Helikon, 1991 (2. évfolyam, 53-104. szám)

1991-07-19 / 29. szám (81.)

legalább ennyi! Folytatás az 1. oldalról hogy kifütyüljék azok, akiket abcugolásra biztatott nemzeti ünnepünkön, vagy hogy Ilies­cu úr iránt is háládatlanok lesznek azok, akiket megkí­mélt a szemrehányásoktól, mi­közben az Egyetem térnek még az emlékével is leszámol­ni igyekezett. De a félelem nem mentség. Mert maga a hatalom bábáskodott a szélső­ségek születésénél. Már a kezdet kezdetén meg­torpedózta egy valós demok­rácia perspektíváit. Abbéli fé­lelmében (még ’46-ból maradt szindróma), hogy a történelmi pártok lesöprik a politikai színpadról, a hatalom mindent, amihez a forradalomnak kö­szönhetően­­ hozzájutott, fel­használt arra, hogy lejárassa e pártokat és gátolja tevékeny­ségüket. Lehet, egy percig sem gondolt arra, hogy a de­mokrácia ingatag volta mi­lyen előnyös az extremizmu­­sok felfutásának. Másodsor­ban a hatalom elárulta a nemzeti megbékélés eszméjét. Az örökségként ránk maradt gyűlöletet nem levezette, ha­nem a deliriumig fokozta és felelőtlen cinizmussal politi­kai fegyverré változtatta, mit sem törődve azzal, hogy a gyű­lölet szörnyeket szül. Sőt, be­mocskolta ellenfeleit, ahelyett, hogy érveket állított volna érvek ellenében, utat nyitott az alávalóságnak, rágalmazás­nak és a szélsőségesek által nyakló nélkül használt erő­szakos kifejezésmódnak. A ’89 óta megtett út uszítások, ösz­­szeveszítések, széthúzások hosszú sora, melyek nemegy­szer a testvérháború küszö­béig vezettek. Az eredmény látható. A beteg, traumatizált, célt vesztett román társada­lom léket kapott hajóra ha­sonlít. Megteremtődtek a szél­sőséges demagógia ideális fel­tételei. Végül: a hatalom lel­­kiismeretét terheli a jelenlegi káosz, bizonytalanság, ami felőrli idegeinket és egyeseket oda juttatott, hogy, nagy is­ten!, sajnálják a totalitárius rendszer bukását, vagy kato­nai diktatúrára vágynak. Lé­teznek románok, akikben él a rendőrség által ellenőrzött árak, a planifikált nyomor nosztalgiája. Vajon ez nem mind mennyei manna a szél­sőségesek számára? Már csak néhány szalmaszál kell a tűz­re, hogy a levegő is fellángolt jon, már csak a nemzeti ér­zelmet kell aduként kijátsza­­niok a lelkek teljes megron­tására, aztán kivárhatják, míg a nyomor az ő malmukra hajtja a vizet. Félek, hogy a jelenlegi hatalom már nem segíthet magunkhoz térni, egymásra találni, az oly szük­séges szolidaritásra jutni. Rö­vid idő alatt túl sok sebet téptek fel, és túl sok vér folyt a forradalom után is ahhoz, hogy könnyű szívvel mérle­get készíthetnénk. Mégis fon­tos volna az, hogy a hatalom az eddig elkövetett rosszat ne vigye tökélyre. Legalább eny­­nyi! A veszedelem határára sodort bennünket, de még van lehetősége arra, hogy ne ta­szítson az összeomlásba. Mert ne fordíthatna annyi ener­giát a szélsőségek ellen, mint amennyit a demokratikus pártok „szétzúzására” dobott be? Nem érzékeli a fenyege­tő veszélyt? Vagy valójában jobban fél a demokráciától, mint bármi mástól? (Fordította Nagy Mária) (Megjelent a ROMANIA LI­­BERA 1991. július 5-i, 435. számában) Bartha Árpád: Régi lépcső HOL—­ ­ A Tiszatáj 7. száma Király L­ázló Kolozsvár — Sóvá­rad, 1990; Októberi forgács — 1990 és Nap mint nap 1990 című verseit, valamint Sigmond István Idus-nap című no­velláját közli. A lapban Széles Klára elemzi Sigmond Ist­ván Félrevert harangok című­ regényét. • Megjelent a Látó 1991/3. száma. A főlaptestben verset, novellát, esszét közöl Bajor Andor (Valóságos írók, valósá­gos olvasók, írósorsok; Hegel sziklái), Dávid Gyula (Úszó­­lecke a Házsongárd bejáratánál), Fényi István (Ballada a cirkuszi lovakról; A szabadesés törvénye; Páva), Banos Já­nos (Huzatban), Sebestyén Mihály (Behajózás avagy a ige­idők egyeztetése), Stefan Aug. Doinaj (Vadásza- sólyom­­m­al; Az ostrom; Kiből harapunk?; Az ezüstagyarú vadkan * — Markó Béla fordításai), Káli István (Jobbkéz-szabály), Gál­­ Éva Emese (Vershelyzet; Senkivers; Értelem), Kiss Katalin­­ (Ki-kinézek az ablakon; Újból tavasz), Czigány Zoltán (Vá­­­rakozás Nagycsü­törtökön), Elekes Ferenc (Hírek hervadása), Barabás Zoltán (Peace to John Lennon; A kéz históriájához; * Ulysses gúnyájában), Sántha Attila (Démoszthenész és a szi­tuáció; Még szerencse; őszi harmat után) és Farkas Árpád (A Fekete Doboz. Kisemmizettek hatalma). A Disputában a romániai magyar irodalomról vall Ágoston Vilmos, Domo­kos Géza, Czine Mihály, Thomka Beáta, Gálfalvi Zsolt, Kocz­i­kás Sándor és Jókai Anna. A Szemlében Végh Balázs, Ked­ves Csaba és Láng Zsolt jegyzete, a műmelléklet írók al­buma sorozatában Bajor Andor fotói. • Hsziang Van-seng kínai műfordítót tüntették ki a Pro Culture Hungarica-díjjal a magyar irodalom Kínában való népszerűsítéséért Hsziang Petőfi és Arany műveinek fordí­tása terén végzett kiemelkedő tevékenységet. • A Kelet - Nyugat 26. számának első oldalán Tóth Ist­ván fordításában olvashatjuk Veron Watkins Felfedezések című versét. A lapból kiemelendő Székely János Alapfogal­mak című filozófia­ írása. Verset közöl továbbá Makkai Ádám (Poén a pórázon), Szilágyi Aladár (Kuruc deák keser­ve) és Pataki István (Messzire). Cikket, esszét, novellát je­gyez egyebek mellett Romeo Vasiliu (A Tőkés-dosszié), llertha Bulcsu (Miért jönnek a fináncok?), Bogdán László (Szélfútta Vátra dokumentum), Kelemen István (Szegény Emmanuelle .. .), Gy. Szabó Gyula („Hamarjában" nem jó), Gittai István (Naplólap; Templom-tér; Ház) és Németh Géza ( Kelet-Európa démona). Jegyzetek az esőerdőből cím alatt Faludy Györgytől közöl írást a lap. • A pozsonyi Vasárnap 26. számának Gyermekvilág olda­lán Ferenczes István Kaland című verse olvasható. • A Romániai Magyar Szó június 6—7-i számának költője Tollas Tibor, Balla Zsófia és Jánosházy György. Cikket, ta­nulmányt jegyez Kiss Zsuzsa (Talpig fehérben, örök hűség­ben), Hevesi József (Képriport ezerkilencszá­zharmincból), Se­bestyén Mihály (A szálak a Maros völgyébe vezetnek), Kis­­györgy Réka (Mit NEM kedvel a kolozsvári közönség) és Bölöni Domokos (Bedugulunk megint?). • A nagyváradi Direct (Periodic al convietuirii interet­­nice) című lap Rolul intelectualilor in schimbatoarea Euro­pa cím alatt közli Konrád György egyik esszéjét. • A Kortárs 7. számában egyebek mellett Bodor Ádám A halottkém helye­­tese Dobrin erdőkerületben című novel­lája, valamint Csíki László Ómodi ballada című verse ol­vasható. A lap hozza Beke György Az utolsó orosz katona­vonat című írását. • Az UNIÓ 1991/2. száma Szabó Gyula Ostorod volt-e Rodostó? című esszéjét, Radu Tuculescu Kávézóban, Műve­lődési verseny, Se kinn, se benn című írásait és Király Béla verseit hozza. Két­angú ügetés Horváth István négysoros versét idézzük a vízszintes 1., függőleges 15., 1. és vízszintes 71. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Az első sor (zárt betűk: E, A). 16. Farsangi álöltözet. 17. Csehszlovák színésznő (Hana). 18. Kettőzve: ha­landzsa. 19. Énekelni lehet. 20. Az idők végtelenjéig. 21. Ko­lozsvári magyar színház művésze. 22. Csorba fog! 23. Szeren­csésen ráakad. 24. Napszak. 26. Nátrium, kálium és oxigén vegyjele. 27. Francia tájképfestő (Claude 1600—82). 29. A né­met ábécé utolsó betűje. 31. Fordított kétjegyű mássalhangzó. 32. Lóhalálában jön be. 35. Antimon vegyjele. 36. Becstelen. 38. Testileg, lelkileg, anyagilag romlásba dönti. 39. Oriol szov­jet város régi neve. 40. Fiza idegen változata, Renoir-festmény címe is. 41.