Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1901-04-23 / 96. szám
HAZÁNK. 96. szám, csapattal Szinganfu felé előnyomulva, nemrég Csencufut érintette. A mukdeni (Mandzsúria) tatártábornok 400.000 tacit vett kölcsön az oroszoktól egy katonai rendőrcsapat szervezésére. Biztosítékul atábornok földi űrt okot és a személyi adó jövedelmet zálogosította el. London, ápr. 22. A lapok jelentik Paotingfuból a 17-iki kelettel: Stailland tábornok és törzskara madélelőtt ment el az utolsó francia csapatokkal délfelé. Lessel és Kettler tábornokok ma délután indulnak el. A német csapatoknak nagy része vasutak és gőzmozdonyok hiányában kénytelen Tingcsauig az egész utat gyalog megtenni. A francia hadoszlop hat zászlóaljból áll. A franciák délfelé mennek Csenting■hiig és onnan nyugat felé a sanszii hegylánc irányában. A német hadoszlop a második dandárból, egy század lovasságból, két zászlóalj tüzérségből és egy hegyidégből, összesen 4000 emberből áll. A németek Tingcsauba mennek és onnan nyugat felé Pingcsau irányában. A két hadoszlop előnyomulásának célja nyilván a Kukuan-szoros. Április 22-ike előtt, amikor a 8000 főnyi két hadoszlop készen lesz az ellenség megtámadására, nem várnak ütközetet. London, április 22. A Times-nak jelentik Csifuból l0-iki kelettel. Innen február óta 40—50.000 kantoni kulit küldtek Port-Arthurba, Niucsvangba és Vladivosztokba, hogy az orosz uralom alatt elpusztult vagy elűzött kínaiakat pótolják. Az orosz ügynökök mindent elkövetnek a kivándorlás előmozdítására. A délafrikai háború, London, ápr. 21. A Times jelenti Pretoriából. French tábornok főhadiszállása Transzról keleti részéből visszatér Johannesburgba. Azt jelentik, hogy a burok helyzete Keleten éppen olyan reménytelen, mint egyebütt, de a kormány hatalma kizár minden személyes akciót. French tábornoknak rosszulléte miatt egy ideig nyugalomra van szüksége. London, ápr. 22. Kitchener lord jelenti Pretóriából 20-ik kelettel, hogy Blood, Beatson, Plamert Kitchener és Benson tábornokok április 16-ika óta 101 búrt fogtak el és zsákmányul ejtettek 100.000 font lövőszert, 20 lovat, sok szekeret és marhát. Fokváros, ápr. 22. Sauer volt miniszter testvérét, az Angliában időző afrikander-küldöttség tagját, a fokföldi lázadásban bűnrészesnek nyilvánították. Az Télet kihirdetését elhalasztották. Diplomáciai ebéd. Konstantinápoly, ápr. 22. A Jildiz-palotában báró Calice osztrák-magyar nagykövet tiszteletére ebéd volt, amelyre hivatalos volt báró Braun nagykövetségi tanácsos, Pugalscher követségi tanácsos és Giesst ezredes katonai attasé soha s a közgyűlés határozatának idevágó részét megfellebbezte a belügyminiszterhez. Széll Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter, most leiratilag értesíti a főváros hatóságát, hogy a szerb egyházközség fellebbezését elutasította. — Az Erzsébet királyné-uti villamos vasút. Ma délelőtt küldöttségileg tisztelegtek Halmos János polgármesternél az Erzsébet királyné-utja környékének birtokosai, akik azt kérelmezik, hogy vagy vigyék keresztül az eredeti tervet (amely most a mexikói-út felhasználásával módosult), vagy pedig mentse föl őket a főváros attól a kötelezettségüktől, hogy a vasútvonal céljaira ingyenesen adják át a telekrészeiket. A polgármester kijelentette, hogy a főváros semmiesetre sem kíván jogtalan előnyökben részesülni s ezért az ügyet — a terv módosultával — újból meg fogják vizsgálni. FŐVÁROS. — A székesfőváros képzőművészeti bizottsága ma délelőtt ülést tartott Matuska Alajos alpolgármester elnöklése melletti előadó Festetich Géza tanácsjegyző volt. