhagyatni A rendelet szerint csak azon esetben kötelesek, ha az asztaltársaság a tagok érdekein túlmenő egyéb célt, mint pl. általá­nos jótékonyság, szegény gyermekek felruházása vagy ezek részére karácsonyfa állítása stb. is kitűz. Ez esetben működése már hatósági felügyelet alá vo­nandó s alapszabályait jóváhagyó záradékkal leendő ellátás végett bemutatni tartozik. — (Egyetemi szigorlatok.) Az 1900—1901. tanév második gyógyszerészi szigorlatára való jelentkezé­sek május hónap hetedikével kezdődnek, a harma­dik szigorlatra pedig junius 7-én.­­ (A Zichy-múzeum megnyitása.) A gróf Zichy Jenő rózsa-utcai múzeumát tegnap nyitották meg. A király ugyanis azt óhajtja, hogy az udvarnak Buda­pesten való tartózkodása alatt meg akarná látogatni gróf Zichy Jenő gyűjteményét. Tegnap délelőtt Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter megje­lent gróf Zichy Jenő rózsa-utcai palotájában és meg­tekintette a félmillió koronányi költséggel összeállított múzeumot. A miniszter figyelmesen nézegette a fel­halmozott műkincseket és nagy érdeklődéssel hall­gatta a gróf magyarázatait. A gyűjteményben ott találhatók a legnevesebb festőművészek remekművei, a család műkincsei, érdekes keleti figurák és szob­rocskák, valamint mindazok a tárgyak és fegyverek, amelyeket a gróf keletázsiai útja alkalmával össze­vásárolt. A miniszter a múzeum megtekintése után a magyar kormány nevében elismerését fejezte ki gróf Zichy Jenőnek a magyar kultúra érdeké­ben kifejtett nemes munkálkodásáért és áldozatkész­ségéért.­­ (Május elseje.) A természet és az emberek készülnek május elsejére. A természet virághímes palástját készítgeti, az emberek allegorikus értelem­ben fogják fel a kikelet bájos hónapját és jogaik, érdekeik, elveik köpönyegét borítják reá. Csak a vörös szint kedvelik május elsejének szin­­ompájából a munkások. Bejelentették Rudnay fő­­apitánynak, hogy a fővárosi munkások május 1-jén délután 2 órakor az újvásártéren gyülekezve, tüntető körmenetet rendeznek az általános választói jog és a nyolc órai munkaidő érdekében. A menet a Kere­­pesi-úton, Erzsébet- és Teréz-körutakon és Andrássy­­áton haladva, a városligeti Hermina-kertbe vonul. A menetet eredetileg a K­álvin-térről jelentették be, de az «újjászervezett szocialista párt» ugyanazon időre, szintén a Kálvin-térre jelentette be gyülekezőt s a főkapitány az újjászervezetteket vette tudomásul. A betű rabjai, ezek a szabadságot kivivő rabok, az újságírók, a szedők is kivonulnak május 1-én a sza­badba, hol a természet alkotja meg és sokszorosítja helyettük a­ reményeket ébresztő vezércikket, a szí­ves andalító dalt. Sőt ha eső és vihar kerekedik, a természet szenzációkkal is kedveskedik közönsé­gének. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége vá­lasztmánya tárgyalta a budapesti betűszedők egyesü­letének kérését a május elsején megjelenő lapok dol­gában. A választmány az újságkiadók hozzájárulásá­val egyhangúlag elhatározta, hogy május elsején a délután és este, május másodikén a reggel megje­lenő lapokat nem adják ki. Akik csillagokat és virágokat várnak május elsejé­től — az előléptetések és rozetták jelvényeit gallé­­raikra — azok is vígan tölthetik a szép tavaszi na­pot, mert — amint hírlik — a katonatisztek és vas­utasok egyaránt szép reményekkel nézhetnek a má­jusi előléptetések elé.­­ (A májusi előléptetések.) Bécsből jelentik, hogy a májusi előléptetést legkésőbb április 27-én bocsátják nyilvánosságra. Annyit már tudnak, hogy Jenő főherceg táborszernagy, Lipót Szalvátor fő­herceg a 81. gyalogezred parancsnoka és József Ágost főherceg, a 6. dragonyosezred kapitánya, őr­nagy lesz. Táborszernagy lesz még Pokorny Her­mann kassai hadtestparancsnok.