Hazánk, 1903. szeptember (10. évfolyam, 205-229. szám)
1903-09-02 / 206. szám
HAZÁNK. 206. szám.9 Vizözöne, Sztojanovits zenéjével. Később kerülnek sorra «A torreádor» Moncton és Carry It, a «Postás fiú» szerzőinek operettje; «Ordre de l’empereur» Clerice-től, a «Vesztatüzek» szerzőjétől; «Sire de Vergy» Claude Terrasse-tól és Lincke «Lysittrata»ja, melylyel egyidejűleg Wilde «Salome»-je kerül előadásra Fedák Sárival a címszerepben. * Magdalai Máriát ismét betiltották. Másodszor tiltották be tegnap Pozsonyban Heyse Pál «Magdalai Mária» darabjának előadását. Tavaly történt az első betiltás, mikor német nyelven akarták előadni. Most Szendrey igazgató Hamvas Károly líceumi tanárral magyar nyelvre fordíttatta le. A fordítást hétfőn akarta színre hozni, de az utolsó percben kénytelen volt szándékától elállani, mert a Pressburger Tagblatt hevesen megtámadta az igazgatót, a lap szerkesztője, Geibel pedig sürgönyt intézett a belügyminiszterhez, amelyben hivatkozva a pozsonyi katholikusok felháborodására , a darab betiltását követelte. Kimen miniszterelnök, mint belügyminiszter, táviratilag hívta fel Brolly polgármestert, hogy a skandalumok kikerülése érdekében vegye rá Szendreyt, hogy ne adassa elő a darabot. Szendrey az utolsó pillanatban elállott szándékától s Heyse darabja helyett Az egri nők került az este színre. * Vendégszereplés a Népszínházban. A tegnapi nappal befejeződött Krecsányi Ignác, buda-temesvári színigazgatónak népszínházi vendégszereplése. Ez alkalommal Reinhardt Henrik fülbemászó zenéjű operettese, az «Édes lányka» került színre. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárultak a szereplők, kik természetes játékukkal méltóan feleltek meg a fővárosi színpadnak. Jó volt Perényi (Lola), Kállay (Lóri) szerepében. A férfiak közül Mihályi, Újvári és Izsó érdemelnek nagyobb dicséretet. * Az újjáalakított Magyar Színház. Tegnap délután mutatták be a sajtó képviselőinek a Magyar Színház újáalakított nézőterét. A színház képe most rendkívül csinos, belső falait, mennyezetét, csillárját, a szinpad homlokzatát és oldalfalait a régi pirossárga-kék szín helyett e hamozsba hajló fehér szintire festették és a plasztikus díszítéseket dúsan aranyozták. Az erkélyek, az összes páholyok és a földszinti nézőtér körbefutó falait sárga, selyem anyagú szövettel borították. Az ülések összes fakeretei, az oszlopok, a páholyok faváza, ajtók és tükrök mahagóni pácolást kaptak. A bársony préselése virágformájú, modern munka. A világítótestek közül tejesen újjászerelték a nagy csillárt, amelyet három kör villanylámpával és rózsával erősítettek, úgy annyira, hogy a hatalmas világítótest valóságos nappali fénynyel áraszthatja el a nézőteret. * Tűzbiztonsági vizsgálat a Nemzeti Színházban. Az állandó színházvizsgáló bizottság hétfőn este tartotta meg az évente szokásos tűzbiztonsági vizsgálatot a holnap megnyitandó Nemzeti Színházban. A bizottság a színpadot, a nézőteret, raktárakat, mellékhelyiségeket és az udvart másfél órán keresztül a legalaposabb vizsgálat alá vette. Behatóan megvizsgálta a villamos berendezést, főleg az úgynevezett rövid zárlat szempontjából, amely tudvalevőleg a Párisi Áruház katasztrófáját okozta. Majd a raktárhelyiségek és szinpad közti folyosókat és átjáró ajtókat vették szemügyre s több jelentéktelenebb intézkedést tettek a teljes biztonság érdekében. A bizottság, miután konstatálta, hogy a színházban tűzbiztonsági szempontból minden lehető óvóintézkedés foganatosíttatott, a színház megnyitására megadta az engedélyt. * A Tarka Színpad pályázata. A Tarka Színpad pályázatának bírálóbizottsága tegnap döntött. A pályázat eredménye a következő: Beérkezett összesen 36 egyfelvonásos. Minthogy azonban ezek között egyetlenegyet sem találtak, amely az első 200 koronás díjat kiérdemelné, a bizottság az első díjat ezúttal ki nem adhatónak véleményezte. Az öt, viszonylag legjobbnak talált egyfelvonásos között a második 100 koronás díjat «A kapitány úr» című egyfelvonásosnak, a harmadik 50 koronás díjat pedig ez kis kaució» címűnek ítélték oda. Az előbbi szerzője Beér Béla, az utóbbié Göde Jenő. középkori várszerű építményt emeltek, ennek belső helyiségeiben emlékmúzeumot rendeztek be. Itt helyezik el a bástya aljából kikerült