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy az 1828-ik évi nagy árvíz emlékezetére, a Wesselényi-emléktáblát a Ferenc-rendiek templomának Kossuth Lajos utcai oldalán helyezteti el. Javasolja a bizottság az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlatából vásárolja meg a főváros Edvi Illés Aladár tájképét és Tahi Antalnak a kútvölgyi részletet ábrázoló képét. A bizottság javasolja, hogy a legközelebbi jövőben két olyan festményt szerezzen meg a főváros a múzeuma számára, amelyek a budai hegyvidék egyes pontjairól vannak fölvéve. Az illető művészek a képeket kiállítják az őszi tárlaton s a főváros megbízottai szabadon választanak közölök anélkül, hogy a főváros bármiféle előző kötelezettséget is vállalna. A két kiválasztott képet (ha ugyanilyeneket találnak a küldöttek), a főváros egyenként 2500 koronáért megvásárolja. A bizottság ajánlja a tanács előtt, hogy Gerlóczy Károly arcképét Bot Menyhérttel, Heinrich István arcképét pedig Tolnai Ákossal festessék meg. — Nyelvkérdés a hitoktatásban. A pesti görögkeleti szerb egyházközségnek a székesfőváros közgyűlése még 1899. évi december 6-án megszavazott évi 1000 koronát, három esztendőre terjedőleg, de azzal a föltétellel, hogy a hitközség a főváros összes községi iskoláiban magyar nyelven tartozik ellátni a hitoktatást. A hitközség a segélyt elfogadta volna ugyan, de a magyar nyelven való oktatást kifogá s Kedd, 1901. április 23. VIDÉKI KÖZÉLET. (Lelkész-választás.) Kun-Szent-Miklósról írják lapunknak, hogy ott folyó hó 21-én iktatták be Viz Zoltán jónevű egyházi írót és költőt, a község római katholikus lelkészévé. A megható ünnepélyen a vidék előkelőségei felekezeti különbség nélkül sokan megjelentek. Ott láttuk Baksay Sándor ev. ref. főesperest, Schmied Jánost a beiktató esperest, Szikszay Gusztáv gimnáziumi igazgatót, Tóth Zsigmond községi főbírót stb. (Munkahiány Csongrádban.) A «Pesti Hírlap» azt írta közelebb, Csongrád megye törvényhatósági bizottsága 1.800.000 koronát szavazott meg a törvényhatóság területén lévő közutaknak műuttá való kiépítésére. Hegedűs miniszter értesítette a vármegyét, hogy a maga részéről 600.000 korona államsegélyt biztosít a vármegye részére. Ezzel szemben azt írják Csongrádiéi, hogy ennek a boldogságnak eddig ott semmi nyoma sincsen. A jó hírek vétele alán vártak egy-két-három hetet, a vége pedig az lett, hogy a csongrádmegyei munkás nép — elfogyasztván az utolsó falat kenyeret is —■kénytelen volt messze vidékre elvándorolni munkakeresés után. A múlt hónap végén 2000-nél több kubikmunkás hagyta el Csongrád megyét. Attól félnek ott, hogy a hidat és a közutakat kiépítik az idegen országból behozott emberek, a csongrádiak pedig éhen veszhetnek a családjaikkal együtt. Északkeleti Közművelődési Egyesület. Kassán mozgalom indult meg egy közművelődési egyesület létesítésére, mely az Ismke és Feke mintájára a magyar nemzeti eszmét szolgálja. Most az egyesület érdekében az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület körlevelet küldött Abauj-Torna, Bereg, Máramaros, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung és Zemplén vármegyék törvényhatóságaihoz és az e vármegyék területén levő közművelődési egyesületekhez, amelyeket közös értekezletre hivott. (Beregszász új polgármestere.) Beregszász város a dr. Buzáth Kamill nyugalomba vonulása után megüresedett polgármesteri székbe Gálffy Zsigmond hitelintézeti pénztáros 37 szavazata ellenében 42 szavazattal Szabó Albert kir. tanácsos, nyug. pénzügyi igazgatót választotta meg. NAPIHÍREK. Veszedelmes babrálgatás. Budapest, április 22. A VI. kerületi járásbíróságnál e hó 20-ára kínos jelenet folyt le dr. Petz István albiró szobájában. Délelőtt egy peres ügyben megjelent ott dr. Ladányi Miksa ügyvédjelölt s az asztalra álló feszületre mutatva ezt kérdezte a bírótól: — A kormány rendeletéből van ott az a kereszt vagy a bíró az önkényesen tette oda? — Ahhoz önnek semmi köze — felelte a biró. — Követelem, hogy a biró úr feleljen a kérdésemre — szólt az ügyvédjelölt. A biró erre rendreutasitotta dr. Ladányit s hozzáfogott a tárgyaláshoz. A közúti vasútnak valami pere volt soron s a biró megkérdezte, hogy ki van jelen az alperes képviseletében. — Én — felelte dr. Ladányi az ablak mellől, ahova a biróval való szóváltása után visszavonult. — Az ablakban ki van tárgyalni ? — jegyezte meg a biró, amire dr. Ladányi ezt felelte: — Én olyan asztal mellett, amelyen feszület áll, nem tárgyalok. A biró újra rendreutasította az ügyvédjelöltet s azonkívül száz korona pénzbüntetésre ítélte. Tudnunk kell, hogy az 1895. évi 54.001. számú miniszteri rendelet a feszületet