Ajka - Ajkai Szó, 2018 (31. évfolyam, 1-44. szám)
2018-04-20 / 14. szám
31. évfolyam, 14. szám, 2018. április 20., péntek A város lapja NIBILHÁZ - FEL’ vallomásai Színvonalas irodalmi találkozó Nagy László emlékére ■ A Nagy László Vers- és Prózamondó Találkozót április 14-15-én rendezték meg a művelődési központ kiállítótermében, ahova 35 versenyző érkezett. Az országos találkozó, amely jövőre tölti 40. születésnapját, akár nemzetközinek is nevezhető, hiszen évek óta a Vajdaságból is érkeznek magyarok. A beszámolók szerint a precízen szervezett és magas színvonalú kétnapos programon rendkívül jó volt a hangulat. 1993-ig, amikor versenyre mentünk, magyarul verseltünk a szerbek között. Nem is értették, hogy mit csinálunk. Amikor ’93- ban megnyílt a lehetőség, hogy eljöhettünk Magyarországra, először úgy fogadtak minket, mint a csodabogarakat, de azóta ide Ajkára már hazajövünk. Nem a barátokhoz és nem is az ismerősökhöz, hanem a testvéreinkhez - ezek a mondatok dr. Némedi Imrétől származnak, aki számos díjat nyert az idei összejövetelen. A rendezvény első napján Keller Dávid, a Zeneiskola növendéke adott ízelítőt a dalok csodás világából zongorán. Az elődöntőt követően Iszkázra utazott a csapat, hogy megkoszorúzzák a találkozó névadójának emléktábláját, majd a pécsi Ostinato együttes koncertjét hallgatták meg. A második napon került sor az eredményhirdetésre és díjátadóra. Fehér Ildikó, a zsűri elnöke értékelte a találkozót és hasznos észrevételeivel segítette elsősorban a diákokat. Általános és középiskolások, valamint felnőttek is szerepeltek a versenyen, emellett elismerték a felkészítő tanárok munkáját is. Az általános iskola 5-6 osztályos korcsoportjában első helyen Csabai Pál végzett, a 7-8 osztályosok közül pedig Vékási Kálmán bizonyult a legjobbnak. A középiskolások versenyét Csonka Johanna nyerte, a felnőttekét pedig dr. Némedi Imre. Szentmártoni Jánosnak, Magyar Írószövetség elnökének a ajándékát Csabai Pál, Vékási Kálmán, Takács Péter, dr. Némedi Imre, Kurucz Ádám Konrád, Csonka Johanna és Sziránszki Klaudia vehette át. A „Nagy László versét legszebben előadó versmondó” díját Sziránszki Klaudiának ítélték, a különdíjat pedig Csonka Johanna és dr. Némedi Imre érdemelte ki - nekik Nagy András nyújtotta át az elismeréseket. A zsűri tagjai: Fehér Ildikó (színművész, a zsűri elnöke), Nagy András (grafikusművész, Nagy László fia), Szentmártoni János (Magyar Írószövetség elnöke, a találkozó díszvendége), Ács Anna (muzeológus), Fenyvesi Ottó (költő), Horváth Tibor (tanár, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke). A programon részt vett: Szabóné Réthy Kata (Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány elnöke), Fábián Judit (Nagy László unokahúga) és Horváth Emma (szabadkai Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője) is. RÉT Verseiben köztünk él a költő (Fotó: Györkös) A magyar lírát ünnepeltük április 11 -én A Magyar Költészet Napját 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján, április 11-én. Ezen a napon irodalmi estek, előadások, felolvasások, versmondó versenyek keretében emlékezünk egyik legnagyobb költőnkre. Néhány éve elterjedt, hogy városszerte verseket posztolunk a villanyoszlopokra, buszmegállókra vagy épületekre. Érdekesség, hogy Márai Sándor is ezen a napon született, bár öt évvel korábban. A jeles nap alkalmából több előadást is hallhattunk a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központban, illetve az intézményhez tartozó Városi Múzeumban. „A Mindenséggel mérd magad!” felszólítás remélhetőleg minden költészetet kedvelő számára ismert, József Attilától származó idézet. Varga Richárd verses gitárestjének mottójául választotta ezt a címet, amit a költészet napján óriási sikerrel adott elő a magyar történelem és drámatanár a vmk kiállítótermében. Műsorában a XX. századi magyar líra klasszikusai kerültek fókuszba, de ezzel együtt szerepet kapott a kortárs magyar irodalom, valamint néhány saját szerzeménye is. A tehetséges előadót szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. Vélhetőleg sikerült átadnia a teljesség érzését, amit Weöres Sándor igen találóan fogalmazott meg: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” A Városi Múzeumban is több programot szerveztek a Magyar Költészet Napja alkalmából. Április 10-én Rejtelmek címmel a Hársfa-trió, Györgyné Kollár Gabriella, György