történelmi ereklyéket. Ez a legújabb emlékmúzeum valószínűleg a Mátyás-múzeum elnevezést kapja és már legközelebb megnyílik a nagyközönség számára. * Katholikus Szemle. A Szent István-Társulat megbízásából szerkeszti dr Mihályfi Ákos. A most megjelent szeptemberi füzet a következő érdekes cikkelyeket hozza: Az egyház gyásza és vigasza, dr. Mihályfi Ákos. II. Rákóczi Ferenc fejedelem vallomásai, dr. Karácsonyi János. Szűz Mária Dante Divina Commediájában, Allram Gyula. Az individualizmus csődje a gazdaságban, III., dr. Szilvek Lajos. A keresztény világ legnagyobb egyházi szónokai, II., dr. Rézbányai József. Masolino. Regény Zsigmond király korából, VII., Tarczai György. Szent Christoforus. Legenda. Fordította Gyulai Ágost. Nagy rózsafa nyilt. Költemény. Patyi István: Rákóczi a török történetirásban. Dr. Karácson Imre: Könyvismertetések és bírálatok. Adolf Franz: Die Messe im deutschen Mittelalter. Ism. dr. Huszár Elemér. — Némethy: Vergilius élete és művei. Ism. dr. Lakatos Vince. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Ism. Szs. — Németh Béla: Szigetvár története. Ism. Szs. — Prónai: Dugonics András életrajza. Ism. b. j. — Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár Ex- Libris könyveinek lajstroma. Ism. g. — Mayer Béla: Újabb alkalmi beszédek. Ism. Szírnek Izidor. — Frey János: A természetjog vagy észjog léte. Ism. 1. * Énekek és imák. Stampay János köbölkuti főtanitó ez után teszi közzé, hogy Énekek és Imák cimü könyve a bővítéssel járó nehézségek folytán késedelmet szenved s igy szeptember hó végén fog megjelenni. A 256 lapra terjedő mű ára 15 kr. lesz. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Mátyás-múzeum. A budavári koronázó Mátyástemplom újjáépítése és környékének rendezése közben a régi templom és várbástya fölásott alépítményeiből tömérdek emléktárgy, sírkő, faragvány, fegyver, ékszer, vas- és bronztárgy került napvilágra. Ezek egy részét a Nemzeti Múzeum régiségtárában helyezték el. Az újabb leletek azonban Budán maradnak. Most ugyanis, hogy a Mátyás-lépcső fölött SPORT. Nyári futtatások. (Tizenegyedik nap.) A Hazánk tudósítójától. — Budapest, szeptember ! A nyári futtatásoknak ma van az utolsó napja. A búcsúztató azonban nem méltó a lezajlott meetinghez, mely úgy látogatottság, mint sportszempontból nagyon jól sikerült. A mai nap programmja gyenge, a futamok is ilyenek, pedig a látogatottság, amely ma valószínűleg az elseje miatt sokkal élénkebb, mint más hétköznapon, érdekesebb eseményeket érdemelt volna. Lapunk zártáig az eredmények következők: I. Nyeretlenek dija. Dij 3000 korona. Távolság 2000 méter. Szemere Miklós Bartolomeo-ja (lov. Bonta) első, Ruggiero második. Tot. 10 : 13. II. Háromévesek handicapja. Dij 6000 korona. Távolság 1800 méter. Gróf Andrássy Géza Gyöngysziget je (lov. Russel) első. Futótűz második, Styria harmadik. Futottak még: Marineur, Gazette, Bolivar, Sohasem, Kapus. Tot. 10 : 29. Helyre 50 , 66, 70 és 70. III. Tenyésztők dija. Dij 10.000 korona. Távolság 1100 méter. Rohonczy G. Ezerkilencszázegy-re (lov. Van Dysen) első. Barna bimbó második, Cipó harmadik, Tepp utolsó. Tot: 10 : 63. Helyrefogadás: 50 , 94 és 66. Labdarúgó verseny. A football idényt mint minden évben, ezidén is a Ramblerek nyitják meg, ez alkalommal igen érdekes mérkőzésekkel. Szeptember 6, 7 és 8-án Bécs és Prága legjobb játékosai mérkőznek a budapesti Ramblerek legénységével, mely a fővárosi football játékosok elitjéből van összeválogatva. A football-sport hívei tehát mindjárt a szezon, kezdetén kárpótolva lesznek a hosszú nyári szünetért mert a mérkőzések rendkívül érdekeseknek ígérkeznek, tekintve, hogy Bécs és Prága revansot szándékozik venni a tavaszi győztes csapaton. Legjobb játékosaikat küldik le, de esetleges győzelmüket meg fogja nehezíteni a magyar csapatok rendkívüli szívóssága, mely már annyi ízben diadalra vitte a magyar football sport hírnevét. A Ramblerek tekintettel a nagy nemzetközi mérkőzésekre, szorgalmas traininget folytatnak. A fenti mérkőzéseken két teljesen különböző csapat fog résztvenni, a két csapatba kijelölt játékosok ehó 2-án, szerdán délután 5 órakor a millennáris versenypályán döntő training-mérkőzést tartanak. Ezen trainingen résztvesznek: Sipos, Holics, Fey, Nagy, Manglicz, Berán, Fehéry, Kolhanek, Brody, Gorszky, Pozsonyi, Saár, Skrabák, Blazsek Károly, Hoffer, Zulu, Pokorny, Buda, Oláh, Braun, Niesner, Kovács, Spitz, Borbás, Róka, Kortay. A mérkőzés gyakorlójegygyel megtekinthető., Szerda, 1903. szeptember 2. : Az amerikai vitorlásversenyek beszüntetése. New-Yorkból jelentik nekünk. Az Amerika-serlegért tegnap folyt versenyt beszüntették, mert a megállapított maximális időt a versenyzők túllépték. A versenyt még egyszer újra kezdik. Tegnap a Reliance yacht vezetett. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A vitás tengerszem. A «Jogállam» most megjelent szeptemberi füzete igen érdekes tanulmányt tartalmaz dr. Oberschall Adolf v.tb. t. t. a budapesti kir. tábla elnökének tollából, mely a vitás tengerszem ügyében hozott választott bírósági ítéletét teszi beható bírálat tárgyává. Miután a törvényhozás az ítélet becikkelyezését elrendelte, annak hatálya többé kérdés tárgyává nem tehető, de azért önként felmerül a kérdés, váljon jogi érvei oly meggyőzők-e, hogy a vesztes félben is képesek-e a megnyugvás érzetét kelteni. Erre a kérdésre a budapesti királyi tábla elnöke nemmel válaszol. Szerinte a Laskó-Palocsay-féle adásvételi szerződés, Magyarország birtokát igazolja, melyen Komorovszky foglalási ténye sem tett változást. A szakértői vélemény is téves előfeltételből indul ki és egyenesen megfordítása a bizonyítási teherre vonatkozó szabályoknak, midőn az ítélet indokai szerint Magyarországot terhelte volna annak a bizonyítása, hogy Komorovszky a vitás terület birtokába nem helyeztetett be. Még a hivatalos katonai térképek is Magyarország igényeit támogatták, de a bíróság ennek dacára tényállásként megállapította, hogy a vitás területen másfél század óta mindkét fél gyakorolt fenhatósági jogot. Az ítélet végül határul a természetes határt állapítja meg. A tudós cikkíró szerint ez az ítélet főalapja, de egyúttal leggyengébb része is, mert határozottan kétségbevonja annak a tételnek jogosultságát, mintha határkérdésekben a természetes határ adhatná meg a kulcsot a jogvita eldöntéséhez. Szerinte ez épp oly viszás eredményekre vezetne, mintha a nemzetiségi motívumokat akarnánk belevonni határkérdésekbe. A gyakorlatban ez az elv nincs elfogadva és azt az elmélet sem teszi magáévá. Hivatkozik a nemzetközi jogi írókra, Holzendorfra, Martensre, Oppenheimre és magyar szerzőkre is, akik ugyanazt tanítják. A nagyérdekű cikk tartalmas érvelésének jogi konklúziója a következő: Az ügy állása szerint a választott bíróság amidőn azt találta, hogy sem közmegegyezéssel megállapított határ, sem emberi emlékezetet meghaladó időn át folytatott birtoklás bizonyítva nincs, saját álláspontjából akkor járt volna el helyesen, ha a vitás, területet a két peres fél között egyenlő felerészekre megosztotta volna. Ez felelt volna meg a nemzetközi jog elveinek, de semmi esetre sem volt jogos alapja arra, hogy majdnem az egész peres területet ellenfelünknek odaítélje. De még abban az esetben is, ha a választott bíróság megbízatását oly tág értelemben magyarázta, hogy nem csupán a felmerült jogvitát eldöntenie, hanem esetleg célszerű határt megállapítani is van hivatva, Magyarország részére a terület felerésze értékének teljes kárpótlást kellett volna megítélnie. Igaz, hogy a választott bíróság méltányossági tekintetből — eltérve a vélt természetes határ elvének következetes alkalmazásától — a vitás területnek egy csekély részét a magyar államnak ítélte meg, a méltányosságnak ez a neme azonban a bírói felfogás magaslatának éppen azon a fokán áll, mint azok a gúnyhoz '''el álló szavak, amelyekkel a magyar képviselő «erőteljes» fejtegetéseit aposztrofálta. «Victrix causat, sed victa Catoni.» E szavakkal végzi zerző nagyértékű tanulmányát, mely bizános érdeklődést fog kelteni. « A kir. Kur Jose. Ma délelőtt tartotta meg a kir. venkint, a szünidő végeztével szokásos ^^ibó Miklós, a kir. Kúria elnöke vezetésével^«-örömmel tudatta, hogy a Kúriát ismét etetés érte azzal, hogy Vörösmarty Béla * £.■ & )vjk valóságos belső titkos tanácsosnak nevezi? ajánlja, hogy az összes ülés e kitüntetés f^?_. * főmének jegyzőkönyvi kifejezést adjon s a másodelnök értesittessék. Arr nce70e filáa 07^ 117. T. hlntető tét** Béla,