Hazánk, 1903. március (10. évfolyam, 52-77. szám)

1903-03-01 / 52. szám

HAZÁNK. 52. szám, hozhatnak ellene az osztrák törvényhozó testü­letek tagjai, amennyit akarnak, de lassú és foly­tonos előhaladásában ezt a szellemet meggátolni nem fogják. De vakság is lenne meggátolni, mert mert hiszen a magyar nemzeti szellem a ma­gyarságnak azt a katonai értékét, amelynek eddigelé a hadseregben csak a magyar faji sajátság volt egyetlen biztosítéka, nemhogy gyen­gítené, hanem még fokozná és erősítené is. Szépek és dicsőségesek lehetnek az osztrák had­sereg ama hagyományai, amelyeknek sértetlen fentartása mellett Schönburg és társai az osz­trák urak házában lándzsát törtek, de a magyar nemzetnek is megvannak a maga még fényesebb és dicsőbb katonai hagyományai, amelyek nem­csak érdemesek arra, de meg is követelhetik, hogy folytatásra leljenek abban a hadseregben, amelyet fiainak vérével és polgárainak pénzével tart fenn. Más kérdés emiatt nem is vethető fel, mint az, hogy helyes-e a mód, okos-e és politikus-e, amelylyel a függetlenségi párt e törekvést ér­vényre akarja juttatni? Mellettünk szól nemcsak a törvény, de a hadsereg katonai dicsőségének jövendőbeli fenmaradása is, de viszont valóság­nak tetsző argumentum gyanánt az osztrák fel­fogást egy többszázados gyakorlat támogatja s az a meggyőződés, hogy annak ellenkezője, ami századokon át bevallott, nem is lehet helyes. A gordiusi csomót egy kardcsapással szét lehetett vágni, de megoldani nem. A közös hadsereg kérdése is ilyen századok különböző viszonyai által összebogozott csomó. Azt az obstrukció kardjának egyetlen csapásával még csak szét­vágni sem lehet, sőt ellenkezően, amilyen ér­demes és célravezető munka e kérdés türe­lemmel és okossággal való fokozatos kiol­­dozgatása, épp oly helytelen, sőt vesze­delmes kísérlet azt egyetlen kardcsapással ketté vágni. A csomó szálainak egyik vége az osztrákok kezében van s éppen ezért az igazi államférfiú nem is üt e kézre, hanem igyekszik megnyerni a közös munkára, meggyőzvén őt arról, hogy az, amit tőle kíván, az ő érdeke is. Számba véve a megoldás ama nehézségeit, melyeket régi mulasztások és egy több százados gyakorlat teremtettek, igazat kell adni azok véleményének, kik azt mondják, hogy a függet­lenségi párt obstrukciója összeköttetésben ama dinasztia-ellenes támadásokkal, amelyekkel a magyar nép semmi közösséget nem vállalhat, a magyar nemzeti szellem közös hadseregbeli ér­vényesülését csak késlelteti ahelyett, hogy siet­tetné. Bizalmatlanság és balítéletek felkeltésével­­ nehéz és kényes kérdéseket a politikában épp­­­úgy nem lehet megoldani, mint a magán­élet-­­­ben. De ettől eltekintve, a függetlenségi párt akciójának már csak azért sem le­het sikere, mert hiszen célja sem az, hogy vele előmozdítsa a nemzeti szellem érvénye­sülését, tisztában lévén azzal, hogy a hasz­nált eszközök és a választott út egyáltalán nem célravezetők. Érdekes, hogy ez obstrukció­­nak még a kormánybuktatás sem lehet célja, mert azzal is tisztában vannak az obstruáló po­litikusok, hogy ha e kormány megbukik, az utána következő rájuk és törekvéseikre nézve csak rosszabb lehet. Ki lenne tehát oly vak, hogy sa­ját érdeke ellen cselekedjék. De hát akkor mire való a függetlenségi párt obstrukcionális had­járata ? Négy esztendőn át ez a párt belső vi­­szálykodásaival volt elfoglalva s emiatt nem tel­jesítette ellenzéki kötelességeit. A közvélemény­ben már egyre sűrűbben kezdett felhangzani az a kérdés: mire való az olyan ellenzék, amelyik nem teljesíti kötelességét? A talaj kezdett a­ ­ párt lábai alól tétlensége miatt kicsúszni. És most ezt a mulasztását akarja pótolni obstruk­cionális hadjáratával, nem gondolva meg, hogy rehabilitációjának ez a fajtája a nemzetnek na­gyon sok kárába fog kerülni. Budapesti február 28. A képviselőház legközelebb március 2-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tart ülést, melyen a katonai javaslatokat tárgyalják. Szólásra fel van­nak iratkozva: Lovászi­ Márton, Kecskeméthy Ferenc, Sturmann György, Gulner Gyula üdvözlése. Esztergomból táviratozzák: Esztergom megye törvényhatóságá­nak rendkívüli gyűlése Gulner Gyula államtit­kárt a Lipót-renddel való kitüntetése