Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1978 (16. évfolyam, 1-49. szám)

1978-04-26 / 16. szám

zászlóval tüntette ki. Ugyanakkor az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke és a MEDOSZ Elnöksége a Kiváló Igazgatóság cí­met is odaítélte. Szükséges hozzátenni mindeh­hez, hogy az igazgatóság már eddig is számos elismerést ka­pott. Egyebek között ötször nyer­te el a kiváló címet. A kollek­tíva munkája nagy jelentőségű, hiszen a megye nagyobb részét felöleli. Nagy erőfeszítéseket tesz az igazgatóság, az Országos Víz­ügyi Hivatal irányítása alatt, az ár- és belvízvédelemben. Olyan nagyszabású munkálatokat vé­geznek el, amelyek megelőzik a veszélyt, erősítik a gátakat, rendbetartják a csatornákat, se­gítik a mezőgazdaságot az öntö­­zésben. Vukováry Attila igazgatóhelyet­tessel arról beszélgetünk, hogy a kollektíva milyen eredmények­kel, sikerekkel vívta ki a nagy elismerést. — Tavaly csak­nem 185 millió forint volt a termelési tevé­kenységünk értéke. Ez egyúttal a terv több mint hatszázalékos túlteljesítését is jelenti. A vál­lalat eredménye 15,6 millió fo­rint. Sokat tettünk a jobb mun­kaszervezésért, a hatékonyság nö­veléséért. Az eredmény köszön­hető a takarékossági és az újító­­mozgalomnak is, de nem utolsó­sorban a jubileumi munkaver­­seny-mozgalom kibontakozásá­nak. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az éves beruházási elő­irányzatot több mint húsz száza­lékkal teljesítették túl. A befe­jezett beruházásoknál 689 millió forint megtakarítást értek el. Ez bizony nem kis teljesítmény. Több esetben határidő előtt he­lyeztek üzem­be fontos létesít­ményeket. A Paksi Atomerőmű egyik csatornájának határidő előtti kivitelezése meggyorsította az ottani építkezéseket. Előbb fe­jezték be a Siótorok árvédelmi munkáit, valamint a Duna tölté­sének dunapataji szakaszán vég­zett gáterősítési feladatokat. A Dunavölgyi Fő­csatorna rendbe­­hozási munkáinak 12 hónappal korábban történt befejezése szin­tén a kollektívát dicséri. A munkaverseny egyre na­gyobb mértékű kibontakozását bi­zonyítja, hogy tavaly a dolgozók több mint 80 százaléka részt vett a szocialista brigádmozgalomban. — Négy szocialista brigád nyerte el az igazgatóság kiváló brigádja címet, 17 arany, 26 ezüst és 23 bronz fokozatot ka­pott — tájékoztat az igazgatóhe­lyettes, majd hozzáteszi: — Érdemes kiemelni a föld­munka-üzem Petőfi Sándor szo­cialista brigádját. Ők már tavaly elnyerték a szakma kiválója cí­met. 11 millió 750 ezer forint értékű feladattervet vállaltak. Ezzel szemben éves tevékenysé­gük értéke 16 millió 265 ezer fo­rint volt. Hat SZ 100-as erőgép javítását végezték el, melynek során 300 ezer forintos megtaka­rítást értek el. Ezen túlmenően üzemanyagban 310 ezer forint értékű m­egtakarításról tanús­kodnak a számok. Az úgyneve­zett folyamos üzem többszörösen kitüntetett Türr István szocialis­ta brigádja működött közre már említett paksi építkezésben. a A szakma kiválója címmel ki­tüntetett Kandó Kálmán szocia­lista brigád újítási versenyt in­dított. A kollektíva az igazgató­ságnál meghirdetett versenyt a szocialista brigádvezetők V. or­szágos tanácskozásán országos felhívássá szélesítette. Tavaly ki­lenc újítást kezdeményeztek, amelyből nyolcat elfogadtunk és hasznosítottunk. Az igazgatóság a termelési, gazdálkodási tevékenység mellett mindig fokozott figyelmet fordí­tott a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek javítására, mű­veltségi színvonalának