Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1992 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1992-10-23 / 42. szám

2. oldal ^ EOI-MIZSI A FELSZÁMOLÁS MÁS MENETRENDET KÍVÁN Lakások kalapács alatt ! Egyre nagyobb nyilvánosságot kap a Czikkely András—Sárkány László kontra Petőfi Tsz vita. Köztudott, hogy a szövetkezet két renitens vezető­ségi tagja — enyhén fogalmazva — nem minden kérdésben ért egyet a téesz felső vezetésével. Leg­utóbb például azt nehezményezték, hogy a szövetke­zet árulja a tetőt a fejük fölül. Nemrégiben a Sze­gedi Rádió munkatársa készített interjút az ügy fő­szereplőivel. Az október 8-án délelőtt sugárzott mű­sor nyomtatott változatát közöljük. A rádióban el­hangzott riport átdolgozása szükségszerűen igényelt némi beavatkozást, azonban a szereplőkkel készített interjúk így is szinte szöveghűen kerülnek közlésre, a hitelesség megőrzése céljából gyakran meghagyva az élő beszéd fésületlenségét is. — Sárkány László ve­gyészmérnök helyzete alig­ha nevezhető irigylésre méltónak, hiszen nemcsak kenyér-, hanem szállásadó­ját is elvesztette. Hogyan került ilyen kellemetlen helyzetbe? — Feleségemmel 1985 óta dolgozunk a Kiskunmajsai Petőfi Tsz-ben, őt laboráns­nak, engem pedig a gumi­­üzembe helyettes vezetőnek vettek fel. A szövetkezetben ez egy jól működő ipari mel­léktevékenység volt. 1989- ben a szövetkezet válságos helyzetbe került. A gumiüze­met káeftéként próbálták üzemeltetni 35 téesztagnak megkísérelve ezzel továbbra is munkát biztosítani. 1991. január elsejétől a mellék­üzemág mint káefté műkö­dött. Sajnos ’92 januárjában egy hasnyálmirigyműtéten estem át, július elsején tud­tam fölvenni újra a mun­kát. Ekkor a káefté taggyű­lése — az ügyvezető kollé­gák döntése alapján — úgy határozott, hogy munkavi­szonyomat megszünteti, mert nincs rám szükség. — Hunyadi János, a MA­GUMI Kft. ügyvezetője. Miért bocsátották el Sár­kány Lászlót, illetve felesé­gét, aki itt korábban labo­ránsként dolgozott? — Társaságunk gazdasági helyzete 1992-ben erősen megromlott, emiatt létszá­mot kellett csökkenteni. Ez a létszám, amely most 26 fő körül van, három ügyve­zetőt — amivel a káefté alakult — már nem bír el. Régi szándékunk volt va­lamennyiünknek, hogy téesznek az ötvenszázalékos a üzletrészét megvásároljuk, amikor erre lehetőség nyí­lik. Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodás egyértelműbb ha a káefté teljesen ma­gánszemélyek tulajdonában a van, annál is inkább, mert termelőszövetkezet fel­számolás előtt áll. A társa­ság tagjait megkérdeztük, hogy ki kíván ebből az üz­letrészből vásárolni. A dol­gozók közül nem volt je­lentkező, akkor javasoltuk, hogy a három ügyvezető vásárolja meg az üzletrészt egyenlő arányban, így egyenlő kockázattal, egyen­lő tőkével, egyforma érde­kekkel vagyunk a káeftében. Sárkány úr azt mondta, hogy nem kíván üzletrészt vásárolni, így tulajdonkép­pen — mivel a megállapo­dás a téesszel megtörtént — Gáspár kollégámmal ketten vettük meg az üzletrészt. Tehát ezzel valójában egy tőkearány-különbség ala­­­kult ki, ami nyilvánvalóan fölmondás kérdésénél olyan irányban motivált, hogy nyilván nem magam­nak fogok fölmondani, hogy a saját tőkémet más kezei­re bízzam.