alkalmából táviratilag üdvözölte. Miniszteri tanácskozás. Tegnap este minisz­teri tanácskozás volt, melyen a beteg báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter kivételé­vel, részt vett a kormánynak a fővárosban időző valamennyi tagja. A tanácskozásnak tárgya a jelen súlyos politikai helyzet megoldásának módja volt A szerb egyházi javak­ Karlócáról táviratozzák. A kongresszusi választmány egyhangúlag elhatá­rozta, hogy a szerzetesek áskálódásaival szemben a kongresszusnak a kolostor-kormányzat reformjára vonatkozó határozata ügyében az államkormány elé tüzetes memorandumot terjeszt és egyúttal a kon­gresszusnak összes többi megtámadott határozatait is alaposan megokolja. A nemzeti egyházi birtokok felügyelőjévé báró Rajacsics Józsefet választották meg. A választmány megállapította a nemzeti titkár zágrábi tartománygyűlési mandátumának hivatalos kötelességeivel való inkompatibilitását, de az elnöklő patriarcha határozathozatal előtt távozott az ülésből. A házalók és a részletüzlet. A részletüzlettel fog­lalkozó házalókereskedők küldöttsége tisztelgett teg­nap Széll Kálmán miniszterelnök belügyminiszternél és Plósz Sándor igazságügyminiszternél, a részlet­­ügyletre vonatkozó törvénytervezet módosítását kérve. A küldöttséget Falk Miksa orsz. .képviselő vezette, ki kifejtette a száz aláírással ellátott terjedelmes memorandum átnyújtásánál, hogy a kereskedői ér­dekek főképpen az illetékességi kérdésben és az ügynöki intézmény egész mivoltában súlyos meg­­károsodást szenvednének a részletügyletekre vonat­kozó mostani törvénytervezet törvényerőre emelke­désével s ehhez képest a törvényjavaslat idevágó több szakaszának megváltoztatását kérik. Széll Kálmán kormányelnök belügyminiszter is és Plósz Sándor igazságügyminiszter is kifejtették, hogy a törvénytervezet módosítás alatt van, aminél min­den jogos érdek meg fogja találni érvényesü­lését. A törvénytervezet ezen része méltán fájhat a rész­letüzlettel foglalkozó s az inkasszáló rendszert űző házalóknak, kiknek eddig az volt a módszerük, hogy az első be nem fizetett részlet után elárvereztették az adóst s holmijait olcsó pénzen összevásárolva is­mét tovább adták. A javaslat ezen részét Günther Antal képviselő kitűnő szövegezésében — éppen a részlet-uzsora ellen, teljesen fentartandónak véljük. Feliratok, kérvények. A képviselőház mai ülésé­nek elején gróf Apponyi Albert elnök bemutatta gróf Wickenburg Márk Bars vármegye újbányai választókerületében időközi választáson megválasz­tott országgyűlési képviselő megbízó levelét. Megvizs­gálás és jelentéstétel végett kiadatik az igazoló ál­landó bizottságnak. Jelentette, hogy Bauer Mihály Sopron vármegye nagymartoni választókerületében megválasztott országgyűlési képviselő megválasztása óta a kérvényezésre megszabott 30 napi határidő el­telt és ellene a Mr. Kúriától vett értesítés szerint kérvényt be nem adtak. Miután a választás ellen pa­nasz nem létezett, Bauer Mihály képviselő véglegesen igazoltatik. Bemutatta Budapest székesfőváros kö­zönségének felterjesztését, melylyel hálás köszö­netét nyilvánítja a képviselőház azon elhatározá­sáért, hogy a régi képviselőházi épületet díj­talanul és ingyen adta át a székesfőváros tu­lajdonába. Tudomásul szolgált. Bemutatta az óbecsei adóhivatal tisztikarának Radovanovics György kép­viselő által beadott kérvényét, a tisztviselők fizető- 1 Vasárnapi 1903. március l.s­ zének szabályozása alkalmával a szolgálati biztosí­ték eltörlése iránti A hátszegi járásbíróság biráinak Ponory Sándor, a komáromi törvényszék biráinak Tuba János, az országos birósági vegyészeti intézet személyzetének Lendl Adolf, a beregvármegyei tan­­felü­gyelőség személyzetének Barta Ödön, a buda­pesti törvényszéki és járásbírósági hivatalszolgáknak Nessi Pál, az igényjogosultsággal bíró és polgári szol­gálatban lévő altiszteknek gr. Teleki Sándor képviselő által beadott és a tisztviselők fizetésének szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeit. Az említett törvényjavaslattal való együttes tárgya­lás végett kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. Be­mutatta Győr vármegye közönségének feliratát, to­vábbá, Baglad, Jakabfa és Dobronak községek pol­gárainak