emelésére. Tavaly is jelentős előrelépés tör­tént ezekben a témákban. — Az elmúlt évben avattuk fel üzemi konyhánkat, ahol kétszáz­­nyolcvanan tudnak étkezni. Kor­szerűsítettük a munkásszálláso­kat, a lakókocsikat és a tanyaha­jókat. A dolgozók egészségét és munkabiztonságát segítő kiadá­sok 1977-ben megközelítették 12 millió forintot. A szociális és­­ kulturális, valamint sportcélú anyagi ráfordítások az elmúlt év­ben 14,6 százalékkal haladták meg az 1976. esztendei hasonló kiadásokat. Nagyon büszkék vagyunk ka­marazenekarunkra, amely ta­valy kapta meg a kiváló együt­tes címet. A szocialista brigádok kérésére többször adott hangver­senyt. A kamarazenekar jelentős szerepet tölt be a Baja—Zombor testvérvárosi kapcsolatok gazda­gításában is. A munkásműveltség színvona­lának emelése érdekében gyak­ran rendeznek szellemi vetélkedő­ket. Jelenleg mintegy negyvenfé­­le szakmai tanfolyamon vesznek részt a dolgozók. Még tovább lehetne sorolni az eredményeket, amelyek hozzáse­gítettek a jubileumi­­ zászló k­.ér­­demléséhez. Nincs azonban arra mód, hogy mindent ismertes­sünk. Éppen csa­k, hogy bepillan­tást tudtunk nyújtani az igazga­tóság életébe. Csak megemlíteni lehet, hogy a vízügyi dolgozók 127 kilométeres Duna-szakaszon ügyelnek a biztonságra, kenységük három várost és Tevé­80 községet érint a megyében, hi­szen Keleten a Duna—Tisza Víz­választó képezi munkásságuk ha­tárvonalát. Az átlagos létszám 1300 körül van. Ennyi ember te­vékenykedik a m­egye nagyobb részén az ár- és belvízbiztonság m­eg­t­er­emtéséért. Vukováry Attila végül el­mondja : — Kollektíváink csatlakoztak a Láng gépgyáriak felhívásához. Az a célu­n­k, hogy a munkaver­senyt az idén magasabb szinten folytassuk, hasonlóképpen a ta­karékossági és az újítási mozgal­mat is tovább szélesítjük. Tavaly például ez utóbbi csaknem millió 400 ezer forint megtaka­­­rítást jelentett az igazgatóság számára. K. S. KIÉRDEMELTÉK A JUBILEUMI ZÁSZLÓT Kiváló eredmények az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon Nemrég vált ismeretessé, hogy a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulójára kibontakozott szo­cialista munkaversenyben az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság olyan kiváló eredményeket ért el, hogy a Minisztertanács és a SZOT javaslatára az MSZMP Köz­ponti Bizottsága jubileumi . A Széchenyi István brigád tagjai a Baja­ határában levő Deák Ferenc zsi­lipnél a zá­rógerendákat húzzák fel. • Az igazgatóság laboratóriuma rendszeresen el­lenőrzi az folyók és a csatornák vízének szennye­zettségét. Képünkön Jakab Judit laboráns egy víz­mintát ellenőriz. • A balaton­füredi hajó­gyárban ké­szült önjáró uszályok műszaki át­adásában is közreműködik az igazgató­ság. Nemrég Jugoszlávia két ilyen vízijám­űvet vásárolt. Képünkön: az egyik áthajózásra készen. (Méhes­ É. (elv.) 1978. április 26. • PETŐFI NÉPE • 3 I i­s •­­BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Védnökség a nagy építkezéseken Az idén már 140 össz-szövetségi és 65 köztársasági építkezés folyik a Komszomol védnöksége alatt. Gazdaságilag, eredményesség szem­pontjából miily­en hatása van a Komszomol védnökségnek az építke­zés mentésére? Erről beszélgetünk Igor Szmirnovval, a Komszomol KB osztályvezetőjével. — A Komszomol Központi Bizottsága 1978-ban hat területi ipari komplexum építése fölött válih­attt védnökséget. Ezek: a Nyugat-szi­bériai, a Kurszki mágneses anomá­lia, a Pavlodar—Ekifpasztuzi, a Bratszik—Uszty-Ilimszk­i, a