Előszállás - Elő-Szó, 2000 (1. évfolyam, 1-6. szám)

Előszállás „Millenniumi barangolás” ünnepi lapja egyetlen szám 2000. március Előszállás története Előszállás Fejér megye dél részén, a Mezőföldön, a Mocsár patak jobb partján alakult ki. A település két főutcás, szalagtelkes, fésűs előkertes beépítésű. A IV. században kelták laktak e területen, erről a feltárt sírok leletei is tanúskodnak. A VIII. század­ban avar uralom következett, amikor már állandó falvak is kialakultak. Többnyire gödör, vagy putri­házakban laktak, a tetőzetet cölöpök tartották. A padló földes, lesározott, a tűzhely, kemence kőből készült. A tatárjárás után a Sárvíz és a Duna között kialakul egy kun kapitányság, a Hantos-szék. A XV. századi oklevelek 13 kun-szállást említenek: Előszállás, Hantos, Sárosd, Karácsony-szállás, Jakab-szállás stb. A mohácsi vész után Fejér megye elnéptelenedett.Településünk neve először 1537-ben jelenik meg Elevzallas alakban. A szállás utótag kun településre utal. A kunokat IV. Béla telepítette le főleg a Duna-Tisza közére. Később széttelepítették őket, így kerültek erre a vidékre. Előszállás nevében az „Elő” a magyar elől levő, elülső melléknév változata, vagy az a török eredetű személynév, amelyből az Üllő helységnév származik. 1551-ben Elu Zalas, 1559-ben Eleo Zalas és Eleozallas, 1567-ben Első Zállás, 1588-ban Elő szállás és 1630-ban Eleó szállás alakban fordul elő településünk neve. 1559. május­ 12-i adományozó oklevél szerint Miksa császár Palota kapitányának adományozta Előszállás, Karácsonyszállás, Venyim falvakat. Az örökös harcok miatt 1685-ben Előszállás pusztahellyé minősíttetett, és 1699-ben már teljesen lakatlan volt. 1700-ban Előszállás a Cisztercita Apátság tulajdonába került. A rend, a környékbeli puszták központjává emelte Előszállást, ezzel lehetővé tette fejlődését. E gazdasági központ hivatalos pecsétje Előszállás címere, amelyet az 1700-as évek közepén készítettek. 1765-ben megépült a ma is látható cisztercita rendház (Szögletkert 1.), amely egy emeletes és különleges hullámvonalas vezetésű falazott kerítés kapcsolja össze a templommal. A római katolikus Kisboldogasszony templom 1776-1779-ig épült, barokk épület. A ciszterciták építették Haschle Konstantin Heinrichaut apát idején A templom előtt fehér mészkőből készült Feszület található, amely 1857-ben épült. A cisztercita rend Zircről németajkú munkásokat telepít Előszállásra, ahol téglaégető is működött 1923-ig. Főleg állattenyésztéssel foglalkoztak Előszálláson a ciszterciták. Ekkor épülnek a majorok, amelyek nevükben ma is őrzik az akkori elnevezéseket (Gulyamajor, Kelemen-halom, Róbert-völgy). Első helyen állt a lótenyésztés, itt volt a központja Előszálláson, amelyet a „ménesmester” vezetett. Nagyszámú juh tenyésztése is folyt a pusztákon, ezt őrzi elnevezéseiben

Next