Darányi Ferenc, Nedanóc és Nyitraszéplak községek polgárainak báró Kaas Ivor, Csanádapáca és Rábapordány községek lakosainak Rakovszky István, Forgácsfalva község lakosainak Zboray Mik­lós, Nagyudvard község polgárainak gróf Zichy Já­nos képviselők által beadott kérvényeit a katonai javaslatok elvetése és a két évi szolgálat behozatala iránt. Letétetnek a Ház asztalára és az illető törvény­­javaslatokkal együtt fognak elintéztetni. Egyúttal el­rendeli a Ház, hogy a kérvények kinyomas­sanak. A tisztviselők fizetésrendezése. Bírák és pénz­ügyi titkárok címen dr. S­ömöcsy József pénzügyi titkár tollából röpiratot kaptunk, mely a fent emlitett tisztviselők között a fizetésrendezés kapcsán felme­rült differenciákat tárgyalja. A birák sérelmesnek találták — s ennek kifejezést is adtak — hogy míg a VIII-ik fizetési osztályba sorozott pénzügyi titkár a javaslat szerint egyszerre — eltekintve a tetemes összegekre rúngó kiküldetéseitől —■ 800 korona fize­tési többletben részesült, addig a bírák már meg­szerzett jogaiktól megfosztatnak és lefokoztatnak! A brosúra szerzője ezzel szemben k­ifejti, hogy elte­kintve a birák önzésétől, kik azt hiszik, ők a leg­elsők, ez számadatokkal is megcáfolható. A most kontemplált törvényjavaslat szerint lenne 1800 frtos pénzügyi titkár és 1800 frtos biró s így tovább 2000 és 2200 frtos a VIII. osztályban. S mert már most vannak 1800 frtos pénzügyi titkárok és 1600 frtosok is s ezen utóbbiak egy része csak 1800 frtot fog kapni az uj törvény szerint is, nem áll, hogy minden pénzügyi titkárnak 400 frttal javulna a fizetése. Ügyvédek a bírókért. A karánsebesi ügyvédek kö­vetkező felhívást bocsátják közzé: Felhívás az igen tisz­telt ügyvédi kamarához! A bíró és ügyvéd útja egy pontban kezdődik, együtt halad és egy eredményre vezet.. Egymással karöltve s együtt küzdve kell szol­­gálniok a nagy, a megdönthetetlen eszmét, az igaz­ságot. Az ügyvédség ikertestvére a bírói karnak és mint ilyent nem hagyhatja érintetlenül a birák moz­galma. Sérelem esett a magyar birákon és sérel­meikre orvoslást keresnek. E mozgalomban részt kell venni az ország legfüggetlenebb elemeinek, az ügyvédi karnak is. Ugyanezért azon kérelemmel for­dulunk az ország ügyvédi kamaráihoz, hogy támo­gassák a bírák igazságos ügyét, szerzett jogaikért folyó küzdelmükben legyenek velők, siessenek jogaik vélelmezésére, ügyüket karolják fel, mert az igazság győzelme s az ügyvédi kar célja csak egy lehet. Karánsebesen, 1903. évi február hó 26-ik napján. A karánsebesi ügyvédek. A Magyarországi Tanítók országos bizottsága e hó 22-én tartott igazgatósági üléséből kifolyólag következő kérelmet intézi a magyar társadalomhoz s a törvényhozás tagjaihoz: A hazai tanítóság egy szebb és boldogabb jövő hajnalát látja abban, hogy a törvényjavaslat az állami tanítót állami tisztvise­lőnek jelenti ki. Most azonban azt kérik, hogy az állami tanító fizetése és előléptetése annyi és olyan legyen, mint amennyit és amilyen előléptetést az állami tisztviselők XI. és X. fizetés osztálya részére a törvényhozás meg fog állapítani. Második kérelmük oda irányul, hogy a más jellegű iskoláknál töltött szolgálati idő úgy a tanítóknak, mint az óvóknak a fizetés megállapításakor teljesen beszámittassék s végül gondoskodásba ajánlják a javaslatból kima­radt tanítói árvaházak nevelőinek, valamint a kincs­tári iskolai tanítók ügyét is. A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház állandó igazoló­bizottsága Szentiványi Árpád elnök­lésével tegnap ülést tartott és Belicska Béni előadó referálása mellett megvizsgálta Rudnay Sándor Nyitrán megválasztott képviselő megbízó levelét, amelyet a törvény követelményeivel megegyezőnek talált. Ennek következtében Rudnay Sándort a kér­vényezésre kiszabott harminc nap föntartásával iga­zolta.­­ Ülést tartott tegnapi a képviselőház szám­vizsgáló-bizottsága is Böszörményi Sándor elnök­lésével s megvizsgálta a képviselőház 1902. évi má­sodik félévi számadásait. A bizottság mindent a leg­nagyobb rendben talált és ehhez képest a Háznak javasolni fogta a felmentés megadását. — A kép­viselőház könyvtári bizottsága is tartott ülést gróf Apponyi Albert elnöklésével. Pekár Gyula előadó

Next