DélJi alkutfö­ldi komplexumok, továbbá a legnagyobb — a BAM építése. — Az említett területek ipari hasznosításának komplex módja arra kötelez bennünket, hogy a védnökség is kompl­ex legyen. Régebben a komszoimolisták részvétele egy­ négy kitermelt építkezésben elsősorban arra irányult, hogy az áldott objektum mielőbb üzemeljen. Napjaink­ban a Komszomol-védnökség azt jelentiii, hogy a tervrajztól a kész termékig garantálja a m­­n­őséget. Az épílt­őmunkán kívül segítséget nyújt a tervezőintézetek, a szállítóüzemek, kulturális intézmények, különféle szervezetek fijalaik­almaik is. — A nyugat-szib­ér­iai területi ipari komplexum védnöksége ügyé­ben például — öt minisztériummal egyetértésben —, nemrég hoztunk határozatot. Vállaltuk, hogy minden éviben. Komszom­ol-megforzóle­­véltős 10 ezer önkéntest, az egyetemi építőtáborokból 20 ezer fiatalt küldünk Nyugat-Szilbér­iába, ,továbbá 250 kereskedelmi szakképzett­ségű és a szolgátttatáss clklbsan jártas fiatalt. Hamarosan pályázatot hir­detünk olyan, munkásszálló tervezésére, amely megfelel a fiatalok igényeinek és a nyugat-szibériai éghajlati viszonyokn­ak. Iskolát szer­vezünk a komszomolista ifjúsági brigádok vezetői részére. — A védnökség nemcsak a termelésre vonatkozik. A nagy építke­zéseken­­ kiállít­á­sokat rendezünk a fiatal képzőművészek munkáiból, könyvesboltokat nyíltunk az „Ifjú Gárda” könyvkiadó bevonásával. Az olimpiai baj­nokok az építkezések sportegyesületeinek nyújtanak segítséget. Az idén Tyumenyben rendezik meg a Komszomo­l-védnök­­séggel folyó építkezésiek fiat­a­ljaii­nak első össz-szövetségi spartakn­ád­­jait. A Szputnnyik ifjúsági utazási iroda — több minisztériummal kö­zösen — üdülőtábbort épít a Fekete-tenger partján a nyugat-szibériai építkezéseken dolgozó fi­atalioknak. — A területi ipari komplexumok építésében rendszerint tucatszám­ra vesznek részt a vállalatok. Baj akkor van, amikor az irányítás széttagolt, holott a munka összefüggő­­ láncolatot képez. Ha egy lánc­szem valahol elszakad, elveszítjük annak az óriási hatékony­ság­nak egy részét, amit egyébként a termelésszervezésnek ez a formája je­lent. Emlékezhetünk még a bratisztai esetre, amikor az elektromos energiát egyszerűen nem volt hol hasznosítani: a vízierőmű felépült­­, az aluminium üzem, a fafeldolgozó komplexum építésével viszont lemaradtak. A területi­­ ipari komplexumok fölött vállalt védnökség fokozottabb felelősséget ró a helyi Komszamol-szervezeteik bizottsá­gaira valamennyi érdekelt vállalat munkájának összehangolásában. V. Fronyin Csont helyett fémízület A Szófiától északkeletre fekvő bolgár városka, Etropolie híres egészségügyi intézménye a kü­lönleges műtéteiről nevezetes or­topéd kism­árka. Az intézetben Alekszander Gercsev professzor irányításával a súlyosan sérült combízü­let helyére vékony, ne­mesfém ötvözetű lápot, enidopro­­tézist helyeznek — K. M. Szivas szovjet ortopéd professzor mód­­szerének a­lkalmazás­ával. Eddig 160 ilyen műtétet végeztek el etropolés klinikán. A páciensek között sok a külföldi, a többi kö­zött magyar. A megoperált bete­gek 40 százaléka már visszatért mun­kájához. A többiek közül a még nem nyugdíjas korúak a kö­zeli­ faluban, Bojcsinovciban be­rendezett rehabilitációs osztályra kerülnek utókúrára. A klinika megnyitása előtt a betegeket az NSZK-ba, Nagy- Britanni­ába vagy Ausztriába kel­lett műtétre szállítani. Ez költsé­ges volt, nemkülönben a drága, nyugati protézisek megvásárlása , is. Jelenleg