* — A történet másik szála arról szól, hogy önöket ki kívánja a téesz költöztetni a szolgálati lakásból. — A szövetkezettől több­ször kaptunk már fölszólí­­tást, hogy a lakást adjuk át azzal indokolva, hogy mun­kakörünk a szövetkezetnél megszűnt. Én ezt a szolgá­lati lakást nem egyértelmű­en a munkaköröm betöltése miatt kaptam, nekem úgy szól egyrészt a lakásbérleti szerződésem, másrészt pe­dig a megbízatásom, hogy Sárkány László téesztagnak biztosítják ez­t a lehetősé­get. — A munkaviszonya megszűnt a téeszben. A tagsági viszonya érvényben van-e még? — Termelőszövetkezeti tagsági viszonyom megma­radt, a káeftében történő munkavégzésemről a szö­vetkezet adott egy nyilat­kozatot, mely szerint én más cégnél — tehát neve­zetesen a káefténél — munkát végezhetek a tag­sági viszonyom megtartása mellett. — Mi lesz a sorsa ezek­nek a szolgálati lakásoknak a szövetkezet felszámolása után? — Kaptunk a szövetke­zettől egy értesítést, misze­rint meghirdették a lakáso­kat, árverésen kívánják ér­tékesíteni. Az árverés al­kalmával megítélésünk szerint nem sportszerűen járt el a szövetkezet. Azt elfelejtették meghirdetni, hogy ezek az ingatlanok lakottak. Valamint érdekes­nek találom, hogy munka­körünk megszűnésével lakás szolgálati jellege is a megszűnik és ezért nekünk el kell hagyni az épületet. Én nem tudom, hogy a szolgálati jellege egy lakás­nak miért a munkakör megszűnésétől függ. Mert ha valami szolgálati jelle­gű, akkor az ma is az, és holnap is az. — Úgy tudom, hogy önöknek felajánlották a lakásokra az elővásárlási jogot. Nem éltek ezzel a le­hetőséggel? — El kívánom mondani, hogy mi már régebben is szerettük volna ezt a lakást megvásárolni, de a szövet­kezet nem járult hozzá. Az FM előírta a szövetkezet­nek — mivel ezeken az épületeken állami támoga­tás van — hogy az ingat­lanjait értékeltesse föl. Ér­dekes módon az ingatlan­­felértékelő ezt a lakást, amit a szövetkezet 1 470 000 forintra értékelt, már csak 980 000 forintra értékelte. Mi levélben jeleztük a szö­vetkezet felé, hogy jogsze­rűen kívánunk a lakás tu­lajdonosává válni. — Önök Szolnokról köl­töztek Kiskunmajsára. Ott hagytak-e hátra saját tu­lajdonú ingatlant? — Szolnokon szintén a munkáltató által biztosított bérlakásban laktunk. — Sárkány László azt ál­lítja, hogy lévén a szövet­kezeti tagsági viszony a mai napig sem szűnt meg, ezért nem tartja jogosnak a kila­koltatást. Mi erről a véle­ménye a Petőfi Tsz elnöké­nek, Hunyadi Istvánnak? — A szolgálati lakások­nak a lényege, hogy addig lehet a szakembereknek igénybe venniük, amíg a termelőszövetkezetben munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban vannak. A szolgálati lakások állami támogatással létesültek, évenként felülvizsgálják, hogy a célnak megfelelő­en és rendeltetésszerűen vannak-e használva az épü­letek. 1992. április 6-án került sor 9 szolgálati laká­sunk felülvizsgálatára az FM részéről.­ Megállapítot­ták, hogy 3 lakott és 1 üresen álló lakás nem ren­deltetésszerűen van hasz­nálva, gondoskodjunk ezek elidegenítéséről. Nyílt ár­verésen történik a lakások­nak az értékesítése, a be­folyó összegből fogjuk az FM részére a 4 millió 200 ezer forintot visszafizetni. A pénz másik részét pedig az egyéb szállítók részére fizetjük, mivel a termelő­szövetkezetünk eladósodott és felszámolási eljárást kezdeményezett a közgyű­lés. Kiküldtük mindenkinek az értesítést, hogy mivel a szolgálati jelleg megszűnt, a szerződésben foglaltak sze­rint felmondásra fog kerül­ni a szolgálati lakás, vi­szont ezen az árverésen még ők mint lakók és mint szövetkezeti tagok elővá­sárlási joggal élhettek volna. — Ha Sárkány Lászlót nem bocsátják el a MA­GUMI Kft.