Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1901-04-23 / 96. szám

HAZÁNK. 96. szám, csapattal Szin­ganfu felé előnyomulva, nemrég Csen­­cufut érintette. A mukdeni (Mandzsúria) tatártábor­nok 400.000 tacit vett kölcsön az oroszoktól egy katonai rendőrcsapat szervezésére. Biztosítékul a­­tábornok földi űrt okot és a személyi adó jövedelmet zálogosította el. London, ápr. 22. A lapok jelentik Paotingfuból a 17-iki kelettel: Staillan­d tábornok és törzskara ma­­délelőtt ment el az utolsó francia csapatokkal dél­felé. Lessel és Kettler tábornokok ma délután in­dulnak el. A német csapatoknak nagy része vasutak és gőzmozdonyok hiányában kénytelen Tingcsauig az egész utat gyalog megtenni. A francia hadoszlop hat zászlóaljból áll. A franciák délfelé mennek Csenting­­■hiig és onnan nyugat felé a sanszii hegylánc irányá­ban. A német hadoszlop a második dandárból, egy század lovasságból, két zászlóalj tüzérségből és egy hegyid­­égből, összesen 4000 emberből áll. A németek Tingcsauba mennek és onnan nyugat felé Pingcsau irányában. A két hadoszlop előnyomulásának célja nyilván a Kukuan-szoros. Április 22-ike előtt, amikor a 8000 főnyi két hadoszlop készen lesz az ellenség megtámadására, nem várnak ütközetet. London, április 22. A Times-nak jelentik Csifuból l0-iki kelettel. Innen február óta 40—50.000 kan­toni kulit küldtek Port-Arth­urba, Niucsvangba és Vladivosztokba, hogy az orosz uralom alatt elpusz­tult vagy elűzött kínaiakat pótolják. Az orosz ügy­nökök mindent elkövetnek a kivándorlás előmozdí­tására. A délafrikai háború, London, ápr. 21. A Times jelenti Pretoriából. French tábornok főhadiszállása Transzról keleti ré­széből visszatér Johannesburgba. Azt jelentik, hogy a burok helyzete Keleten éppen olyan reménytelen, mint egyebütt, de a kormány hatalma kizár minden személyes akciót. French tábornoknak rosszulléte miatt egy ideig nyugalomra van szüksége. London, ápr. 22. Kitchener lord jelenti Pretóriá­­ból 20-ik­­ kelettel, hogy Blood, Beatson, Plamert Kitchener és Benson tábornokok április 16-ika­ óta 101 búrt fogtak­ el és zsákmányul ejtettek 100.000 font lövőszert, 20 lovat, sok szekeret és marhát. Fokváros, ápr. 22. Sauer volt miniszter testvérét, az Angliában időző afrikander-küldöttség tagját, a fokföldi lázadásban bűnrészesnek nyilvánították. Az Télet kihirdetését elhalasztották. Diplomáciai ebéd. Konstantinápoly, ápr. 22. A Jildiz-palotában báró Calice osztrák-magyar nagykövet tiszteletére ebéd volt, amelyre hivatalos volt báró Braun nagykövet­ségi tanácsos, Pugalscher követségi tanácsos és Giesst ezredes katonai attasé soh­a s a közgyűlés határozatának idevágó részét megfellebbezte a belügyminiszterhez. Széll Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter, most leiratilag értesíti a főváros hatóságát, hogy a szerb egyház­község fellebbezését elutasította. — Az Erzsébet királyné-uti villamos vasút. Ma délelőtt küldöttségileg tisztelegtek Halmos János polgármesternél az Erzsébet királyné-utja környéké­nek birtokosai, akik azt kérelmezik, hogy vagy vigyék keresztül az eredeti tervet (amely most a mexikói-út felhasználásával módosult), vagy pedig mentse föl őket a főváros attól a kötelezettségüktől, hogy a vasútvonal céljaira ingyenesen adják át a telek­részeiket. A polgármester kijelentette, hogy a főváros semmiesetre sem kíván jogtalan előnyökben része­sülni s ezért az ügyet — a terv módosultával — újból meg fogják vizsgálni. FŐVÁROS. — A székesfőváros képzőművészeti bizottsága ma délelőtt ülést tartott Matuska Alajos alpolgár­mester elnöklése melletti előadó Festetich Géza ta­­nácsjegyző volt. