Hazánk, 1903. szeptember (10. évfolyam, 205-229. szám)

1903-09-02 / 206. szám

HAZÁNK. 206. szám.9 Vizözöne, Sztojanovits zenéjével. Később kerülnek sorra «A torreádor» Moncton és Carry It, a «Postás fiú» szerzőinek operettje; «Ordre de l’empereur» Clerice-től, a «Vesztatüzek» szerzőjétől; «Sire de Vergy» Claude Terrasse-tól és Lincke «Lysittrata»­­ja, melylyel egyidejűleg Wilde «Salome»-je kerül előadásra Fedák Sárival a címszerepben. * Magdalai Máriát ismét betiltották. Másodszor tiltották be tegnap Pozsonyban Heyse Pál «Magdalai Mária» darabjának előadását. Tavaly történt az első betiltás, mikor német nyelven akarták előadni. Most Szendrey igazgató Hamvas Károly líceumi tanárral magyar nyelvre fordíttatta le. A fordítást hétfőn akarta színre hozni, de az utolsó percben kénytelen volt szándékától elállani, mert a Pressburger Tagblatt he­vesen megtámadta az igazgatót, a lap szerkesztője, Geibel pedig sürgönyt intézett a belügyminiszterhez, amelyben hivatkozva a pozsonyi katholikusok fel­háborodására , a darab betiltását követelte. Kimen miniszterelnök, mint belügyminiszter, táviratilag hívta fel Brolly polgármestert, hogy a skandalumok kikerülése érdekében vegye rá Szendreyt, hogy ne adassa elő a darabot. Szendrey az utolsó pillanat­ban elállott szándékától s Heyse darabja helyett Az egri nők került az este színre. * Vendégszereplés a Népszínházban. A tegnapi nappal befejeződött Krecsányi Ignác, buda-temesvári színigazgatónak népszínházi vendégszereplése. Ez alkalommal Reinhardt Henrik fülbemászó zenéjű operettese, az «Édes lányka» került színre. Az elő­adás sikeréhez nagyban hozzájárultak a szereplők, kik természetes játékukkal méltóan feleltek meg a fővárosi színpadnak. Jó volt Perényi (Lola), Kállay (Lóri) szerepében. A férfiak közül Mihályi, Újvári és Izsó érdemelnek nagyobb dicséretet. * Az újjáalakított Magyar Színház. Tegnap dél­után mutatták be a sajtó képviselőinek a Magyar Színház ú­jáalakított nézőterét. A színház képe most rendkívül csinos, belső falait, mennyezetét, csillárját, a szinpad homlokzatát és oldalfalait a régi piros­­sárga-kék szín helyett e hamozsba hajló fehér szintire festették és a plasztikus díszítéseket dúsan aranyoz­ták. Az erkélyek, az összes páholyok és a földszinti nézőtér körbefutó falait sárga, selyem­ anyagú szövet­tel borították. Az ülések összes fakeretei, az oszlo­pok, a páholyok faváza, ajtók és tükrök mahagóni pácolást kaptak. A bársony préselése virágformájú, modern munka. A világítótestek közül tejesen újjá­­szerelték a nagy csillárt, amelyet három kör villany­­lámpával és rózsával erősítettek, úgy annyira, hogy a hatalmas világítótest valóságos nappali fénynyel áraszthatja el a nézőteret. * Tűzbiztonsági vizsgálat a Nemzeti Színház­ban. Az állandó színházvizsgáló bizottság hétfőn este tartotta meg az évente szokásos tűzbiztonsági vizsgálatot a holnap megnyitandó Nemzeti Szín­házban. A bizottság a színpadot, a nézőteret, rak­tárakat, mellékhelyiségeket és az udvart másfél órán keresztül a legalaposabb vizsgálat alá vette. Beha­tóan megvizsgálta a villamos berendezést, főleg az úgynevezett rövid zárlat szempontjából, amely tudva­levőleg a Párisi Áruház katasztrófáját okozta. Majd