nem csupán a mű­téteket végzik Etropoléban, de szovjet licenc alapján az endro­­protéziseket is helyiben készítik. Ezek előnye — a korábban Nyu­gatról behozottatókal szemben —, hogy ragasztóanyag nélkül rög­zíthetők a csonthoz. Lenin születésének évfordulója alkalmából 108, múlt hét elején az MSZMP a Központi Bizottságának székházában kitüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemelkedő ered­ményeket elért pártpropagandis­­tákinak. Közöttük Hlavati András, a csátaljai ÁFÉSZ főkönyvelője, a bajai járás vezető propagan­distája a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át. Pár nappal később Csátalján, a munkahelyén köszöntjük Hla­vati Andrást, gratulálunk az ön­zetlen, áldozatos pártmunkáját jutalmazó kitüntetéshez. — Nagy megtiszteltetés. És tel­jesen váratlanul ért. A kitüntető ünnepség rendkívül megható volt. Rég nem látott elvtársak­kal találkozni, rádöbbenni, hogy részesei voltunk az új történel­münket formáló időszaknak. Az ünnepségen szinte újraéltem az ötvenkét évemet. Figyeltem az arcokat, mások is így éreztek. Megelőz a kérdezésben. Mi­előtt ugyanis leülne, előveszi le­véltárcáját, s egy szegényes há­zikót megörökítő amatőrfényké­pet tesz elém: — Ebben nőttem f­el... Édes­apám drótos volt­, hétfőn reggel elindult, gyalogosan járta környékbeli községeket. Szomba­a­ton vonattal érkezett, ennyit en­gedett meg magának a rossz lá­basok, üstök megjavításával ke­resett kis pénzből. Édesanyám korán, negyvenkét évesen halt meg. Kisgyerekek voltunk, de jól emlékszem, nagy eső volt, s valahonnan munkából jött, me­g zízlábasán. Mamusza a hóna alatt, hogy át ne ázzon. Nagyon beteg lett, s elvitte a tüdőbaj... — Hogyan kezdődött az ügy iránti elkötelezettsége? — Édesanyám halála után, te­hát gyerekként elszegődtem kis­béresnek, aztán kereskedőnél, majd erdésznél szolgáltam. Ott, az erdeiben például rengeteg disznóra vigyáztam. Cipőm sem­mi haszna, talpnak fadarabot rak­tam bele, s úgy tönkrementek, éppen hogy meg nem nyomorod­­tak a lábaim. Tizenöt évesen szabóinasnak áll­tam be a hercegszántói Gálity István mesterhez. Derék ember volt, a nála töltött négy év alatt kaptam az első politikai nevelést. Mert 19 évesen szabadultam a szakmában 1944-ben. És 1945 áprilisában Gálity mester műhe­lyében megszerveztük a pártot. Tizenegyen voltunk. Feladatul én a MADISZ megszervezését kap­tam. Pár hónappal később, jú­liusban Bajára küldtek kéthetes pártiskolára, Safrankó Emánuel­­né vezette. Nehéz volt nagyon, az a sok, addig ismeretlen szó, fogalom. Hat elemim volt akkor, ötvenháromban újabb pártis­kola. A pártpropaganda munká­nak valahogy mindig is éreztem a nagy jelentőségét. És bújtam a könyveket, rengeteget olvas­tam. Megtanultam én még hege­dülni is, hogy menjen a kultúr­­munka, legyen zenekara is a MADISZ-nak. Hercegszántón jár­va például ma is olyan jóleső látni a Petőfi-szobrot, a vala­mikori gödör helyén. A szobor felállítását én javasoltam és el­fogadták. Természetesen megszereztem a mestervizsgát. Gyakorlására nem nyílott lehetőségem, bár fo­lyamodtam iparengedélyért. Ak­koriban úgy volt szabályozva, hogy reakciósoknak jutott az előny. Az FMSZ-nél kopogtattam, van-e valamilyen állás. Pénztáro­si, kicsi pénzért, 460 forintért, felelték. Boldogan vállaltam. Ez 1950-ben volt. Két évvel később főkönyvelő lettem. 1955-ben ké­pesítettem — kitűnőre. 