Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1993 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

HUNYADI Vm. évfolyam 1. szám (~jp^ ^ v:j Jánoshalma 1993. január .-------..--------. .------_______. .___________ ____________. ‘fe Megjelenik havonta. /^\ Ára: 17 forint SB^bÍ ig o $ ^ Újévi koszontó Amikor újévi jókívánataimat tolmácsolom, tulajdonképpen országunk néhány alapvető, már-már tragikus gondjának, feszültségeinek megoldását - feloldását kívánom. Hol vagyunk már azoktól az időktől, amikor elég volt erőt, egészséget, sírig hűséges feleséget, netán kurta farkú malacot is kívánni! Egyéni, személyes kívánságaink eltörpülnek országunk, szétszórt magyar népünk és a velünk együtt élő másnyelvű testvéreink gondjai-bajai mellett. Ha újévi jókívánságokat mondok, ezeknek a bajoknak elmúlását kell mondanom: — Hogy múljon el a munkanélküliség, de a közpénzen vett tömeges henyélés réme is. Ehhez 1993-nak valóban meg kell fogni a gazdasági hanyatlást, s számtalan, eladható termékeket gyártó magánvállalkozásnak kell talpra állni, majd egyre növekedni. Éppen azoknak, amelyeknek jövendő megteremtői még mindig nem bátorodtak neki, inkább a könnyebb utat választják: közsegélyből próbálják magukat hosszú időn át fenntartani. Azaz a még dolgozók keresetéből. — Hogy szűnjön meg országunkat ezer éven át tápláló, s azt minden katasztrófa után ismét feltámasztó mezőgazdaságunk és parasztságunk létbizonytalansága. A föld, amelyet a szocializmus első évtizede alatt kihúztak a magyar paraszt talpa alól s megalomániás fantomelméletek és nemzetáruló lobbyk talapzatává tettek, ismét megindult, hogy népünk országát újjáteremtse. Sajnos, nem úgy, ahogyan a választáskor ígértük, ahhoz kevesen szavaztak ránk, koalíciós pártokra. De sok-sok hurokvonal végigfutása és gáncsoló táborok időrabló kikerülgetése után mégis csak visszatér a föld a falusi néphez, ha az hű marad hozzá. 1993 a magángazdaságok keserves, hitelért, gépért, piacért küzdő éve lesz. De mégis csak állomás, ahonnan el lehet indulni valami jobb élet: a nemzetet ismét talpraállító gazdasági és a visszaálló családi élet felé Hogy a szomszédságunkban dúló, már több mint százezer halottat hozó, falvakat, városokat leromboló, népeket sáros-havas országútra vető, az anyáktól embernek szült, mégis állattá aljasított dúvadakat termő és egyre terjeszkedő háború álljon le végre, ne terjedjen sem délre, sem északra, szegény, kettészakadt országunkra, kerülje el azt a háromnegyed milliónyi magyar testvérünket, akik életük fennmaradásáért már kétszeres bért és vért áldoztak. — Hogy többségi egységbe forrhassunk ismét, így legalább annyira megerősödjünk, hogy a szomszédok sanda nacionalizmusa ne azt tehesse velünk, amit bolsevista köszörűkövön élesített fantáziája és elméje éppen kiad, vagy amihez éppen cinikus kedvet érez. — Hogy aki nem bűnös, azaz nem volt sem gyilkos, sem hamis bíró, sem hazaáruló muszkabáb, vagy más nyelven beszél, más módon imádja istenét, s megszállottként nem reszket éjjel-nappal a kezéből kicsúszott hatalomért, az ne féljen semmitől, emelt fővel járhasson az utcán, s ne magának kelljen megtorolni, ha a kis létszámú, de annál hangosabb mocskosok a becsületébe, vagy népe becsületébe gázolnak. Hogy a trianoni határok közé átkozott 10 milliónyi ember érezze végre, hogy milyen is a baráti kézszorítás melege, kitárt karja a határokon túlra is átnyúlhasson, ha övéit ölelni szeretné. Hogy a ... (ezt pedagógusként mondom) ... a következő tanévtől már modern, a 40 éves vakvágányt korrigáló, a más népeket nem gyalázó, de őszinte hazaszeretetre törő új nevelési-oktatási törvény alapján kezdhessünk mi is. Hogy kezünkben legyen a részletesen kidolgozott nemzeti alaptanterv, amelyt Nyugat- Európa is kénytelen lesz akceptálni. Ezt elősegítendően választásokon meg kell újítani szakszervezeteink ránkkövesült régi vezetőségeit. Olyan vezetőkkel, akik az egyéni és a rétegérdekek mellett a nemzeti érdek fogalmát is ismerik. — Hogy a polgári ellenzék ne mosódjon ismét össze a később őt magát is elnyelni kész baloldallal, hogy politikai életünk vesse ki magából mind a jobb, mind a bal irányú diktatúrák melegágyait, hogyha valaki azt találja mondani... és így folytathatnám tovább az 1993-as újévi jókívánságaimat. De:...hol az a fül, amely meghallgatja azokat, hol az az akarat, amely megteszi azokat? Nem teljesedett még be rajtunk Berzsenyi fekete látomása: "Mi a magyar most? Rút szibarita váz, letépte fényes nemzeti bélyegét, s hazája feldúlt védfalából rak palotát heverő helyének."