­­ (Kitüntetések.) A király lovag Sulzbeck Ernő számtanácsosnak a Ferencz József-rend lovagke­resztjét, Haubmayer Lajos számvizsgálónak pedig a koronás arany érdemker­esztet adományozta.­­ (A Gyermekmenhely megnyitása.) A Buda­pesti Országos Első Gyermekmenedékhely­ Egye­­sület harminc év óta fennálló újonnan épített és berendezett központi intézetét (IX. ken Vendel­ utca 3. sz.) védnöknője, Mária Valéria főhercegnő jelen­létében folyó hó 26-án délelőtt pontban 11 órakor nyitják meg.­­ (A kereskedelmi alkalmazottak kiáltványa.) Szerte a városban, falakon, kirakatokon, üzleti ajtó­­kon sok ezer kis cédulát ragasztottak fel a kereske­delmi alkalmazottak. Régi sérelmüket akarják meg­orvosolni, azt, hogy a vasárnapot nem használhatják ki teljesen, mivel délelőtt be kell menniök az üzletbe. Felhívásuk a következőképpen szól: Figyelem kereskedelmi alkalmazottak! A vasár­napi munkaszünet érdekében f. é. május hó 5-én nagy nyilvános gyűlés lesz tartva. Agitáljatok, hogy a forró nyári vasárnapokon ne kellessen az igába menni! Készüljetek erre a gyűlésre! Legközelebb tudatni fogjuk veletek e gyűlés színhelyét. — (Katonaszabaditó őrmester.) Ó-Bessenyezi Pirosky Miklós honvédőrmester katonaszabadítás ürügye alatt katonakötelesektől jelentékeny pénz­összeget csalt ki. Üzelmeire rájöttek és letartóztatták. Pirosky Miklós a katonai irodában dolgozik s ott megtudta, hogy kinek van a sorozásnál az ó-besse­­nyőiek közül a legmagasabb száma, így valószínű, hogy azok vagy nem soroztatnak be, vagy ha besoroz­­tatnak, csak a póttartalékba kerülhetnek. Erre alapí­totta katonaszabadítási ü­zelmeit. Pirosky őrmestert az ó-bessenyői sorozóbizottság egyik tagja, Pis­ony Béla szegedi honvédszázados hallgatta ki s nyomban letartóztatták.­­ (Az elillant vőlegény.) Weinst­ein Vilmos ke­reskedősegéd egy gyomai lókereskedő leányának udvarolt, aki iránta érzett szerelmének kifejezést adandó, atyjától 2000 forintot lopott s kedvesének átadva Budapestre jöttek. A rendőrség itt elfogta a szerelmes párt s veinsteint Békés­ Gyulára kisér­tette a még nála volt 1700 forinttal s miután a leány szülei időközben a panaszt visszavonták, Veinstein szabadlábra került. A leány öngyilkossá­got kísérlett meg, hogy ezzel szüleit megijeszsze, azt írva levelében — ha nem lesz Veinsteiné, s a halálé lesz. Szülei erre elhatározták, hogy bele­egyeznek a frigybe. Az eljegyzést nagy vigassággal ülték meg, s csak másnap vették észre, hogy a vő­legény elillant s vele eltűnt a szekrényben volt 520 korona pénz is. A rendőrség Weinsteint tegnap egyik régi szeretőjénél, Weisz Róza énekesnőnél letartóztatta s a békésgyulai ügyészséghez kísér­tette át.­­ (Öt millió egy arcképért.) Egy dúsgazdag vankee nemrégiben öt millió lírát ajánlott Doria hercegnek, ha átengedi neki képtárából X. Ince pápának azt az arcképét, melyet Velasquez festett. Az ajánlat bizonyára roppant csábító volt, de Dária herceg visszautasította, miért az olasz lapok most nem győ­zik eléggé magasztalni, hogy ellentétben a többi olasz patríciussal, nem engedi, hogy Olaszország műkincsei a külföldre vándoroljanak.