-től, jogosult lenne a szolgálati lakás használására? — Az érvényes szerződé­sek szerint még igen, azon­ban a felszámolási eljárás egy más menetrendet kíván és előbb-utóbb erre sor került volna. — Sárkány László azt ál­lítja, hogy ő hajlandó meg­vásárolni az általa használt lakást, abban az esetben, ha igénybe veheti az összes, állami lakás megvásárlásá­hoz járó kedvezményt illet­ve támogatást. Szerinte eb­be önök nem hajlandóak belemenni. — Mivel szövetkezeti la­kásról van szó, így állami kedvezményeket ezen laká­­sok értékesítésére nem tu­dunk semmiképpen bizto­sítani. A hitelezőknek az az érdeke, hogy minél hama­rabb pénzhez jussanak és a szövetkezetnek is ez az ér­deke, hiszen így tudjuk a befolyó pénzeket a tartozá­sok kiegyenlítésére fordí­tani. Lejegyezte: Á. Fúrús János Klebersberg Kunó, az államférfi Október 11-én múlt hat­van éve, hogy 57 esztendős korában elhunyt gróf Kle­bersberg Kunó kultuszmi­niszter (1922—1933), akinek programja, miszerint nem a kard, hanem a kultúra képes felemelni és naggyá tenni egy nemzetet, ma is aktuális. Minisztersége ide­jén, öt év alatt 5000 népis­kola épült az országban, több egyetem, klinika lett ebben az időben átadva, több iskolai reform-tör­vényjavaslatot dolgozott ki. A kiemelkedő államférfira nemrégiben megemlékezé­sekkel, tudományos ülések­kel emlékeztek. Most né­hány bölcs mondását idéz­zük: Nem vagyunk többé tekintettel az iskolák jellegére, hanem a helyi viszonyok figyelembevételével egyformán támogatnunk kell minden jellegű iskolát: államit, pol­gárit, községit, hittfelekezetit, aszerint, amint a kultúr­politikai szükség megkívánja.* Háromféle magyar hazafiság van: szónokló, kesergő és alkotó hazaszeretet.* A mérséklet politikája árt az egyénnek, de használ az országnak.* Hiába: ápolnunk kell a kapcsolatokat a hálátlan Nyu­gattal; tetőtől talpig européereknek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk. Olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célokra áldozott. * Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni. * Akit magyarnak szült magyar anya, azt tartsuk meg magyarnak. * K­ Élelmiszer­segély­­ a munkanélküli tagoknak Robbanásszerűen súlyos­bodó szociális helyzetet tárt fel a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetség tagi ér­dekvédelmi bizottságának legutóbbi reprezentatív fel­mérése. Az érdekképviselet­hez tartozó mintegy hetven gazdaságban a még aktívan dolgozó húszezernyi szövet­kezeti tagnak több mint fe­le, a csaknem huszonötezer nyugdíjasnak, járadékosnak pedig 95 százaléka a számí­tott létminimum alatti jö­vedelemből él. A minimál­bér a mezőgazdaságban ezer, az átlagkereset négy­ezer forinttal marad el más ágazatokétól. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség megpróbál segíteni a rászo­rulókon. A Népjóléti Mi­nisztérium gyorssegély ala­pítványától a közelmúltban elnyert kétmillió forint ér­tékű támogatást is felhasz­nálva e napokban szervezik például másfélezernyi cso­mag szétosztását. Az alap­vető élelmiszereket tartal­mazó küldeményt — a szö­vetkezetek szociális bizott­ságainak közreműködésé­vel — házhoz viszik min­den rászorulónak, azoknak a családoknak, ahol már mindkét szülő munkanél­küli, a sokgyermekeseknek is, illetve a külterületen élő idős embereknek, akikről eddig is csaknem kizáróla­gosan a szövetkezet gon­doskodott, akiknek túlnyo­mó többsége sajnálatosan ma is kiesik az önkormány­zatok látószögéből. Qó- Laft&t kunt mink ! Új Kun-Majsa Jegyezzen mindenki békekölcsönt A templom hirdetőkönyvéből 1951. május 20. — „A PÁLOSSZENTKÚTI bú­csúra szombaton délben kereszttel indulnak a gya­logosok. Másnap reggel fél 4-kor a kocsikkal. Akik vasúton mennek, a rendes, menetrend szerinti vonattal 6 óra előtt. A vonatköltség oda-vissza 3 forint 80 fillér. Kocsiról és menettérti jegy­ről mindenki maga gondos­kodjék. Mivel Szentkúton a SZERZETESEK közül már senki sincs ott, ezért akik áldozni akarnak, itthon vé­gezzék el a gyónásukat, de ne hagyják az utolsó napra." 