Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1994 (9. évfolyam, 1-13. szám)

1994-01-01 / 1. szám

Vér 1 Ml Könyvta Inortotoa ■VBTADI ä I________________________________1 ^ % f&ni Jánoshalma 1994. január 0*2*Íb I BP*7^B"* ^ Megjelenik havonta. fl fm/rntK^m! ■ [iB>^ [~mMP^^B fl ,4 Ára: 17 forint Jánoshalma Város önkormányzatának lap­j­a ‘Eredményeidbenßazdag, boldog új esztendőt­­ díván JánosfiaCma Város Önk­ormányzata B. Ú. É. K. 1994. Akkoriban, amikor még öreg szüleink éltek, viszony­lag egyszerű volt minden: ja­nuár elsején, kora reggel be­zörgetett a szomszéd vagy a keresztkoma, s ajtónyitás után a gatyában-pöndölyben ácsor­gó háziak gyönyörűségére el­harsogta valamelyik újévi kö­szöntő egyik változatát. Pél­dául ezt: Sok minden jót kívánok az új esztendőben: Bort, búzát, barackot, Kurta farkú malacot, Kocsijuknak kereket, Hordójuknak feneket, Hagy ihassunk eleget, A jószágnak eleséget, Takarékos feleséget, Holtig tartó egészséget, Az élőknek megmaradást, A holtaknak feltámadást adjon az Úristen! Ha nem a koma jött, vagy nem a ház ura ment, hát beál­lított egy koldus vagy cigány­asszony a hasonló versével, olykor egy egész zenekar is, a házigazda kedves nótáját húz­va avagy verte. Míg ezeket a köszöntőket elég könnyű volt kielégíteni - hiszen egy marék pogácsa és néhány fillér is megtette-, addig a koma pá­linkát ivott, ha pedig később ért oda, szilveszteri maradé­kot és néhány pohár bort ka­pott. Azután már nem sok do­log akadt, hiszen csak főzni kellett, lehetőleg babot, hogy az új esztendőben sok pénz álljon a házhoz. Közben fi­gyelni, kisüt-e a nap, mert ak­kor bizonyosan jó búzatermés lesz. A háziasszony ne men­jen sehova, mert az asszony­vendég ezen a napon nem hoz szerencsét.­ Misére azonban elmehet: Új esztendőben, új szívekkel dicsérni Jézust éne­kekkel. A gazda meg, ha éves cselédet akart cserélni, dél­után elballagott az urasági nagykocsmába, később a Fintha-kocsmába, lebonyolí­totta a cselédfogadást, rögtön megitták rá az áldomást is, ezzel megvolt az újév. Mondom, egyszerű volt. Akkor. Termett elegendő bor, búza, barack, nyüzsögtek, vi­­sítoztak az ólakban a kurta­­farkú malacok. Sőt! A gazda­sági válság néhány kemény évét leszámítva, jó pénzért el is tudták adni azokat. A borért meg tucatnyi borkereskedő versengett, malligánd-fokoló­­val jártak kamráról kamrára, főzve a borokat, ígérték a jól csengő ezüst koronákat, pen­gőket. A búza garmadával állt a padlásokon, várva, hogy az Anna-malom vagy a Nagy­malom hengerei között ke­nyérlisztté, sok-sok kemencé­ben pedig piros héjú, foszlós bélű kenyérré legyen. A ba­rack és társai évről évre rend­re megteremtek, s ha nem kö­vezik ki a piacteret, tán még le is szakadt volna a sok dra­­gacs, kofa és teli kosarak alatt. S a gyümölcsátvevő sát­rak mélyéről szállt a nevetés, járt a nóta, a bőven csorgó pengőkből nemcsak szoknya­selyemre, de jutott a pakoló­asszonyoknak is. A hordók fenekeit 6-8 ká­dár tartotta épségben, magáén a borkőért is ki-be fenekelget­­ték azokat, és nemcsak "jó­­szágeleségből", de takaros (sőt takarékos!) feleségből sem volt hiány. Legalább is így mesélik a ma már cseppet sem daliás öregapák és lassan a hamut mamuinak mondó drága nagyanyák. Talán a hol­tig tartó egészséggel volt csak baj, mert - bár volt a község­ben fél tucatnyi orvos és két patika is - aki csak tehette messze kerülte őket, hiszen pénzbe kerültek. És nem is kevésbe. Persze a muzsikaszó sem volt olcsóbb, se egész­ségesebb. A halottak feltám­a­dását is buzgón remélte min­denki, hiszen az a reményke­dőre is vonatkozott, s ráadá­sul ingyenben ígérték No de most? Bor, búza, barack (üveg­­meggy, alma stb.) terem ma is bőven, malac is feles szám­mal. De hol van hozzájuk a tucatnyi borkereskedő, malo­mi raktár, a sok kofa és jó gyümölcskereskedő, meg a disznókat százas tételekben összevásárló cenzorok sere­ge? És hova lettek azok a fi­zetni tudó..., mondom fizetni