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy az 1828-ik­ évi nagy árvíz emlékezetére, a Wesselényi-emléktáblát a Ferenc-rendiek templomá­nak Kossuth Lajos­ utcai oldalán helyezteti el. Java­solja a bizottság az Orsz. Magyar Képzőművészeti Tár­sulat tavaszi tárlatából vásárolja meg a fő­város Edvi Illés Aladár tájképét és Tahi An­talnak a kútvölgyi részletet ábrázoló képét. A bizottság javasolja, hogy a legközelebbi jövőben két olyan festményt szerezzen meg a főváros a múzeuma számára, amelyek a budai hegyvidék egyes pontjairól vannak fölvéve. Az illető művészek a képeket kiállítják az őszi tárlaton s a főváros megbízottai szabadon választanak közölök anélkül, hogy a főváros bármiféle előző kötelezettséget is vállalna. A két kiválasztott képet (ha ugyan­ilyene­ket találnak a küldöttek), a főváros egyenként 2500 koronáért megvásárolja. A bizottság ajánlja a tanács előtt, hogy Gerlóczy Károly arcképét Bot Meny­hérttel, Heinrich István arcképét pedig Tolnai­ Ákossal festessék meg. — Nyelvkérdés a hitoktatásban. A pesti görög­keleti szerb egyházközségnek a székesfőváros köz­gyűlése még 1899. évi december 6-án megszavazott évi 1000 koronát, három esztendőre terjedőleg, de azzal a föltétellel, hogy a hitközség a főváros összes községi iskoláiban magyar nyelven tartozik ellátni a hitoktatást. A hitközség a segélyt elfogadta volna ugyan, de a magyar nyelven való oktatást kifogá­­ s Kedd, 1901. április 23. VIDÉKI KÖZÉLET. (Lelkész-választás.) Kun-Szent-Miklósról írják lapunknak, hogy ott folyó hó 21-én iktatták be Viz Zoltán jónevű­ egyházi írót és költőt, a község római katholikus lelkészévé. A megható ünnepélyen a vidék előkelőségei felekezeti különbség nélkül sokan meg­jelentek. Ott láttuk Baksay Sándor ev. ref. főes­­perest, Schmied Jánost a beiktató esperest, Szikszay Gusztáv gimnáziumi igazgatót, Tóth Zsigmond köz­ségi főbírót stb. (Munkahiány Csongrádban.) A «Pesti Hírlap» azt írta közelebb, Csongrád megye törvényhatósági bizott­sága 1.800.000 koronát szavazott meg a törvényha­tóság területén lévő közutaknak műuttá való kiépíté­sére. Hegedűs miniszter értesítette a vármegyét, hogy a maga részéről 600.000 korona államsegélyt bizto­sít a vármegye részére. Ezzel szemben azt írják Csongrádiéi, hogy ennek a boldogságnak eddig ott semmi nyoma sincsen. A jó hírek vétele alán vár­tak egy-két-három hetet, a vége pedig az lett, hogy a csongrádm­egyei munkás nép — elfogyasztván az utolsó falat kenyeret is —■­­kénytelen volt messze vidékre elvándorolni munka­keresés után. A múlt hónap végén 2000-nél több kubikmunkás hagyta el Csongrád megyét. Attól félnek ott, hogy a hidat és a közutakat kiépítik az idegen országból behozott emberek, a csongrádiak pedig éhen veszhetnek a családjaikkal együtt. Északkeleti Közművelődési Egyesület. Kassán mozgalom indult meg egy közművelődési egyesület létesítésére, mely az Ismke és Feke mintájára a magyar nemzeti eszmét szolgálja. Most az egyesület érdekében az Ungvármegyei Közművelődési Egyesü­let körlevelet küldött Abauj-Torna, Bereg, Máramaros, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung és Zemplén vármegyék törvényhatóságaihoz és az e vármegyék területén levő közművelődési egyesületekhez, ame­lyeket közös értekezletre hivott. (Beregszász új polgármestere.) Beregszász város a dr. Buzáth Kamill nyugalomba vonulása után megüresedett polgármesteri székbe Gálffy Zsigmond hitelintézeti pénztáros 37 szavazata ellenében 42 sza­vazattal Szabó Albert kir. tanácsos, nyug. pénzügy­­i igazgatót választotta meg. NAPIHÍREK. Veszedelmes babrálgatás. Budapest, április 22. A VI. kerületi járásbíróságnál e hó 20-ára kínos jelenet folyt le dr. Petz István albiró szobájában. Délelőtt egy peres ügyben megjelent ott dr. La­dányi Miksa ügyvédjelölt s az asztalra álló feszü­letre mutatva ezt kérdezte a bírótól: — A kormány rendeletéből van ott az a ke­reszt vagy a bíró az önkényesen tette oda? — Ahhoz önnek semmi köze — felelte a biró. — Követelem, hogy a biró úr feleljen a kérdé­semre — szólt az ügyvédjelölt. A biró erre rendreutasitotta dr. Ladányit s hoz­záfogott a tárgyaláshoz. A közúti vasútnak valami pere volt soron s a biró megkérdezte, hogy ki van jelen az alperes képviseletében. — Én —­ felelte dr. Ladányi az ablak mellől, ahova a biróval való szóváltása után vissza­vonult. — Az ablakban ki van tárgyalni ? — jegyezte meg a biró, amire dr. Ladányi ezt felelte: — Én olyan asztal mellett, amelyen feszület áll, nem tárgyalok. A biró újra rendreutasította az ügyvédjelöltet s azonkívül száz korona pénzbüntetésre ítélte. Tudnunk kell, hogy az 1895. évi 54.001. számú miniszteri rendelet a feszületet a bírói