Ajka - Ajkai Szó, 2018 (31. évfolyam, 1-44. szám)

2018-04-20 / 14. szám

31. évfolyam, 14. szám, 2018. április 20., péntek A város lapja NIBILHÁZ - FEL’ vallomásai Színvonalas irodalmi találkozó Nagy László emlékére ■ A Nagy László Vers- és Prózamondó Talál­kozót április 14-15-én rendezték meg a műve­lődési központ kiállítótermében, ahova 35 ver­senyző érkezett. Az országos találkozó, amely jövőre tölti 40. születésnapját, akár nemzetközi­nek is nevezhető, hiszen évek óta a Vajdaságból is érkeznek magyarok. A beszámolók szerint a precízen szervezett és magas színvonalú kétna­pos programon rendkívül jó volt a hangulat.­ ­ 1993-ig, amikor versenyre mentünk, magyarul verseltünk a szerbek között. Nem is értették, hogy mit csinálunk. Amikor ’93- ban megnyílt a lehetőség, hogy eljöhettünk Magyarországra, először úgy fogadtak minket, mint a csodabogarakat, de azó­ta ide Ajkára már haza­jövünk. Nem a barátokhoz és nem is az ismerősökhöz, hanem a testvé­reinkhez - ezek a mondatok dr. Némedi Imrétől származnak, aki számos díjat nyert az idei össze­jövetelen. A rendezvény első napján Kel­ler Dávid, a Zeneiskola növendé­ke adott ízelítőt a dalok csodás világából zongorán. Az elődön­tőt követően Iszkázra utazott a csapat, hogy megkoszorúzzák a találkozó névadójának emlék­tábláját, majd a pécsi Ostinato együttes koncertjét hallgatták meg. A második napon került sor az eredményhirdetésre és dí­játadóra. Fehér Ildikó, a zsűri elnöke értékelte a találkozót és hasznos észrevételeivel segítette elsősorban a diákokat. Általános és középiskolások, valamint fel­nőttek is szerepeltek a versenyen, emellett elismerték a felkészítő tanárok munkáját is. Az általános iskola 5-6 osz­tályos korcsoportjában első helyen Csabai Pál végzett, a 7-8 osztályosok közül pedig Vékási Kálmán bizonyult a legjobb­nak. A középiskolások verse­nyét Csonka Johanna nyerte, a felnőttekét pedig dr. Némedi Imre. Szentmártoni Jánosnak, Magyar Írószövetség elnökének a ajándékát Csabai Pál, Vékási Kálmán, Takács Péter, dr. Néme­di Imre, Kurucz Ádám Konrád, Csonka Johanna és Sziránszki Klaudia vehette át. A „Nagy László versét legszeb­ben előadó versmondó” díját Sziránszki Klaudiának ítélték, a különdíjat pedig Csonka Johan­na és dr. Némedi Imre érdemelte ki - nekik Nagy András nyújtot­ta át az elismeréseket. A zsűri tagjai: Fehér Ildikó (színművész, a zsűri elnöke), Nagy András (grafikusművész, Nagy László fia), Szentmártoni János (Magyar Írószövetség el­nöke, a találkozó díszvendége), Ács Anna (muzeológus), Feny­vesi Ottó (költő), Horváth Tibor (tanár, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke). A programon részt vett: Szabóné Réthy Kata (Nagy László Szellemi Öröksé­ge Alapítvány elnöke), Fábián Judit (Nagy László unokahúga) és Horváth Emma (szabadkai Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője) is. RÉ­T Verseiben köztünk él a költő (Fotó: Györkös) A magyar lírát ünnepeltük április 11 -én A Magyar Költészet Napját 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján, április 11-én. Ezen a napon irodalmi estek, előadások, felolvasások, versmondó versenyek kereté­ben emlékezünk egyik legna­gyobb költőnkre. Néhány éve elterjedt, hogy városszerte ver­seket posztolunk a villanyosz­lopokra, buszmegállókra vagy épületekre. Érdekesség, hogy Márai Sándor is ezen a napon született, bár öt évvel koráb­ban. A jeles nap alkalmából több előadást is hallhattunk a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központban, il­letve az intézményhez tartozó Városi Múzeumban. „A Mindenséggel mérd ma­gad!” felszólítás remélhetőleg minden költészetet kedvelő számára ismert, József Attilától származó idézet. Varga Richárd verses­ gitárestjének mottójául választotta ezt a címet, amit a költészet napján óriási sikerrel adott elő a magyar­ történe­lem és drámatanár a vmk ki­állítótermében. Műsorában a XX. századi magyar líra klas­­­szikusai kerültek fókuszba, de ezzel együtt szerepet kapott a kortárs magyar irodalom, vala­mint néhány saját szerzeménye is. A tehetséges előadót szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. Vélhetőleg sikerült átadnia a teljesség érzését, amit Weöres Sándor igen találóan fo­galmazott meg: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” A Városi Múzeumban is több programot szerveztek a Magyar Költészet Napja alkalmából. Április 10-én Rejtelmek cím­mel a Hársfa-trió, Györgyné Kollár Gabriella, György Zoltán és Papp Ferenc