1965-ben megszereztem a mérlegképes könyvelői oklevelet. A pártpropagandistaként vég­zett munkámról? Ezzel teljes az életem. Bár az együtt első pártiskolám óta magától értetődő kötelességnek éreztem, megbíza­tás alapján 1953 óta folyamato­san ez a legfőbb pártfeladatom. Nyolc évvel ezelőtt járási vezető propagandista lettem. A szocia­lista társadalom fejlődésének kér­dései alapozó tanfolyamok mun­káját irányítom, ellenőrzőm. Ti­zenegy propagandista elvtárs tartozik hozzám. Azt azonban kü­lön kértem, hogy szemináriumot is vezethessek. Hatvankettőben Nagybaracs­­kára kerültem ÁFÉSZ-könyvelő­­nek, ez időtől csak ott vezetek szemináriumot. Jelenleg is. Jólesik, hogy mindig vannak, akik az én csoportomba kérik magukat. A községek — ÁFÉSZ-ek — közöt­ti versenyben Nagybaracska ne­gyedszer vívta ki az elsőbbsé­get. Úgy érzem, propagandista munkám hatása is érződik ben­ne. Megtérül a befektetés:­­min­den előadásra tíz órám rámegy. Gyakran négykor kelek, hogy győzzem, hisz’ sok ismeretet kell megszerezni, köztük a pedagógiai tudnivalók is nélkülözhetetlenek a propagandista munkájában. Családomban is szerencsém van. Feleségem megértő társam, pedagógus, az ifjúsági mozgalom irányításának részese. Két fiam­nak, s egy lányomnak megada­tott, hogy érettségiztek, szakmát kaptak. Már mindhárman a ma­guk szárnyán, unokáim vannak. Elégedett ember vagyok. Ma nyolc tisztséget látok el, nem maradhatok le a tanulásban, minden szavammal, tettemmel a párt­ politikáját kell világosan, tisztán képviselnem. S ami külön örvendetes a szá­momra : a pártalapszervezetek gazdái a pártoktatásnak! Elér­tük, hogy tervszerű a beiskolázás, s az oktatás ellenőrzését is lé­nyeges feladatuknak tekintik az alapszervezeti vezetőségek. Nem megy ritkaságszámba, hogy párttitkár személyesen ellenőriz, a nem egyszer végighallgatja a foglalkozást. Perny Irén A pártpropagandista A híres szőnyeg A szőnyeg évezredek óta ott van az ember használati tárgyai között. Sőt,­ eredeti feladatától, a melegítéstől eléggé el is kanya­rodva az idők során elsősorban díszül, olykor — a benne megtes­tesülő művészet és fáradozás mér­tékével arányosan — nagyon ér­tékes díszül szolgál. Ilyenkor az­után kíméletből a padlóról felke­rül a falra, ahol ráadásul jobban is érvényesül a szépsége. A fali­­szőnyegek Európában a XIV. század második felétől kezdtek elterjedni, kezdetben, a természet­ből vett motívumokat ábrázolva, később pedig már figurális, tema­tikus ábrázolásmódot is felölel­ve. Közéjük tartozik a gyapjú alapanyagból kézi szövéssel ké­szített képszerű falkárpi­t, a gobe­lin is, amelynek különösen Fran­ciaországban vannak nagy ha­gyományai. A csehszlovák faliszőnyeg-ké­­szítő iparnak nincsenek ugyan sok évszázados hagyományai, mai termékei mégis ismertek és ke­resettek a világpiacon, így a Jin­­drichuv—Hradec-i, 18 takácsot foglalkoztató szőnyegszövő mű­­hely produktumai is, ahol a víz­szintes helyzetű szövőszékeken — a képen látható módon — ma is a klasszikus kézi munkával ké­szítik a szebbnél szebb szőnyege­ket. A háttérben látható vázlat egy modern témájú faliszőnyeget ábrázol (címe: A biciklista), de az üzem produktumainak többsé­gére nem ez a stílus jellemző. Gyakran és szívesen dolgoznak fel figurális történelmi témákat, nem egyszer 5x8 méteres nagysá­gú faliszőnyegeken. Ezek a tekin­télyes méretű, jelentős mértékű alkotások rendszerint középüle­tek, történelmi emlékhelyek dí­széül szolgálnak. A színes gyap­­j­úfonál művészei a megsérült, vagy az idő vasfoga által kikez­dett régi szőnyegremekek restau­rálásával is foglalkoznak.

Next