tudó piacok, amelyek a színig rakott vagonokat, teherautó­kat már alig várták? Kolozs­vártól Pesten, Pozsonyon, Prágán át Bemig, Stockhol­mig? Persze, hogy sehol. Mert hát ki bolond portékáját ingyen odaadni, kereskedni a régen tisztes haszonnak szá­mító 4-5 százalékért? Eg szóval nagyot változott a világ. Tán újévi köszöntőbe serti érdemes menni, hiszen a ki­­süstök sem sütnek már igazi pálinkát, a szabadkai tiszta al­koholból aromásított mm, li­kőr, barack sem az igazi. De ha a szomszéd jönne is jókí­vánságaival, hogyan szedné azokat versbe? Hogyan fér rigmusba a szociális piacgaz­daság, az inflációs rátával nö­velt árrés, a lecsökkentett ex­portkvóta, a soha nem volt ürügy-körömfájás, a spekulá­ciós pestisjárvány? És men­­nyire kilógnának a verssorok­ból a zöldség és gyü­mölcspiac erős maffiái, a kft­­k által beszedett és vezetőik által elsinkófált báránypén­zek? A most újra­szerveződő kapitalizmus, amelyben még csak ezután ver gyökeret a polgári tisztesség? Bizony nem költészeti téma egyik gond sem. Pedig előbb­­utóbb ezeket is sorra kell ven­ni, meg kell regulázni. Kell. Másként a "ránk hozandó víg esztendő" csak illúzió marad, vagy egyenesen öncsalás. Ezért szorítunk most. Ki nad­rágszíjat, ki öklöt. Ezért dol­gozunk most, elgyötört és­­szel, megfeszített erővel. Ezért reménykedünk: egy új, tisztességesebb világért. Ezért politizálunk jól vagy rosszul. Ezért szavazunk. Még jobban, vagy még rosszabbul. Kor­mányra, ellenzékre, netán a végre "egybesült" kisgazdákra. De addig is, amíg minden görbe kiegyenesedik, amíg minden balog jobbra fordul, minden csorba kiélesül, min­den elvetélt vágy újra teljesül, maradunk a régi, egyszerű, de mégis nélkülözhetetlen újévi jókívánságoknál: minden kedves (és kedvetlen) olva­sónknak - persze családtagja­ikkal együtt - kívánjuk a taka­rékos feleséget (ha még nem volna neki), a holtig tartó egészséget, az élőknek meg­maradást és a holtaknak feltá­madást. Apáink hagyománya szerint. Ahogyan illik. De mindenek előtt, felett és után: BÉKÉT. BÉKÉT a családban, BÉKÉT népünk vezetésében, BÉKÉT a szomszédos orszá­gok között. Mindenkor és mindenütt. Ahogyan az ősi ének is mondja: "BÉKESSÉG, FÖLDÖN AZ EMBERNEK!" -is­ Közmeghallgatásról és testületi ülésről jelentjük A város képviselő-testülete december 21-én tartotta a Honvéd Kaszinóban a köz­meghallgatást és a soron kö­vetkező ülését. Az ülést meg­előzően a képviselők a napi­rendi pontok előterjesztésének zömét írásban megkapták. Az ülést Szilasi György alpolgár­mester vezette Szakál Lajos polgármester kórházi kivizsgá­lás miatti távollétében. Elsőként a 4. sz. egyéni vá­lasztási kerület újonnan meg­választott képviselője, Komá­romi Lajos mutatkozott be. A közmeghallgatás a város önkormányzatának 1994. évi költségvetési koncepciójának megtárgyalásával folytatódott. Ennek részleteiről külön cikk­ben számolunk be. A közmeghallgatáson közér­dekű kérdés, javaslat nem hangzott el. A testületi ü.Js a lejárt hatá­ridejű határozatok elfogadásá­val folytatódott. Ezt követően módosították a képviselők az önkormányzat 1993. évi költ­ségvetési rendeletét. A testület rendeletet alkotott az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről. Az el­idegenítésről később kerül sor rendelet alkotásra, mivel a la­kástörvény ide vonatkozó pontjait az Alkotmánybíróság a testületi ülés napján helyezte hatályon kívül. A képviselők ezentúl­­ a pol­gármester kivételével havi 3800 forint költségtérítésre jo­gosultak. A bizottsági elnök funkciót betöltő képviselők to­vábbi 1900, míg a bizottsági tagsággal rendelkező képvise­lők havi 1250 forint költségté­rítésre jogosultak, ugyanez az összeg illeti meg a nem képvi­selő - ún. külső - bizottsági ta­gokat is. 1994-től nem kapnak mun­karuha juttatást a hivatali köz­tisztviselők a megnövekedet járulékos terhek miatt. Az idéntől ugyanis tb. köteles és az SZJA alapba is beszámít ez a juttatási forma. Nem