? Ma is ezek a gondolatok tépázzák újévi reményeinket. Szinte alig hallhatóan visszhangzik csak rá a Himnuszt megíró Kölcsey: "Hass, alkoss, gyarapíts! S a haza fényre derül." Szerencséje a gyűlölködés gyűrűjébe dobott népünknek, hogy minden korban akadnak sokan, akik ezeket a szavakat is meghallják. S életüket, munkájukat teszik rá Karsai Péter országgyűlési képviselő RENDELET JÁNOSHALMA CÍMERÉRŐL ÉS ZÁSZLÓJÁRÓL Eredményes évzáró testületi ülés Jánoshalmán Bizottságok beszámolói-1993.1 félévi munkaterv-Piactér bérbeadása. Jánoshalma Város Képviselő-testülete december 17-i ülésére szóló meghívót 146 oldalnyi írásos anyag kíséretében kapták kézhez a képviselők. Az önkormányzatnak ez évi utolsó testületi ülésén három napirendi pont, nem kevesebb mint hat önkormányzati rendelet megalkotása és tizenhét bejelentés megvitatása, megtárgyalása szerepelt. Erre való tekintettel a szokásos 16 óra helyett 15 órára szólt a meghívó azzal a megjegyzéssel, hogy ha a napirendek megtárgyalása csütörtökön nem fejeződik be, úgy a testületi ülést a következő hét keddjén folytatni fogják. No, de erre nem került sor, mert a képviselők a polgármester lényegre törd vezetésével, megfeszített munkával, este 11 órára teljesítették feladatukat. Vegyük sorba, mi is történt e röpke 8 óra alatt. A testület először a polgármester beszámolóját hallgatta meg a lejárt határidejű feladatok teljesítéséről, majd a hét bizottságnak az ez évi munkáról készített jelentését vitatta meg. Ezek közül volt amelyik öt és fél oldalon számolt be egész évi tevékenységéről és volt amelyiknek erre fél oldal is elegendő volt. Ezt követte az 1993. I. félévi munkaterv javaslat megtárgyalása. A javaslat hét ülést tervez. Ezek napirendjei közül nagyobb érdeklődés várható az 1993.évi költségvetési rendeletről (1.19.), a Postahivatal szolgáltatásairól és a telefonszolgáltatásról (11.23.), a GAMESZ és a DÉMÁSZ Rt munkájáról (111.16.), a vállalkozásokról és a DEGAZ munkájáról (IV.20.), a Pénzügyi és a Műszaki osztályok valamint a Vízmű Vállalat munkájáról (V.18.), továbbá a város közbiztonsági és közrendi helyzetéről, a Zeneiskola működéséről szóló előterjesztések tárgyalása (VI.22.). A munkaterv elfogadása után a testület rendeletet alkotott az első lakáshoz jutók vissza nem térítendő támogatásáról, a város címeréről és zászlójáról, az Időskorúak Szociális Intézményét igénybevevők térítési díjáról, a köztisztviselői törvény végrehajtásáról, az 1992. évi költségvetési rendelet módosításáról valamint a képviselők költségtérítéséről A három halom a jánoshalmi határ sok halmát szimbolizálja, de különösképpen Jánoshalma,Kéleshalom és Terézhalom települések nevében szereplő halmokat jelképezi. 1731-ben újratelepült jánoshalmiak vették fel a pecsétjükbe a zászlós húsvéti bárányt és 1808-ig használták, mely a feltámadást ábrázolja. A felette lévő három aranycsillag Jézus születését, halálát és feltámadását jelképezi.A pajzson felül aranyszínű pajzskorona található, melyen balra forduló,szájában arany gyűrűt tartó fekete holló áll. A Hunyadi család címere a holló. Jánoshalma egyik elődje Jankószállás, a Hunyadi uradalom telepítése és tulajdona volt. Ez indokolja a címeren a holló ábraJánoshalma Város Képviselő testülete január 19-én, kedden 8 órakor kezdődő ülésén az önkormányzat 1993 évi költségvetését tárgyalja. A Honvéd Kaszinóban sorra kerülő ülés nyilvános, azon a napirend fontosságára tekintettel a testület