a raktárhelyiségek és szinpad­ közti folyosókat és átjáró ajtókat vették szemügyre s több jelentéktele­nebb intézkedést tettek a teljes biztonság érdekében. A bizottság, miután konstatálta, hogy a színházban tűzbiztonsági szempontból minden lehető óvóintéz­­kedés foganatosíttatott, a színház megnyitására meg­adta az engedélyt. * A Tarka Színpad pályázata. A Tarka Színpad pályázatának bíráló­bizottsága tegnap döntött. A pá­lyázat eredménye a következő: Beérkezett összesen 36 egyfelvonásos. Minthogy azonban ezek között egyetlenegyet sem találtak, amely az első 200 koro­nás díjat kiérdemelné, a bizottság az első díjat ezúttal ki nem adhatónak véleményezte. Az öt, vi­szonylag legjobbnak talált egyfelvonásos között a második 100 koronás díjat «A kapitány úr» című egyfelvonásosnak, a harmadik 50 koronás díjat pedig ez kis kaució» címűnek ítélték oda. Az előbbi szer­zője Beér Béla, az utóbbié Göde Jenő. középkori várszerű építményt emeltek, ennek belső helyiségeiben emlékmúzeumot rendeztek be. Itt helyezik el a bástya aljából kikerült történelmi erek­lyéket. Ez a legújabb emlékmúzeum valószínűleg a Mátyás-múzeum elnevezést kapja és már legköze­lebb megnyílik a nagyközönség számára. * Katholikus Szemle. A Szent­ István-Társulat megbízásából szerkeszti dr Mihály­fi Ákos. A most megjelent szeptemberi füzet a következő érdekes cikkelyeket hozza: Az egyház gyásza és vigasza, dr. Mihályfi Ákos. II. Rákóczi Ferenc fejedelem vallomásai, dr. Karácsonyi János. Szűz Mária Dante Divina Commediájában, All­ram Gyula. Az indivi­dualizmus csődje a gazdaságban, III., dr. Szilvek Lajos. A keresztény világ legnagyobb egyházi szó­nokai, II., dr. Rézbányai József. Masolino. Regény Zsigmond király korából, VII., Tarczai György. Szent Christoforus. Legenda. Fordította Gyulai Ágost. Nagy rózsafa nyilt. Költemény. Patyi István: Rákóczi a török történetirásban. Dr. Karácson Imre: Könyv­­ismertetések és bírálatok. Adolf Franz: Die Messe im deutschen Mittelalter. Ism. dr. Huszár Elemér. — Németh­y: Vergilius élete és művei. Ism. dr. Lakatos Vince. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Ism. Szs. — Németh Béla: Szigetvár története. Ism. Szs. — Prónai: Dugonics András életrajza. Ism. b. j. — Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár Ex- Libris könyveinek lajstroma. Ism. g. — Mayer Béla: Újabb alkalmi beszédek. Ism. Szírnek Izidor. — Frey János: A természetjog vagy észjog léte. Ism. 1. * Énekek és imák. Stampay János köbölkuti főtanitó ez után teszi közzé, hogy Énekek és Imák cimü könyve a bővítéssel járó nehézségek folytán késedelmet szenved s igy szeptember hó végén fog megjelenni. A 256 lapra terjedő mű ára 15 kr. lesz. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Mátyás-múzeum. A budavári koronázó Mátyás­templom újjáépítése és környékének rendezése köz­ben a régi templom és várbástya fölásott alépítmé­nyeiből tömérdek emléktárgy, sírkő, faragvány, fegy­ver, ékszer, vas- és bronztárgy került napvilágra. Ezek egy részét a Nemzeti Múzeum régiségtárában helyezték el. Az újabb leletek azonban Budán ma­radnak. Most ugyanis, hogy a Mátyás-lépcső fölött SPORT. Nyári futtatások. (Tizenegyedik nap.) A Hazánk tudósítójától. — Budapest, szeptember ! A nyári futtatásoknak ma van az utolsó napja. A búcsúztató azonban nem méltó a lezajlott mee­­tinghez, mely úgy látogatottság, mint sportszem­pontból nagyon jól sikerült. A mai nap programmja gyenge, a futamok is ilyenek, pedig a látogatottság, amely ma valószínűleg az elseje miatt sokkal élén­­kebb, mint más hétköznapon, érdekesebb eseménye­ket érdemelt volna. Lapunk zártáig az eredmények következők: I. Nyeretlenek dija. Dij 3000 korona. Távolság 2000 méter. Szemere Miklós Bartolomeo-ja (lov. Bonta) első, Ruggiero második. Tot. 10 : 13. II. Háromévesek handicapja. Dij 6000 korona. Távolság 1800 méter. Gróf Andrássy Géza Gyöngy­sziget­ je (lov. Russel) első. Futótűz második, Styria harmadik. Futottak még: Marineur, Gazette, Bolivar, Sohasem, Kapus. Tot. 10 : 29. Helyre 50 , 66, 70 és 70. III. Tenyésztők dija. Dij 10.000 korona. Távol­ság 1100 méter. Rohonczy G. Ezerkilencszázegy-re (lov. Van Dysen) első. Barna bimbó második, Cipó harmadik, Tepp utolsó. Tot: 10 : 63. Helyrefogadás: 50 , 94 és 66.­­ Labdarúgó verseny. A football idényt mint min­den évben, ezidén is a Ramblerek nyitják meg, ez alkalommal igen érdekes mérkőzésekkel. Szeptember 6, 7 és 8-án Bécs és Prága legjobb játékosai mér­kőznek a budapesti Ramblerek legénységével, mely a fővárosi football játékosok elitjéből van összeválo­gatva. A football-sport hívei tehát mindjárt a szezon, kezdetén kárpótolva lesznek a hosszú nyári szünetért mert a mérkőzések rendkívül érdekeseknek ígérkez­nek, tekintve, hogy Bécs és Prága revansot szándé­kozik venni a tavaszi győztes csapaton. Legjobb játékosaikat küldik le, de esetleges győzelmüket meg fogja nehezíteni a magyar csapatok rendkívüli szí­vóssága, mely már annyi ízben diadalra vitte a ma­gyar football sport hírnevét. A Ramblerek tekintettel a nagy nemzetközi mérkőzésekre, szorgalmas traininget folytatnak. A fenti mérkőzéseken két teljesen különböző csapat fog résztvenni, a két csapatba kijelölt játékosok ehó 2-án, szerdán délután 5 órakor a millennáris ver­senypályán döntő training-mérkőzést tartanak. Ezen trainingen résztvesznek: Sipos, Holics, Fey, Nagy, Manglicz, Berán, Fehéry, Kolhanek, Brody, Gorszky, Pozsonyi, Saár, Skrabák, Blazsek Károly, Hoffer, Zulu, Pokorny, Buda, Oláh, Braun, Niesner, Kovács, Spitz, Borbás, Róka, Kortay. A mérkőzés gyakorló­­jegygyel megtekinthető.­­, Szerda, 1903. szeptember 2. : Az amerikai vitorlásversenyek beszüntetése. New-Yorkból jelentik nekünk. Az Amerika-serlegért tegnap folyt versenyt beszüntették, mert a megálla­pított maximális időt a versenyzők túllépték. A ver­senyt még egyszer újra kezdik. Tegnap a Reliance yacht vezetett. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ A vitás tengerszem. A «Jogállam» most meg­jelent szeptemberi füzete igen érdekes tanulmányt tartalmaz dr. Oberschall Adolf v.tb. t. t. a buda­pesti kir. tábla elnökének tollából, mely a vitás tengerszem ügyében hozott választott bírósági ítéle­tét teszi beható bírálat tárgyává. Miután a törvény­hozás az ítélet becikkelyezését elrendelte, annak hatálya többé kérdés tárgyává nem tehető, de azért önként felmerül a kérdés, váljon jogi érvei oly meggyőzők-e, hogy a vesztes félben is képesek-e a