1951. máju­s 27. — „A 40 órás május SZENTSÉGIMÁDÁS 31-én, csütörtökön kezdődik és június 1-én, első pénteken este 9 órakor fejeződik be. Mindkét na­pon kilenc szentmise lesz, az egyik közülük éjfélkor. A szentbeszéd 5 alkalom­mal lesz a templom kapu­ján kifüggesztett időben. Gyóntatás és áldoztatás minden szentmisén lesz. A férfiaknak és legényeknek inkább az éjszakai órákat ajánljuk a szentségekhez való járuláshoz, hogy nap­pal ne mulasszák el a mun­kájukat. A mai litánia a szentkúti búcsúsok vissza­térése után lesz 7 és fél 8 között.” 1951. június 3. — „Ma este a litánia után benn a templomban megtartjuk a gyertyás körmenetet a Jézus szíve tiszteletére. Mivel az ÚRNAPI KÖRMENET el­maradását sokan sajnálták, most van alkalmunk pó­tolni.” 1951. július 15. — „Az Egyházmegyei Hatóságtól tegnap utasítást kaptunk az ARATÁS és BEGYŰJTÉS sürgős elvégzésére vonatko­zóan. Itt az aratást a hívek már­­ elvégezték. Tegyenek most pontosan eleget a be­gyűjtési kötelezettségük­nek is.” 1951. SZEGEDI július 22. — „A BÚCSÚRA — mivel több hétköznapot vesz igénybe —, körmenet­tel nem lehet menni.” — „Mivel SZENT VAGY URAM imakönyvet nem lehet kapni, felhívjuk a hí­vek figyelmét, hogy kímél­jék a meglévőket és ne hagyják el. A régi széteső énekeskönyveket egy válla­lat bőrkötésbe köti. Minták a sekrestyében.” 1951. augusztus 19. — „Holnap SZENT ISTVÁN ünnepén a szentmisék rend­je azonos lesz a Nagybol­dogasszony ünnepivel, va­gyis az utolsó délelőtti mi­se 8 órakor kezdődik. Mivel ezen a napon az „Alkot­mány ünnepe” is van, így a fél 10-kor kezdődő ünnep­ségen a hívek is részt ve­hetnek.” 1951. szeptember 16. — Közöljük a kedves hívekkel, hogy holnaptól kezdve meg­kezdjük a gyermekek HIT­OKTATÁSÁT itt a temp­lomban. Hétfőn, kedden és szerdán a lányoknak, csü­törtökön, pénteken és szom­baton a fiúknak, amikor az iskolából hazamennek. Ez a beosztás ideiglenes, mert csak ketten vagyunk. Ezért az első és másodikosok hit­oktatása egyelőre elmarad.’’ 1951. szeptember 23. — „A TEMPLOMBAN való hitoktatást betiltották azzal, hogy a törvény szerint csak tanteremben lehet hit­oktatni ... Valóban van egy ilyen rendelkezés, hogy „tanteremben”, de a szü­lőknek nem adtak elég időt és módot, hogy gyermekei­ket hitoktatásra beírassák. Most már csak egy mód van a gyermekek hitoktatására, ha a vasár- és ünnepnapi Szentmisék keretében tart­juk meg. Ezért vasárnaptól kezdve (múlik az idő!) a 8 órai mise előtt az alsó négy osztálynak, a 11 órai szent­mise előtt a felső négy osz­tálynak lesz hitoktatás. Elhelyezkedés: a két hátsó padtömbben. A felnőttek csak elöl. Eddig a gyerme­kek 90 °­ C-a jött önként, mert a szülők megértették, hogy miről van szó. Most megmutathatják, hogy mennyire szeretik a jó Is­tent, hitüket, ha 100%-ban jönnek a hitoktatásra, szin­tén kényszer nélkül, önként.” 1951. szeptember 30. — „A Püspöki Kar kéri a hí­veket, hogy a most kibocsá­tott második BÉKEKÖL­CSÖNRE mindenki jegyez­zen tehetségéhez mért ös­­­szeget.” (Folytatjuk!) Farkas László

Next