­­— (A Barnum-cég magyarsága.) A következő sorok közlésére kérettünk fel dr. Pekár Imre ügyvéd úr, mint a Barnum és Bailey cég megbízottja ré­széről : «Ügyfelem a Bantum and Bailey Limited cég meg­bízásából és képviseletében van szerencsém­­. szer­kesztő úrral a következőket közölni: Csak utólag jutott a vállalat tudomására, hogy a «Hazánk» folyó évi április hó 17-iki számában a «Bantum és Bailey és a magyarság» címen egy közlemény jelent meg, melyben t. szerkesztő úr egy a szerkesztőséghez in­tézett levél másolatát közli, anélkül azonban, hogy ezen levél íróját megnevezné. Ezen levélben egy párbeszéd van előadva, mely állítólag James A. Bailey úr és az «Eintracht» egyesület egyik tagja közott folyt volna le. Ezen levél tartalmára vonatko­zólag, röviden, de épp oly határozottan ki kell jelen­tenem, hogy az ab­ban foglalt állítások egytől-egyig valótlanságok és pedig céltudatos rosszakarattal ki­eszelt valótlanságok. Ennek igazolásául pedig csak azt kívánom előterjeszteni, hogy James A. Bailey úr Budapesten való tartózkodása alatt semmiféle kávé­házban, vagy étteremben meg nem jelent, sőt mi több, rendkívüli elfoglaltságánál fogva, a vállalat telepéről egyáltalában el sem távozott, egy esetet ki­véve, midőn egy okirat aláírása végett, egyik buda­pesti kir. közjegyző előtt kellett megjelennie. Mind­ezeken kívül pedig, James A. Bailey úr, az angolon kívül, semmiféle más nyelvet nem beszél.» Mielőtt megjegyzéseinket megtennék, dr. Kovács József urat, a kérdéses levél íróját felszólítjuk, hogy hivatkozott két tanújával együtt szerkesztőségünkben a szükséges felvilágosítások adása céljából jelent­kezzék.­­ (Búr liga Magyarországon.) A magyar búr­­barátok, Hentaller Lajos képviselő elnöklete mellett szombaton gyűlést tartottak a Teréz­városi kaszinó­ban, egy magyarországi bur-liga szervezése céljából. A liga a jövő hónap elején fog megalakulni, amikor De Wetl búr parancsnok, a tábornok rokona, aki jelenleg Németországban tartózkodik, Reibnitz báró­val, a párisi internacionális bur-liga elnökével Buda­pestre jön s fölolvasást tart . (Fagyos tavasz.) Március első felében szinte tul hevesen kisütött a napsugár. Még a felöltőt is le­vetettük s boldogan sütkéreztünk a forró napon. Bez­zeg megváltozott azóta. Esős, hűvös idő jár, mintha késő őszben járnánk. Vidékről meg havazásról, jég­esőről veszünk hírt Kassáról Írják, hogy Ornon nagy havazások voltak. Erdélyben is zordon az időjárás s Szászsebesen egész éjjel havazott teg­napelőtt Temesvárott és Nagyszebenben hideg szél kíséretében erős jégeső volt, ami a város környékét is elborította.­­ (Tanítók látogatása a szülőknél.) Vasárnap délután a II. kerületi aréna­ úti iskolában a szülőkkel együtt értekezletet tartottak a fővárosi tanítók, hogy mikor szükséges a tanító részéről a szülőnek ott­honában való meglátogatása. Szabó Bogáth László fejtegette a szülői látogatás célját és módszerét. Célja: kontaktusban tartani az iskolát a családdal. Számosan szólottak hozzák a fölvetett eszméhez. Bardócz Pál indítványát, hogy az orvosegyesület keressék meg az együttmunkálkodásra, elfogadták, valamint az előadó javaslatait is. Végül elhatározta az egyesület, hogy jövő hónapi gyűlésén a gyermek­­otthonokról fog tanácskozni.­­ (Gyászrovat.) Dr. Szabó Gyula, Kolozsvár városi tanácsos, egyetemi magántanár, a közigazga­tási tanfolyam előadója, folyó hó 21-én reggel tüdő­­gyuladásos lázában lakása ablakán kimászott és a nyaralótelep felé indult. Útközben azonban össze­rogyott és meghalt- Megrázó sorsa iránt nagy a részvét. A 43 évet élt s általánosan tisztelt férfiút ma temetik. Mikó Miklós nagyváradi egyházmegyei aranymisés pap, volt gyomai plébános 86 éves korában a lugosi minorita-zárdában elhunyt. Nagyváradon meghalt gróf Neuhaus Emil volt dzsidásszázados, az olasz hadjárat szervezője, mos­tanában törvényszéki írnok. Babarczyné Bérczy Vilma úrasszony folyó hó 21-én éjjel életének 71-ik és boldog házasságának 51-ik évében Szegeden elhunyt. HAZÁNK. 97. szám. .I— . ■' .....— ■ 6 Szerda, 1901. április 24.

Next