került módosításra az útépítés érdekeltségi hozzájá­rulásról szóló rendelet Ezek szerint továbbra is mindenki­nek hozzá kell jutnia valami­lyen formában a háza előtt megépítésre kerülő köves út kivitelezési költségeihez. A Szent Anna Katolikus Ál­talános Iskola munkájáról Kiss Györgyné, igazgató szóban számolt be a testületnek, mely­nek részleteiről bővebben is szólunk egy másik helyen. Részletesebb tájékoztatás találhatnak az olvasóink Ádám­ Tamásnénak, az Egyesítet Szociális Intézmény munkájá­ról szóló beszámolójáról is. Az alpolgármester tisztelet­díját 1994. január 1-jétől 1f 800 forintban állapította meg a testület, mely napirendi pon levezetését Agócs Máté rangi­dős képviselő tette meg az el­fogultságot bejelentő Szilas György helyett. Elfogadta a testület az ide év első félévi munkatervét Minden hónapban sor kerü testületi ülésre. Többek közöt a képviselők is beszámolnak majd a választási kerületükben végzett tevékenységről a testü­let előtt. Faragó Józsefné­­ Tusor Éva személyével külső taggal bő­vült a Művelődés, Oktatás é Sport Bizottság. Az előző ülé­sen napirendről levett válasz­tást most siker koronázta. A Köztársasági Megbízót két törvényességi észrevételé a testület tudomásul vette, to­vábbra is megszavazta a Felső Bácska című lap támogatását s kötelezte magát a testület hogy a jövőben egyazon ülé­sen nem alkalmazza a frissibei hozott rendeleteit, mivel a csak másnaptól­­ a kihirdető napjától érvényes. A testület döntése értelmé­ben a zeneiskola igazgatója, a katolikus óvoda vezetője, a gimnázium igazgató, az általá­nos iskola kinevezett és meg­bízott igazgatója, valamint a diákotthon igazgató vezetői pótléka az illetményalap dup­lája - 16 000 forint legyen ja­nuár elsejétől. Ez egyébként a közalkalmazotti törvényben meghatározott kötelező összeg alsó határa - fejtette ki Gyar­matiné dr. Hegyes Edina Ka­­sziba Ferenc képviselő kérdé­sére válaszolva. Az interpellációkra tett in­tézkedést és választ az érintett képviselők­­ Nagy István, Ka­­sziba Ferenc, Dági József és Ozorák Istvánná elfogadták. Ezek szerint felszámolásra ke­rül a Bíró B. és a Vasvári utcák kereszteződésénél lévő illegá­lis szeméttelep 60 ezer forin­tért. Megtudhattuk továbbá, hogy elszállították a hitert,le­löli a József Attila utca végéről a kivágott fákat, valamint, hogy 1993-ban a városban 11 helyen volt a Zöldért­en kívül gyümölcs- és zöldségfelvásár­lás, illetve azt is, hogy nem ke­rül "megállni tilos" tábla - leg­alább is a nem egyértelmű és kevés lakossági vélemény alapján - a Béke térnek a gyógyszertártól a Kölcsey ut­cáig terjedő szakaszára. Az önkormányzat tulajdoná­ban levő boncház üzemelteté­sére vonatkozó megállapodást a testület 1994. január 31-ig meghosszabbította. A további­akról a költségvetés tárgyalá­sakor döntenek a képviselők. A repülőtér ismételten napi­renden szerepelt, ennek részle­tei külön olvashatók. Elutasította a testület a Rá­kóczi utcai butiksor tulajdono­sainak telek­megvételi kérel­mét. A napirendi pont heves vitát váltott ki, melynek hevé­ben Mészáros Ferenc meghí­vott részéről még az is felme­rült, hogy megkerestek képvi­selőket az eladással kapcsolat­ban. A felmerült vádat gyors egymásutánban utasította vissza Dági József, Kiss György és Gerhát László. Ugyancsak nem járult hozzá a testület a Kálvária utca 2. szám alatti - volt Démász iro­da - ingatlan értékesítéséhez sem. A képviselők lehetővé tették a Településfejlesztési Bizott­ságnak, hogy 10-10 ezer forin­tot utalhat át az általános isko­la Invokáció és az I., II. és IV számú óvodák Gyermekért ne­vű alapítványába. Hugyi Imre, a HUNÉP-KER Kft. tervezője, tájékoztatta a képviselőket az új Diákotthon tervezésének munkálatairól, melyről részletek is megtudha­tók egy másik cikkben. A testület zárt üléssel fejezte be az elmúlt év utolsó ülését.­­Blázsik' Elmélyült kapcsolat Oroszlányi énekkar és citerazenekar műsora (cikkünk a 4. oldalon)

Next