Zoltán és Papp Ferenc adta elő műsorát. A fellépők nagy átéléssel mutatták be híres magyar költőink verseit a Kaláka - Szélkiáltó - Sebő - Szervusz együttes gyönyörű zenéivel. „Meséltek” a gyerekeknek és a felnőtteknek a játék öröméről, a közös éneklés erejéről. Elsősorban József Attila ismert verseit hallhattuk, de többek között azt is megtudhattuk, hogy Tamkó Sirató Károly jógát oktatott, Arany János pedig azt forgatta a fejében, hogy csizmadia inasnak is állhatott volna írás helyett. Miközben szólt a dal, a mondanivalóhoz illő képeket vetítettek a háttérben, néhány vers énekléséhez a közönség is csatlakozott. Ajka Város Önkormányzata és a Bányász Kulturális Egyesület szervezte és támogatta a „Dallal a dalban” című műsort, amit április 12-én rendeztek meg. Utassy József Kossuth- és József Attila-díjas költő (1941-2010) megzenésített versei szólaltak meg a pápai Syringa együttes előadásában. Orgona László, a zenekar vezetője személyesen is jól ismerte a néhány éve elhunyt költőt, nyilván ennek köszönhetően mély átéléssel és alázattal mutatták be szép műsorukat. A programon Vajai Károlyné József Attila verseket szavalt, a Szépírók Társaságának tagjai pedig saját írásaikat osztották meg a jelenlévőkkel. RÉ* Szemben a közönséggel, költőkkel a „háta mögött” (Fotó: Györkös) Bocsánatot kérek amiatt, hogy 2011. augusztus 17-én a Magyar Demokrata nevű hetilapban megjelent „Ajkáról kifogyott a nóta” című cikkben szereplő azon - az akkori információk birtokában - elhangzó mondattal, miszerint „A feltevésünk az, hogy a polgármester önkormányzati autóval járt, miközben magánautójába tankolt és az önkormányzatnál leadta a tankolási számlákat” azt sugalmaztam, hogy a polgármester visszaélést követett el. Ravasz Tibor ■ Meteorit-kukkoló A Bakonyi Csillagászati Egyesület a közelmúltban ismét a sokak által kedvelt Hubertus Erdei Iskolában tartott bemutatót. Programjukra megyéből és Ausztriából is érkeztek résztvevők. A szülőkből, gyerekekből és pedagógusokból álló kis csapat lelkesen vetette bele magát a meteoritok megismerésébe. Először Ivanics Ferenc, az egyesület vezetője kalauzolta el az egybegyűlteket a meteoritok világába egy előadás segítségével. Majd gyakorlatban is megismerkedhettek a földönkívüli kőzetekkel a vendégek, hiszen lehetőségük nyílt megtapintani, megszagolni és mikroszkóp alatt megvizsgálni az egyesület folyamatosan bővülő gyűjteményét. A feltett kérdésekre jól válaszoló gyerekek között három kis, saját gyűjtésű suevit-darabkát osztottak ki az egyesület tagjai, amelyekről és a becsapódások által átalakított földi kőzetekről Ivanics-Rieger Klaudia tartott rövid bemutatót valódi kőzetek és egy krátermodell segítségével. A program minden résztvevő tetszését elnyerte. SzR. ■ József Attila költészetét nehéz volt megszerettetni A Költészet Napja alkalmából tartott előadást a művelődési házban Aporfi László bakonygyepesi születésű tanár. Az előadó bevezetőjében elmondta: boldog, hogy Bakonygyepesen láthatta meg a napvilágot és élete egy részében itt élhetett. Szentgotthárdon töltött 63 évet, de ma is megdobban a szíve, amikkor hazatérve megpillantja a templom tornyát. Gyakran tart előadást szülőfalujában. Örül, hogy mindig sok ismerőse ül a nézőtéren. A megjelenteket Áment Márton, a Gyepesi Örökségünk Egyesület elnöke köszöntötte, majd Szili Anna elszavalta József Attila Altató című versét. Aporfi László, aki József Attila életútját ismertette, majd verseiből olvasott fel, elmondta, hogy amikor ő járt egyetemre, még ott sem volt tananyag József Attila költészete. Miután tanítani kezdett, a diákjaival is nehéz volt megszerettetni József Attila műveit, ugyanis az nehezen érthető volt számukra. Ahhoz, hogy érthessük József Attila költészetét, meg kell ismerni hányatott gyermekkorát és fiatalságát. A 32 évet élt költő munkásságára rányomta a bélyegét a gyermekkori nélkülözés, a szeretet hiánya. Három éves volt, amikor édesapja elhagyta a családot. Úgy tudták, hogy Amerikába vándorolt, de Romániában telepedett le. Édesanyja nehéz fizikai munkával tartotta el három gyermekét. József Attila egy ideig nevelőszülőknél élt, majd édesanyja hazavitte. Anyja megbetegedett, majd meghalt. Ekkor kezdődtek a hányattatásai. Nővérei nem törődtek vele. Költészetéből érezhető, hogy vágyik a szeretetre, az örömre - fogalmazott az előadó. TA [UNK] A költőt életén keresztül érthetjük meg (Fotó: Györkös)