­­pirul: zavarban van. 42. A közeli. 43. ... zene: sze­renád. 44. Szennyeződés-mentesítés. 46. Import szappan-márka. 47. Éneklő szócska. 48. Lenni fog. 49. Színtelen, szagtalan, kor­mozó lánggal égő gáz. 50. Fényérzékeny anyaggal bevont cel­luloid szalag. 51. Kibékítés. 53. Minden irányból felém. 54. Tud­niillik. 55. Más irányba hajt. 57. A dúr skála hatodik hangja. 59. Fordított női név. 60. Elszáradva egymás után lehull. 62. Szánalom románul. 65. Népies habzó ital. 67. Nevezetes, közis­mert. 68. Román helyeslés. 69. Több erő együttes hatása. 71. Üdítő ital. 73. Alakít egynemű hangzót. 74. Libát hizlal. 75. Mongol uralkodó (1336—1405). 77. Young amerikai színésznő személyneve. 79. A négysoros utolsó sora (zárt betűk: A, Y). FÜGGŐLEGES: 1. A vers harmadik sora (zárt betű: E). 2. Magyar bányaváros lakója. 3. Régi cégtáblákon olvasható rö­vidítés. 4. Több e. 5. Comaneci személyneve. 6. Dohányáruda. 7. Kártyaalátét.. 8. RBM. 9. A Nagy Tavak egyike. 10. Korlá­tozás. 11. Hangtalan táj! 12. Fiatalabb fiútestvér. 13. Autonóm állam Burmában. 14. Francia naturalista regényíró, az utolsó négyzetben személyneve kezdőbetűjével (1840—1902). 15. A vers második sora (zárt betűk: R, K). 23. Megtervez és létrehoz. 25. Irán fővárosa. 28. Masírozás. 30. Becézett apa. 32. Ádáz gyűlö­lettel fűtött. 33. Római katolikus. 34. Vissza­ ipari növény. 35. Nézelődött. 37. Pénznemünk, többes számban. 38. Idősebb fér­finak szóló köszönés. 40. Gabonamolnár jelzője. 44. Amerikai (USA) elektrotechnikus, feltaláló (Nicola, 1851—1943). 45. Szen­tenciát mond. 46. ... mail, légipostával. 48. Nobel-díjas kínai fizikus. (Tsung-Dao). 50. A szükségesnél több. 52. Hímnemű né­met­­. 56. A keskenyorrú majmok egyik családja. 58. Kis áram­forrása. 60. Város Franciaország északi részén. 61. Román fér­finév. 63. Kolozsvári porcelángyár. 64. Tromsom. 66. ... Claire francia filmrendező. 70. őrmester rövidítése. 72. Lak kevert betűi. 74. T­E. 76. Kínai hosszmérték. 78. Tova. (Rámay Tibor) A HELIKON 28. számában közölt, Megyek fiammal című rejtvény megfejtése: Megyek fiammal nyári, hő mezőkön, / hol búza hagyta ott arany nyomát. / Pár ház int távolról kedves­ismerősön / s egy templom tornya. Az már Szovát. ?s - —! Unn.1 GÉP- ÉS GÉPKOCSI ALKATRÉSZEKET GYÁRTÓ VÁLLALAT SEPSISZENTGYÖRGY Gyárt és elad 10-C-100 10-S-100 10-C-100T típusú sebességváltóműveket. 10 C/S-100 sebességváltóval látják el a ma­ximum 100 daNM nyomatékú motorral ren­delkező kiskocsikat és az A-1800-as vontató­kat. Ez a sebességváltó a 2x5 fokozatúak típusá­ba tartozik; közvetlen elődje az 5 C/S-100, amelyet egy M-100 (GV) sebességmódosítóval társítottak. Típusai: 10 C-100, 10 S-100, 10 C-100 T (az A-1800-as vontatókhoz) ahonnan: 10 — a sebességi fokozatainak a száma C — talpcsapágyas kapcsolás S — szinkronizáló kapcsolás 100 — maximális nyomaték T — vontató Cím: Sepsiszentgyörgy Str. Brasovului 3—5 szám telefon: 2 30 82, 2 27 32/923 Kovászna megye A HELIKON A ROMÁNIAI ÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI HETILAPJA — MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN " Főszerkesztő: SZILÁGYI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KIRÁLY LÁSZLÓ Felelős titkár: SIGMOND ISTVÁN Szerkesztők: MÓZES ATTILA szépi próza K. JAKAB ANTAL vers, levélváltás JAKABFFY TAMÁS kritika, esszé SZABÓ GYULA kultúrtörténet, hagyomány LÁSZLÓFFY ALADÁR világkultúra MOLNOS LAJOS szemle SZŐCS ISTVÁN társmű­vészetek aiwawHgunH.......... ■■■■ waaaBiixrvs A szerkesztőség címe: 3400 Cluj, Bulevardul Eroilor nr. 2. Postafiók (Cosmja postala, 245. Telefon: 95/11 24 20 Nymada: I. P. Cluj )~40~440 l

Next