Siklós, 1989 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

2. oldal VÁROSI BORVERSENY 89 (Folytatás az 1. oldalról.) verseny minden mozzanatát. A 9-i zsűrizéshez a szervezők nagyon hangula­tos körülményeket teremtettek, igazi ,,borünneppé” vált a délelőtt. A rangos zsűri dr. Diófási Lajos vezetésével 9 órakor kezdte meg a mun­káját és fél egyig folyamatosan értékelte a felvonultatott borokat. A 4 bizottság (I. sz.: Fekete Károly, Horváth István, Gellért György, Varga Sándor, Nagy Ferenc; a II. sz.: Heiner László, dr. l.isicza István, Marth Ferenc, Fekete Péter, Bender József; a III. sz.: Bakonyi Antal, Daka Lajos, Tiffán Ede, Pólya Ferenc, Németh László, Leidinger Pál; a IV. sz.: Máder Tibor, Sólyom György, Környei Béla, Peresztegi László, Daka Zsolt) a fehérborok közül 33%-ot aranyérmesnek, 35%-ot ezüstérmesnek, 217Főt bronzérmesnek, a vörösek közül 27%-ot aranyérmesnek, 23%-ot ezüstér­mesnek és 17%-ot bronzérmesnek ítélt meg. A városi borverseny aranyérmes borai és termelői: Vegyes fehér: Bajnai József, Tollas Tibor, Rónási Jakab: Hárslevelű: Nagy Lajos, Bódis József, Iványi Dezső; Olaszrizling: Gerner József, Boros József, Bódis József, Schillinger Ferenc, Stecker József, Prihoda József, Szabadi János, Szarkándi Lajos, Kovács Dezső, Bajnai József, Hajmási László, Márkus Antal, Szeibert Dezső, Kalmár József, Ábel János, Dómján János, Nagy Ferenc, Kovács Ferenc (Kisharsány); Bajnai liz­­ting: Somogyi József, Kalmár László, Kurucz Sándor; Zöld vertelini: Gerner József, Magyar Mihály; Zenit: Somogyi József, Szekeres József; Souvignon: Csabai János, Kalmár József Királyleány­ka: Kovács Ferenc Szürkebarát; Chardo­­nay: Iványi Dezső, Bohner Lajos, Terhe Dezső, Boros József; Rizlingszilváni: Bitó Mihály, Szeibert Dezső; Dómján János tramini; Nagy Ferenc, Nagy Lajos, Vida Dezső vegyes fehéri rizlingszilváni, tramini; I­poly VÖRÖSBOROK: Almamelléki Ká­vegyes vörös; Thürmer György oportó; Iványi Dezső, Benkő László, Kosztolányi Gábor zweigelt; Tasi István, Markó György Kékfrankos; Matyi Jó­zsef, Szeibert Dezső, Kurucz Sándor cabernet; Vremenácz István, Tarr István. A borverseny után — úgy hiszem — érdemes lenne a forgalmazóknak, terme­lőknek, kereskedőknek is azon gondol­kodni, hogy az aranyérmes borok ho­gyan kerüljenek majd a fogyasztók asz­talára, mert a termelők most is bizonyí­tották: vannak elsőosztályú borok a táj­egységünkön, és hajlandók a munkájuk­kal is tenni a minőségért, a borvidékért.­ Reményt keltőek az új bortörvényi leendő előírásai, s talán bortermelőknek is megnő az esélye a piachoz jutáshoz azzal, hogy a szakcsoport palackozó- és címkéző gépet vásárolt. Kajzer A levegő tisztaságáért (Folytatás az 1. oldalról.) végzett eddigi munkánkat, a törekvésein­ket. 1985-től 1988-ig a meglevő gépek, berendezések (filterek, zsákos portala­­nítók) üzemfenntartási költségeire 70 millió 547 ezer Ft-ot fordítottunk (az éves fenntartási költség 330-350 mil­lió Ft), a technológiai berendezések megújítására pedig 112 millió 222 ezer Ft-ot. Portalanító berendezéseink két legnagyobbikát - az I-es és II-es nyers­vonali elektrofiltereket­­ az elmúlt évek­ben építettük újjá. Törekszünk a helyi­­ porforrások felszámolására is. 1988-ban nagy összegű és környezetvédelmi szempontból