a bírói asztal rekvizitumának tartozékául rendeli el. Dr. Petz István ezen felsőbb rendelet nyomában járt el, aminthogy ugyanezen rendeletnek megfelelően a feszület a budapesti királyi táblán is helyet foglal és helyet kell foglalnia annak összes bíróságainknál. Ha tehát az ügyvédjelölt úr szemeit sérti a kereszt szimbóluma, akkor vagy esetről-esetre helyettest visz magával a bírósághoz mint most tette és a száz korona pénzbírságot esetről-esetre lefizeti, ami mindenesetre kissé költséges módja volna a tüntetésnek. Vagy pedig, ami ennél olcsóbb, az ügyvédjelöltnek teszem azt a földmivelés csendes foglalkozására kell áttérnie pályájáról, ahol a keresztet legfeljebb a versbek elriasztására használják a veteményes táblákban. Súlyosabb konzekvenciája ennek a legújabb tüntetésnek a dolog mai fázisában nincsen és ne is legyen. Isten mentsen attól, hogy ezzel a büntetéssel, mint olyan áramlattal kelljen számolnunk, amely ellenállást provokál. Az egyetemi keresztek ügye amúgy is felizgatta a kedélyeket. A mozgalom, mely ebben az irányban megindult, még csak védő jellegű s megelégszik azzal, hogy megvédje a keresztnek azokat a régi jogait, amelyek hozzá tartoznak a magyar állam keresztény karakteréhez. Ez a mozgalom máris a társadalmi feszültség kínos állapotát idézte elő. A megfeszült húrhoz hozzányúlni hivatatlan kezekkel semmiképpen sem tanácsos dolog. Erélyesen le kell inteni azt, aki a kereszt békéjét háborgatja. A magyar középosztály fiai megszokták azt, hogy a protestáns apa puritanizmusa nem botránkozott meg azon, ha az anya feszület előtt végezte mindennapi ájtatosságát. A hitnek ezen jelvénye a szűk háztartások békéjét soha meg nem bontotta. Katholikus és református pap egyformán szívesen látott vendége és barátja volt ezeknek a békés hajlékoknak. Vitatkoztunk, de megbecsültük egymást és mesének tartjuk, ha azt mondjuk akkor, hogy az életben ezt a kölcsönös tiszteletet, türelmet és barátságot, melyet apáinktól tanultunk, feladni leszünk kénytelenek. Sem fanatizmust a kereszt mellett, sem türelmetlenséget ellene mi nem tanultunk a keresztény vallási nevelés iskolájából. Sem a családi otthon, sem az iskola nem készítette elő ezt a mai kínos állapotot, amikor farkasszemet kell néznünk a keresztkérdés miatt. Ez a mai türelmetlenség tehát importált ára az ezeréves magyar társadalomban. Míg az importált szellem pusztán a felekezeti buzgalmat támadja meg, türelmesek vagyunk vele szemben, mert ez végre is felekezeti ügy. Másként formálódik a helyzet, ha olyan jelvények ellen élesedik ki a türelmetlenség, amelyeket a magyar keresztény társadalom és állam egyetemes tekintélyévé emelt, az évszázados szokásjog, amelyek úgyszólván egyedüli kifejezői keresztény mivoltunknak. Ilyen a kereszt, egyedüli jelvénye a kereszténységnek, amelynek közfunkció szokott jutni. Ennek a szimbólumnak a háta mögött már nem csupán egy felekezeti hitbuzgalom áll, hanem az egész magyar keresztény szellem. Ami tehát szemközt áll ezzel a kereszttel, az a magyar keresztény szellemmel is előbb-utóbb szemközt kerül erőszakolni, hogy a kereszt casus belli legyen, ez nem egyéb, mint ellentáborokba való keverése Magyarország keresztény és nem keresztény elemeinek. Efféle szétszakadást előidézni vétek volna, mert ennek következménye a kereszténység és a zsidóság türelmes, egymás hitét külső és belső tartalmára nézve kölcsönösen tisztelő nagy kontingensét méltatlanul sújtaná. Pl kell ütni azokra a kezekre, amelyek hivatatlanul és jogtalanul babrálnak a kereszt körül, mielőtt a mesterségesen erőszakolt reakció feltámadni talál. Mert a reakció, legyen az bármennyire jogosult és bármilyen erkölcsi alapra támaszkodjék is, ha visszaüt, nagyot üt és rendesen nem arra, aki megérdemelte. (Az udvar Budapesten.) A király vasárnap reggel 11 órakor Gizella és Mária Valéria főhercegnők kíséretében megjelent a Szent- István kápolnában s az oratóriumban foglalva helyet csendes misét hallgatott, amelyet Kántor Károly apát, udvari plébános mondott. Mise után a király visszavonult termeibe. Gizella és Valéria főhercegasszonyok 11 órakor zárt udvari