Hazánk, 1904. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1904-03-01 / 52. szám

HAZÁNK. 52. szám: április végén feloszlatják az országgyűlést s májusban meg lesznek az uj választások.­­ Az uj választások kérdése izgatja különben nemcsak az összes politikai pártokat, hanem a nemzetiségeket is. A románok az új választás­kor előreláthatólag aktivitásba lépnek. Erre hívja fel őket vasárnapi számában a Tribuna is. Véget kell vetni — úgymond — annak az álla­potnak, hogy birka módjára hurcoljanak benne­teket az urnához. Szavazzatok a ti fiaitokra. Végül felhívja azokat, akik képviselők akarnak lenni, hogy addig is, míg a választásra sor ke­rül, forogjanak a nép közt és ismerjék meg bajait, kívánságait. Amik a politikai közvéleményt mindezeken kívül érdeklik, azok a folyton megújuló mozgó­sítási hírek, melyeket azonban hivatalosan napról­­napra megcáfolnak. Úgy látszik, hogy egyidőben fogjuk megtudni — a tavaszi virágnyitás ide­jén — hogy csakugyan lesz-e új választás és lesz-e mozgósítás? Budapest, február 29. A miniszterelnök a királynál. Bécsből je­lentik, hogy a király tegnap délelőtt gróf Tisza István miniszterelnököt magánkihallgatáson fo­gadta. A kihallgatás a magyar parlamenti hely­zettel függ össze. ,A budapesti érseki helynökség. A buda­pesti érseki helynökséget, mely Cselka Nándor halálával évek óta üresedésben van — mint je­lentik — az uj püspöki kinevezésekkel együtt leg­közelebb betöltik. Az uj budapesti érsek­ hely­­nök dr. Kohl Medárd fölszentelt püspök lesz. Az idei fegyvergyakorlatok. A hadügyminiszter a tartalék és póttartalék fegyvergyakorlatokra való be­vonulását illetőleg többrendbeli, a delegáció kívánal­mainak megfelelő intézkedést tett. A magyar korona országainak területéről kiegészülő csapatoknál a fegyvergyakorlatok idejét úgy határozta meg, hogy az a bekövetkezendő újonckiképzéssel ne essék össze. Ennélfogva a fegyvergyakorlatok május 15-én nem fognak túlterjedni. Tartalékos tisztek és had­­apródok közül csak azok fognak ezekre a tavaszi gyakorlatokra behivatni, akiknek a katonai szabály­zat értelmében ebben az évben okvetlen be kell vonulni, a többiek pedig valószínűleg őszszel kapják a behívót. Közös miniszteri tanácskozás. Vasárnap délután két órakor a külügyminisztériumban közös miniszteri De hát hiába, állandóan gyanús volt. Vannak ilyen gyanús emberek, akiknek soha sem hisz bíró, pandúr. A beszéde lassú, téveteg volt, a szemét a földre szegezte, a fekete suba pedig titokzatosan takarta el az egész embert. De a leg­­gyanúsabb volt a járása. Gonosztevőkkel bánó emberek tudják, hogy vannak bizonyos gonosz­­tévő-járások, amelyekről az országúton a portyázó csendbiztos megismeri a rosszban járót. Hát ilyen gyanús járása volt Gombos Jánosnak. Kis ember volt, hát csak aprókat léphetett,­ koco­gott, kocogott, h­a­suba ment helyette lapítva, titokzatosan. S igy aztán nem csuda, hogy Gombos János annyit ült a nagykállói várban. Pedig soha semmit nem tudtak rábizonyítani. Ám a régi vármegyei rendszernek már az is jól esett, hogy volt egy állítólagos tettes ... A töb­bit aztán nem bántották. Nem csuda, ha a becsületes Gombos igen nagy népszerűségnek örvendezett otthon a becs­telen Gombosok között. Hisz leülte helyettük a büntetéseket. Ez a népszerűség volt az okozója, hogy Gombos János megmaradhatott becsü­le­­esnek. Eltartotta famíliáját a falu — hisz ő be volt csukva a többi Gombosért Na meg otthon volt, hát nem nagy igényei voltak. Ha kire futamodott, hogy becsületes Gombos János haza-haza térült, látogatására járt az egész falu. Ha meg elvitték a pandúrok egy-egy sike­rült lekötés után az állandó bűnöst, szánakodott még a házőrző komondor is. Múlt, múlt az idő. Még Gombos is megörege­dett a becsület és a börtön mezején. Megörege­dett, de felnőtt helyette a leánya, Erzsiké. Gyönyörű szép liliomszál lett Erzsi. Még alig­­ kötötte kontyba a haját, már akadt kérője. Gom­bos János nem volt válogatós. Odaadta Erzsit a legelső Gombos-fiúnak, aki Erzsiért jött. Kitűz­ték az esküvő napját... De azonközben jött va­lami. A desserxi grófnak elveszett egy telivér csikaja s a pandúrok elvitték Gombos Jánost Nagy-Kállóba.