megnyugvás érzetét kelteni. Erre a kérdésre a budapesti királyi tábla elnöke nemmel válaszol. Szerinte a Laskó-Palocsay-féle adásvételi szerződés, Magyarország birtokát iga­zolja, melyen Komorovszky foglalási ténye sem tett változást. A szakértői vélemény is téves előfeltétel­ből indul ki és egyenesen megfordítása a bi­­zonyítási teherre vonatkozó szabályoknak, mi­dőn az ítélet indokai szerint Magyarországot terhelte volna annak a bizonyítása, hogy Komo­rovszky a vitás terület birtokába nem helyez­tetett be. Még a hivatalos katonai térképek is Ma­gyarország igényeit támogatták, de a bíróság ennek dacára tényállásként megállapította, hogy a vitás területen másfél század óta mindkét fél gyakorolt fen­­hatósági jogot. Az ítélet végül határul a természe­tes határt állapítja meg. A tudós cikkíró szerint ez az ítélet főalapja, de egyúttal leggyengébb része is, mert határozottan kétségbevonja an­nak a tételnek jogosultságát, mintha határkér­désekben a természetes határ adhatná meg a kul­csot a jogvita eldöntéséhez. Szerinte ez épp oly viszás eredményekre vezetne, mintha a nemzetiségi motívumokat akarnánk belevonni határkérdésekbe. A gyakorlatban ez az elv nincs elfogadva és azt az elmélet sem teszi magáévá. Hivatkozik a nemzet­közi jogi írókra, Holzendorfra, Martensre, Oppen­­heimre és magyar szerzőkre is, akik ugyanazt ta­nítják. A nagyérdekű cikk tartalmas érvelésének jogi konklúziója a következő: Az ügy állása szerint a választott bíróság amidőn azt találta, hogy sem közmegegyezéssel megállapí­tott határ, sem emberi emlékezetet meghaladó időn át folytatott birtoklás bizonyítva nincs, saját állás­pontjából akkor járt volna el helyesen, ha a vitás, területet a két peres fél között egyenlő felerészekre megosztotta volna. Ez felelt volna meg a nemzetközi jog elveinek, de semmi esetre sem volt jogos alapja arra, hogy majd­nem az egész peres területet ellenfelünknek oda­ítélje. De még abban az esetben is, ha a választott bíró­ság megbízatását oly tág értelemben magyarázta, hogy nem csupán a felmerült jogvitát eldöntenie, hanem esetleg célszerű határt megállapítani is van hivatva, Magyarország részére a terület felerésze ér­tékének teljes kárpótlást kellett volna megítélnie. Igaz, hogy a választott bíróság méltányossági te­kintetből — eltérve a vélt természetes határ elvé­nek következetes alkalmazásától — a vitás terü­letnek egy csekély részét a magyar államnak ítélte meg, a méltányosságnak ez a neme azonban a bírói felfogás magaslatának éppen azon a fokán áll, mint azok a gúnyhoz '''el álló szavak, amelyekkel a magyar képviselő «erőteljes» fejtegetéseit aposz­trofálta. «Victrix causa­­t, sed victa Catoni.» E szavakkal végzi zerző nagyértékű tanul­mányát, mely bi­zános érdeklődést fog kelteni. « A kir. Kur Jose. Ma délelőtt tar­totta meg a kir. venkint, a szünidő vé­geztével szokásos ^^ibó Miklós, a kir. Kúria elnöke vezetésével^«-örömmel tudatta, hogy a Kúriát ismét etetés érte azzal, hogy Vörösmarty Béla * £­.■ & )vjk valóságos belső titkos tanácsosnak nevezi? ajánlja, hogy az összes ülés e kitüntetés f^?_. * főmének jegyzőkönyvi ki­fejezést adjon s a másodelnök értesittessék. Arr nce70e filáa 07^ 117. T. hl­ntető tét** Béla,

Next