adta elő műso­rát. A fellépők nagy átéléssel mutatták be híres magyar köl­tőink verseit a Kaláka - Szélki­áltó - Sebő - Szervusz együttes gyönyörű zenéivel. „Meséltek” a gyerekeknek és a felnőtteknek a játék öröméről, a közös éneklés erejéről. Elsősorban József Atti­la ismert verseit hallhattuk, de többek között azt is megtudhat­tuk, hogy Tamkó Sirató Károly jógát oktatott, Arany János pe­dig azt forgatta a fejében, hogy csizmadia inasnak is állhatott volna írás helyett. Miközben szólt a dal, a mondanivalóhoz illő képeket vetítettek a háttér­ben, néhány vers énekléséhez a közönség is csatlakozott. Ajka Város Önkormányzata és a Bányász Kulturális Egye­sület szervezte és támogatta a „Dallal a dalban” című műsort, amit április 12-én rendeztek meg. Utassy József Kossuth- és József Attila-díjas költő (1941-2010) megzenésített versei szólaltak meg a pápai Syringa együttes előadásában. Orgona László, a zenekar vezetője sze­mélyesen is jól ismerte a néhány éve elhunyt költőt, nyilván en­nek köszönhetően mély átélés­sel és alázattal mutatták be szép műsorukat. A programon Vajai Károlyné József Attila verseket szavalt, a Szépírók Társaságá­nak tagjai pedig saját írásaikat osztották meg a jelenlévőkkel. RÉ* Szemben a közönséggel, költőkkel a „háta mögött” (Fotó: Györkös) Bocsánatot kérek amiatt, hogy 2011. augusztus 17-én a Magyar Demokrata nevű hetilapban megjelent „Ajkáról kifogyott a nóta” című cikkben szereplő azon - az akkori információk birtokában - elhangzó mondattal, miszerint „A feltevésünk az, hogy a polgármester önkormányzati autóval járt, miközben magánautójába tankolt és az önkormányzatnál leadta a tankolási számlákat” azt sugalmaztam, hogy a polgármester visszaélést követett el. Ravasz Tibor ■ Meteorit-kukkoló A Bakonyi Csillagászati Egyesület a közelmúltban is­mét a sokak által kedvelt Hu­bertus Erdei Iskolában tartott bemutatót. Programjukra megyéből és Ausztriából is ér­­­keztek résztvevők. A szülők­ből, gyerekekből és pedagógu­sokból álló kis csapat lelkesen vetette bele m­­agát a meteori­tok megismerésébe. Először Ivanics Ferenc, az egyesület vezetője kalauzolta el az egybegyűlteket a meteo­ritok világába egy előadás se­gítségével. Majd gyakorlatban is megismerkedhettek a föl­dönkívüli kőzetekkel a vendé­gek, hiszen lehetőségük nyílt megtapintani, megszagolni és mikroszkóp alatt megvizsgál­ni az egyesület folyamatosan bővülő gyűjteményét. A feltett kérdésekre jól vála­szoló gyerekek között három kis, saját gyűjtésű suevit-da­­rabkát osztottak ki az egye­sület tagjai, amelyekről és a becsapódások által átalakított földi kőzetekről Ivanics-Ri­­eger Klaudia tartott rövid be­mutatót valódi kőzetek és egy krátermodell segítségével. A program minden résztvevő tetszését elnyerte. SzR. ■ József Attila költészetét nehéz volt megszerettetni A Költészet Napja alkalmá­ból tartott előadást a művelő­dési házban Aporfi László ba­­konygyepesi születésű tanár. Az előadó bevezetőjében el­mondta: boldog, hogy Bakony­­gyepesen láthatta meg a nap­világot és élete egy részében itt élhetett. Szentgotthárdon töltött 63 évet, de ma is meg­dobban a szíve, amikkor haza­térve megpillantja a templom tornyát. Gyakran tart előadást szülőfalujában. Örül, hogy mindig sok ismerőse ül a né­zőtéren. A megjelenteket Áment Már­ton, a Gyepesi Örökségünk Egyesület elnöke köszöntötte, majd Szili Anna elszavalta Jó­zsef Attila Altató című versét. Aporfi László, aki József Attila életútját ismertette, majd verseiből olvasott fel, el­mondta, hogy amikor ő járt egyetemre, még ott sem volt tananyag József Attila költé­szete. Miután tanítani kezdett, a diákjaival is nehéz volt meg­szerettetni József Attila műve­it, ugyanis az nehezen érthető volt számukra.­­ Ahhoz, hogy érthessük Jó­zsef Attila költészetét, meg kell ismerni hányatott gyermekko­rát és fiatalságát. A 32 évet élt költő munkásságára rányom­ta a bélyegét a gyermekkori nélkülözés, a szeretet hiánya. Három éves volt, amikor édes­apja elhagyta a családot. Úgy tudták, hogy Amerikába ván­dorolt, de Romániában telepe­dett le. Édesanyja nehéz fizikai munkával tartotta el három gyermekét. József Attila egy ideig nevelőszülőknél élt, majd édesanyja hazavitte. Anyja megbetegedett, majd meghalt. Ekkor kezdődtek a hányattatá­sai. Nővérei nem törődtek vele. Költészetéből érezhető, hogy vágyik a szeretetre, az örömre - fogalmazott az előadó. TA [UNK] A költőt életén keresztül érthet­jük meg (Fotó: Györkös)

Next