­­ A Gombosok nagyon elkeseredtek. — Még a lánya lakodalmán se lehet itthon ! szegény. Elszólitja a közérdek — mondogatták.­­ És instanciával fordultak a nemes vármegyéhez: m eresztenék haza Gombos Jánost a lánya lakó­­i dalmára. Persze a vármegye a füle botját se mozdította a kérelemre. De most a Gombosok sem hagyták magukat. Egyszer csak felkerekedett az egész falu férfia és ólmos bottal felfegyverkezve indult el Káll­óba. Ment, ment a falu. Voltak vagy ötvenen. A füty­kösök kopogtak a téli országúton. Kállóba érve pedig megrohanták a várat. Egy-két hajdút félre lódítottak az útból és kisza­badították Gombos Jánost. Vitték haza nagy diadallal a lánya esküvőjére. Mondják, hogy Gombos Jánost annyira meghatotta a falu ra­gaszkodása, hogy szokott rendes hangján kije­lentette : — Akár életem végéig ülnék tiértetek — mondta. Nagy lakzi volt az ! Hires lakzi volt. Még Gombos János maga is táncra kerekedett úgy­­ hajnal felé. A pandúrok akkor jöttek érte. — Halt! — mondta Kovács csendbiztos. —­­ Várjuk meg, míg kitáncolja magát az öreg. S csak azután vitték el. . . O értekezlet volt Gocichowski külügyminiszter elnök­lésével. Az értekezleten, amely fél 4 óráig tartott, résztvettek: Gróf T­isza István és dr. Körber mi­niszterelnökök, Hieronu­mi és Call kereskedelem­ügyi, Tallián és Giovinelli földmivelésügyi, Lukács és Böhm-Bawerk pénzügyminiszterek, valamint Szö­­gyény-Izland­ László berlini osztrák-magyar nagy­követ. Beható megvitatás után azokat az irányelveket állapították meg, amelyeket a német kereskedelmi szerződés dolgában szerdán délután 3 órakor össze­ülő vámértekezlet elé terjesztenek. Miniszterek hazaérkezése. Berzeviczy Albert köz­­oktatásügyi miniszter pénteken, Nyíri Sándor hon­védelmi miniszter szombaton, gróf Tisza István miniszterelnök, Tallián Béla földművelésügyi, Lukács László pénzügyminiszterek pedig vasárnap és hétfőn érkeztek vissza Bécsből Budapestre. Pártértekezletek. A Szederkényi Nándor elnök­lete alatt, álló függetlenségi és 48-as párt ma, hétfőn délután 5 órakor Teréz­ körút 19. szám alatt értekez­letet tart.­­ Az országos függetlenségi és 48-as S­ossuth-párt március 1-én, kedden este 6 órakor Erzsébet­ körúti klubhelyiségében értekezletet tart. Időközi választások: Az ilyefalvai választó­­kerületben március 5-én lesz a képviselőválasz­tás. A függetlenségi pártnak Nagy György a jelöltje, akinek a támogatására Benedek János, Sebess Dénes és Gaál Sándor orsz. képviselők utaznak le. A nagylaki választókerületben szintén március 5-én lesz a képviselőválasztás, amelyre az or­szágos függetlenségi párt központjából Justh Gyula, Barabás Béla és Hegedűs Károly orsz. képvise­lők utaznak le. Beszámolók: Déváról táviratozzák: Gróf Tho­­roczkay Miklós, a dévai kerület képviselője tegnap beszámolót tartott Bancsi községben, hol a környék­beli falvak lakói is megjelentek. A beszámolón a környék intelligenciája is jelen volt. Gróf­­Iho­­roczkay Popovics Dénes körjegyző lakására vo­nult, ahol a parlament működéséről beszélt és politikai irányát fejtette ki. Ígéretet tett, hogy törhetellenül küzdeni fog a szabadelv­iség zászlaja mellett. A választók tetszéssel fogadták képviselőjük beszámolóját. Marosvásárhelyről jelentik: Petri Zsigmond pártelnök ma a második kerületi függetlenségi pártot a Transzilvánia nagytermében gyűlésre hívta egybe, amelyen Bedőházy János képviselő beszá­molót tartott. Bedőházy a Kossuth-pártból való kilé­pését indokolta másfél órás beszédben és támadta a 67-es alapon álló kormányok működését, amelyek mindenben túl nagy befolyást engednek a bécsi kéz­nek. Foglalkozott a politikai helyzettel és a hadsereg kérdésével, mely minden pénzt elnyel, úgy hogy nem kedd, 1904. március 1. marad pénzünk népiskolákra. A gyűlés végül bizal­mat szavazott Bedőházynak és Petrinek a Kossuth­­pártból kilépésükért. Az első rendjel. Egyes lapokban szó volt róla, hogy Oszkár svéd király mostani bécsi tartózkodása alatt csak az osztrák miniszterelnököt tüntette ki rendjellel, ellenben a magyar