szívesen venné az érdekeltek minél számosabb megjelenését és a vitában való részvételét Az első lakáshoz jutók vissza nem térítendő támogatásáról korábban hozott rendelet az eddigi tapasztalatok és képviselői indítvány alapján módosításra került. A legfontosabb változás, hogy az első lakáshoz jutók a jövőben igény szerint ingyenes telekjuttatásban részesülhetnek. A pénzbeli támogatás évente két alkalommal, míg a telekjuttatás az igények benyújtásának sorrendjében folyamatosan fog történni. Új feltétel, hogy a támogatást nem kaphatja meg az a személy, akinek a jövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét. A város címerének és zászlójának rendeleti megállapítását hosszas előkészítő munka előzte meg. Ennek utolsó állomásaként a képviselői, helytörténészi és lakossági igények figyelembevételével Orosz István grafikusművész által elkészített 11 címerterv a Képző- és Iparművészeti lektorátus Gunda Antal és Tomay Miklós grafikusművészek, dr. Bertényi Iván egyetemi tanár, heraldikus, és a lektorátus részéről Mózerné Lőcsey Ágnes osztályvezetőből álló Szakértő Bizottság véleményezte. Az elfogadott címer (alapfejünkön látható) alakja álló pajzs. Uralkodó színei: zöld,arany, ezüst,kék,fekete. A pajzsban 3 halom, melyen zászlós húsvéti bárány áll,a fejet szent fénykör veszi körül és három csillag tolását. Végül a pajzsot dekoratív kartus veszi körül, zöld szőlő levelek között arany szőlőfürtök válnak ki. A szőlő a város egykori fejlett bor-és gyümölcstermesztésére utal. A megalkotott rendelet a címer és a zászló részletes leírásán felül meghatározza azok használatának rendjét is. Az Időskorúaak Szociális Intézményében a térítési díjak a megalkotott rendelet havi 5500 forintban állapította meg. A költségtérítéséről hozott új rendelet szerint 1993.január 1-től a képviselőket-a polgármester kivételével-havi 3000.-Ft költségtérítés illeti meg. Ha a képviselő egyben bizottsági elnök is, akkor további havi 1500.-Ft, ha bizottsági tag, akkor pedig további havi 1000.-Ft illeti meg. A képviselő-testület nem képviselő külső tagjai 1000.-Ft költségtérítést kapnak havonta. Az ezévi költségvetési rendeletet elsősorban a jelentkező új bevételek miatt kellett módosítani. A testület a bejelentésekkel folytatta ülését. Ennek során havi 15,000-forintra emelte az alpolgármester tiszteletdíját, döntött szociális, vissza nem térítendő támogatások, nevelési segélyek és megemelt kamatú lakáshitelek támogatásáról. (Folytatás a 3. oldalon) A jánoshalmi ’’máltaiak" 2. folytatás Zágrábban Imelda nővértől megtudtuk, hogy (1991. őszén!) kb. tízezer horvát menekült van Zágrábban az elfoglalt horvát falvakból, közülük nagyon sokan Vukovárról és környékéről, ahol ádáz harcok folytak. A front Zágrábtól déli irányában, kb. 25 km-nyire volt. Mindenki félt attól, hogy bármelyik pillanatban megtámadják a fővárost. A zágrábi televízió adóállomását még a háború kezdetén lebombázták, tönkretették. Ezáltal a zágrábi televíziós hírközlés gyakorlatilag megszűnt Horvátország elszigetelődőt úgyannyira, hogy közvetlenül a Vajdaságba nem lehetett utazni, csak Magyarországon keresztül. Nem volt telefonösszeköttetés az ország különböző vidékeivel. A güssingiekkel egy csoportban kizárólag Horvátországon belül, de az is nagyon akadozott. A rendfőnöknő elmondta, hogy a kolostorban 30 nővér van. Egy 32 fős öregek szociális otthonát és egy 150 fős óvodát tartanak fenn és mintegy 1200 menekült ellátásá ról gondoskodnak. A mienk volt az első adomány, melyet külföldről közvetlenül kaptak. Egyébként a kiosztandó adományt a zágrábi központi Karitásztól kapják rendszertelenül. Problémájuk, hogy saját szállítójárművük nincs, ezért is akadozik a segélyezés. Elhatároztuk, hogy maradunk még és segítünk, amiben tudunk. Másnap délelőtt a rend főnöknővel elmentünk a központi Karitászhoz,és három mikrobusz élelmet vittünk át a kolostorba. Ekkor még külföldről nem, csak az ország háborúmentes övezetéből érkeztek adományok. (Folytatás a 2. oldalon)