asztal rekvi­­zitumának tartozékául rendeli el. Dr. Petz István ezen felsőbb rendelet nyomában járt el, am­inthogy ugyanezen rendeletnek megfelelően a feszület a buda­pesti királyi táblán is helyet foglal és helyet kell foglal­nia annak összes bíróságainknál. Ha tehát az ügyvéd­­jelölt úr szemeit sérti a kereszt szimbóluma, akkor vagy esetről-esetre helyettest visz magával a bírósághoz mint most tette és a száz korona pénz­bírságot esetről-esetre lefizeti, ami mindenesetre kissé költséges módja volna a tüntetésnek. Vagy pedig, ami ennél olcsóbb, az ü­gyvédjelöltnek teszem azt a földmivelés csendes foglalkozására kell áttérnie pá­lyájáról, ahol a keresztet legfeljebb a versbek elri­asztására használják a veteményes táblákban. Súlyosabb konzekvenciája ennek a legújabb tün­tetésnek a dolog mai fázisában nincsen és ne is le­gyen. Isten mentsen attól, hogy ezzel a büntetéssel, mint olyan áramlattal kelljen számolnunk, amely ellenállást provokál. Az egyetemi keresztek ügye amúgy is felizgatta a kedélyeket. A mozgalom, mely ebben az irányban megindult, még csak védő jellegű s megelégszik azzal, hogy megvédje a keresztnek azokat a régi jogait, amelyek hozzá tartoznak a ma­gyar állam keresztény karakteréhez. Ez a mozgalom máris a társadalmi feszültség kínos állapotát idézte elő. A megfeszült húrhoz hozzá­nyúlni hivatatlan kezekkel semmiképpen sem tanácsos dolog. Erélye­sen le kell inteni azt, aki a kereszt békéjét háborgatja. A magyar középosztály fiai megszokták azt, hogy a protestáns apa puritanizmusa nem botránkozott meg azon, ha az anya feszület előtt végezte minden­napi ájtatosságát. A hitnek ezen jelvénye a szűk háztar­tások békéjét soha meg nem bontotta. Katholikus és re­formátus pap egyformán szívesen látott vendége és ba­rátja volt ezeknek a békés hajlékoknak. Vitatkoztunk, de megbecsültük egymást és mesének tartjuk, ha azt mondjuk akkor, hogy az életben ezt a kölcsönös tiszteletet, türelmet és barátságot, melyet apáinktól tanultunk, feladni leszünk kénytelenek. Sem fanatiz­must a kereszt mellett, sem türelmetlenséget ellene mi nem tanultunk a keresztény vallási nevelés iskolájából. Sem a családi otthon, sem az iskola nem készítette elő ezt a mai kínos állapotot, amikor farkasszemet kell néznünk a keresztkérdés miatt. Ez a mai türelmetlenség tehát importált ára az ezer­éves magyar társadalomban. Míg az importált szellem pusztán a felekezeti buz­galmat támadja meg, türelmesek vagyunk vele szem­ben, mert ez végre is felekezeti ügy. Másként for­málódik a helyzet, ha olyan jelvények ellen élesedik ki a türelmetlenség, amelyeket a magyar keresztény társadalom és állam egyetemes tekintélyévé emelt, az évszázados szokás­jog, amelyek úgyszólván egyedüli ki­fejezői keresztény mivoltunknak. Ilyen a kereszt, egyedüli jelvénye a kereszténységnek, amelynek köz­funkció szokott jutni. Ennek a szimbólumnak a háta mögött már nem csupán egy felekezeti hitbuzgalom áll, hanem az egész magyar keresztény szellem. Ami tehát szemközt áll ezzel a kereszttel, az a magyar keresztény szellemmel is előbb-utóbb szemközt kerül erőszakolni, hogy a kereszt casus belli legyen, ez nem egyéb, mint ellentáborokba való keverése Ma­gyarország keresztény és nem keresztény elemeinek. Efféle szétszakadást előidézni vétek volna, mert ennek következménye a kereszténység és a zsidóság türelmes, egymás hitét külső és belső tartalmára nézve kölcsönösen tisztelő nagy kontingensét méltat­lanul sújtaná. Pl kell ütni azokra a kezekre, ame­lyek hivatatlanul és jogtalanul babrálnak a kereszt körül, mielőtt a mesterségesen erőszakolt reakció feltámadni talál. Mert a reakció, legyen az bár­mennyire jogosult és bármilyen erkölcsi alapra tá­maszkodjék is, ha vissza­üt, nagyot üt és rendesen nem arra, aki megérdemelte.­­ (Az udvar Budapesten.) A király vasár­nap reggel 11 órakor Gizella és Mária Valéria főhercegnők kíséretében megjelent a Szent- István kápolnában s az oratóriumban foglalva helyet csendes misét hallgatott, amelyet Kántor Károly apát, udvari plébános mondott. Mise után a király visszavonult termeibe. Gizella és Valéria főhercegasszonyok 11 órakor zárt udvari

Next