miniszterelnököt mel­lőzte. Mint hiteles forrásból jelentik, ez a verzió nem felel meg a tényeknek. A svéd király gróf Tisza Istvánnak az Olaf-rendet adományozta. A miniszter­elnöknek ez az első rendjele. Bírói gondnokságok. Az igazságügyminiszterium­­ban szombaton délután Plósz Sándor igazságügy­miniszter elnöklete alatt szaktanácskozmány volt, melyen az ügyvédeknek a tömeggondnokságok és egyéb bírói gondnokságok megfelelő kiosztása iránti óhajait beszélték meg. Az ügyvédi kamara jelen levő képviselői ki­ejtették ezen óhajaikat, melyek azután hosszabb eszmecsere tárgyát képezték. Az elnöklő miniszter megköszönte a tanácskozmány tagjainak fáradozásaikat és megígérte, hogy az adott vélemé­nyeket megfontolás tárgyává fogja tenni, valamint azon reményének is kifejezést adott, miszerint sike­rülni fog oly módot találni, mely ezen jogos óhajai­kat kellő mértékben tekintetbe fogja venni. A vasutasok gyűlése, Budapest, február 29. A vasúti tisztviselők és alkalmazottak ügyében teg­nap óta kedvező fordulat állott be, melyben nagy része van annak a határozott akciónak, melyet a vasutasok saját igazságos ügyük mellett megindítot­tak s amelynek utolsó felvonása a tegnap tartott monstre gyűlés volt. A Tattersalban tegnap délután mintegy 6000-en gyűltek össze a vasutasok, hogy ügyüket megbeszéljék. Ezen a gyűlésen történt a for­dulat. Felolvasták Ludvigh Gyula máv. elnökigaz­gató levelét, melyben kötelező ígéretet tesz, hogy a vasutasok ügye a legrövidebb idő alatt elintézést nyer. A levél, amelyet alább szó szerint közlünk, csak a gyűlés napirendjének úgyszólván végén került fel­olvasásra s nagy lelkesedést keltett. A gyűlést, amelyen Batthyány Tivadar, Smia­­lovszky Valér és Nagy Gyula nemzeti párti kép­viselők is megjelentek, Sarlay János, a nyugati pályaudvar helyettes főnöke nyitotta meg, mint kor­elnök. Az előkészítő­ bizottság — úgymond — meg­fontolás tárgyává tette, hogy oly független és önzet­len férfiút ajánljon a gyűlés vezetésére, akinek elfo­gulatlanságához szó nem férhet. Ajánlja a gyűlés elnökéül Justh Ferenc főmérnököt. Justh Ferenc elfoglalván az elnöki széket, köszönetet mondott a bizalomért s nyomban megtette propozícióit az alelnö­­kökre és jegyzőkre vonatkozólag. Alelnököknek ajánlja a hivatalnokok közül: Sarlay János állom­ásfőnök­­helyettest és Neumann Győzőt, az altisztek közül: Schmidbauer Gyula raktárnokot, a szolgák közül: Kardos Antal kocsirendezőt. Jegyzékül ajánlja: Novák Tivadar mérnököt, Liszka Gyula és Katona Ferenc hivatalnokokat. A nagygyűlés a javaslatokat elfo­gadta, mire az elnök megnyitotta a gyűlést, üdvö­zölte a megjelenteket, valamint a sajtó képviselőit, kiknek önzetlen támogatásáért köszönetet mond. A napirendre térve, az elnök mindenekelőtt azt javasolja, hogy a nagygyűlés tiltakozzék a február 21-iki gyűlés határozatai ellen és nyilvánítsa azokat semmiseknek, kérve, hogy e sajnálatos emberi meg­­tévelyedés fölött térjenek napirendre. (Éljenzés.) A javaslat elfogadása után a napirend sorrendjében folyt a tanácskozás. A fizetésrendezés kérdésének előadója Turcsányi Pál volt. Javasolta, hogy az 1901-iki memorandumot, kiegészítve az altisztek és szolgák memorandumaival, ajánlják ismételten­ az intézőség jóakaratába. A kö­vetkező szónok, Ötvös László pályafelvigyázó az altisztek sanyarú helyzetét vázolja, egyébként hozzá­járul az előadói javaslathoz. Vincze Lajos azt kívánja, hogy az altiszteket és szolgákat is bizonyos termi­nusra nevezzék ki. A nagygyűlés ezután egyhangúlag elfogadta az előadó javaslatát. Következett a szolgálati pragmatika, amelynek Breuer Ferenc hivatalnok az előadója. Kifejti, hogy az 1887-ben készült pragmatika elavult. Az új szol­gálati pragmatikában legyen két státus. Az egyikben legyenek a magasabb kvalifikációval rendelkezők, akik szabadon léphessenek elő, de ne gátolhassák a másik státusban levők előmenetelét. Azonkívül le­gyen meg minden vasutasnak a maga évi szabad­sága, végül pedig töröltessék az a pont, hogy abban az esetben, ha a személyzet csökkentése válik szük­ségessé, bárkit elbocsáthassanak. Az éljenzéssel

Next