is fontos beruházást kezd­tünk meg. A klinkerhűtők távozó leve­gőjének portalanítására, valamint a füstgázok kondicionálására szolgáló hűtőtornyok felújítására, közel 203 millió Ft költséggel. Nélkülözhetetlenné vált ez a lépés, mert az új környezetvé­delmi normáknak a meglevő portalanító nem felelt meg, ezért nagyösszegű bír­ságot kellett fizetnünk. A beruházások mellett havonta környezetvédelmi szem­léket tartunk, melynek feladata a továb­bi, helyi szennyezőforrások felderítése. - A látványos fejlesztések mellett milyen gondot fordítanak a BCM köz­vetlen környékének védelmére? - Nemcsak a gépi berendezéseink pó­rolhatnak, hanem számításba kellett ven­nünk azokat az ún. diffúz porokat is, amelyek a kőbányai robbantásoknál, a Belaz­ úton vagy a tárolócsarnokokban keletkeznek. Az új környezetvédelmi normák szerint ezekre is bírságot kell fizetnünk. Ennek elkerülésére a múlt évtől kezdve az üzemi utakat locsoltat­­tuk, és új technológiát vezettünk be a tárolókban is. Már most gondolnunk kell az új feladatok megoldására is, ilyenek a nitrogén-oxid, kén-dioxid kibocsátásának csökkentése. - Milyennek ítéli meg a környeze­tükben működő üzemek környezetvé­delmi tevékenységét? - Ennek megtételére nincs jogom, de azt észrevételezem, hogy egy-egy szállí­tási útvonalon nemcsak a mi járműveink verik fel a port. Együttműködésre tö­rekszünk, ezért az elmúlt évben „szom­­szédainkkkal” sikerült peren kívül meg­egyezni a kártérítések ügyében. Idén már nincs szándékunk fizetni a porszennye­ződések miatt, mert a terveink szerint a két klinkerhűtő-portalanító csak olyan minimális mértékű port bocsát ki, amely nem károsítja a mezőgazdasági kultúrá­kat, s így nem­ válik szükségessé a kárté­rítés fizetése. - Rendelkezik-e a gyár olyan adatok­kal, mérési eredményekkel, melyek a napi tájékozódást segítik? - A KÖJÁL-nál, a környezetvédelmi és más intézeteknél az elmúlt 4 év során 2 millió 302 ezer Ft értékű mérés elvég­zését rendeltük meg. Ezek során nem­csak a por, hanem más szennyezőforrá­­sok felderítését is elvégeztettük. - Az Rt. szorosan kapcsolódik a Beremend belterületén levő kőbányához, mint nyersanyagbázishoz és úgy is, mint a bányakárok okozójához. Milyen ta­pasztalataik vannak a bányakárok rende­zésével kapcsolatban? - A mészkővagyon helyéből adódóan számolni kell azokkal a veszélyekkel, ár­talmakkal, melyeket a bánya a környeze­tére gyakorol. Ilyenek a robbantásokból adódó szeizmikus rezgések épületkárai, a hangrobbanások és a nagyobb robbantá­sokkor felszálló mészkőpor hatásai. A kártalanításra egy belső igazgatói utasítás vonatkozik, mely kimondja, hogy a ron­gálódásokat a gyár természetben köteles helyreállítani. A lakosság nagy része nehezen akarja ezt tudomásul venni, és inkább a szakértő által megállapított pénzt szeretné megkapni. Több esetben tapasztaltuk, sejtettük, hogy egyes helyi lakosok már pénzszerzési lehetőségnek is tekintették a bányakárból származó összegeket. Azt gondoljuk, hogy az itt élőknek el kell fogadniuk a BCM és a bánya létét, de úgy, hogy a kölcsönös előnyök érvényesülése kerüljön előtérbe. Ennek elérésében hatékonyabb együtt­működésre számítunk a lakosság és a ta­nács részéről is. — A beremendi nyersanyagbázis vé­ges. Az előzetes tervek szerint 2000 után a Szársomlyó kőkincse is felhasználásra kerül. Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban, és milyen vizsgálatokat vé­geztettek el? — A Központi Földtani Hivatal 1987. évi május 8-án ismertette meg velünk azt a leiratot, amely megvizsgálta a bere­mendi cementgyár hosszútávú kőellátásá­nak helyzetét. A vizsgálat szerint a bere­mendi hegy - a jelenlegi termelési üte­met feltételezve - csak 2006-2008-ig biztosít megfelelő alapanyagot a gyár számára. A hosszabb távú érdekek azt diktálták, hogy meg kellett nézni: a kör­nyéken hol található műre feldolgozható mészkő, s ennek alapján kellett a további feladatokat meghatározni. A kutatás két irányban történt. Az egyik a Tenkes­­csárda feletti Cser-hegyet célozta meg, a másik pedig a nagyharsányi kővagyon ki­termelésének lehetőségét. Az eddigi ered­mények azt bizonyítják hogy a kohásza­ti, cukor- és cementgyártási célokra a nagyharsányi alkalmasabb. A Cser-hegyi mészkő dolomitos szennyezettségű, és a kitermelés ellen szól az is, hogy egy új bánya nyitásával végeredményben egy eddigiekben háborítatlan természeti egy­séget bontanánk meg. A szállítási és egyéb üzemi költségek (kőtörő) nagy­mértékben megnövelnék a kitermelés ki­adásait, s az új bánya nyitása a környék karsztvíz- és hévízkincsét is érinthetné. A jelenleg is művelt harsányi mészkő mellett szól az is, hogy gyárunk a 2 po­tenciális lelőhely középpontjában van. A felmérések szerint a jelenlegi bányate­lek határain belül végzett kitermelés a BCM számára 2064-ig biztosítaná a nyersanyagot. Az itt található 106 millió tonna, műre feldolgozható kő kevésbé szennye­zett, gazdaságos lenne a kitermelésre, másrészt pedig a művelési mélység meg­változtatásával nem okoznánk kárt a hegy jelenlegi alakjában, sem a természe­ti környezetében, és a környék vízrend­szerében. Hangsúlyozom: döntés még nem született, de dönteni kellene, hiszen bennünket sürget az idő. Van tehát min gondolkodni a gyár­nak, állami hivatalnak, környezetvédő mozgalmaknak. Nekünk mindenképpen az az érdekünk, hogy olyan megoldás szülessen, mely figyelembe vesz minden fontos körülményt, s amely biztosítja gyárunk számára a gazdaságos, hatékony­­termelés feltételeit. Elhatározott szándé­kunk az, hogy folytatjuk a környezetvé­delmi programokat - gondolom, ez a szándék tükröződik az eddig elhangzot­takban is -, ezzel is azokat a közös pon­tokat szeretnénk erősíteni, melyek nem elválasztanak bennünket a környeze­tünktől, lakosságtól, természettől, hanem összekötnek és a közös érdeket fejezik ki. — Köszönöm a beszélgetést. - Cs. F.­­,,Manapság nem az a probléma, hogy meghalt-e az Isten. Inkább az, hogy meg­születik-e az ember. Mindig alkothatunk isteneket a mi hasonlatosságunkra. Itt az ideje, hogy kinyilvánítsuk: vége a Dol­gok korának. A Hősök Kora, akárcsak az az Istenek Kora, elmúlt. Itt az ideje, hogy az Ember Kora kezdődjék." (Gross in Ewald) * * FELHÍVÁS A Siklós Városi Tanács V. B. egészségügyi, művelődési, ifjúsági és sportosztálya ér­tesíti a­ kedves szülőket, hogy az 1982. június 1. és 1983. május 31. között született gyermekek iskolai behatása Siklós területén 1989. április 24-én és 25-én 8.00 órától 18.00 óráig lesz a körzetileg illetékes általános iskolákban, kivéve azokat a gyermeke­ket, akiknek az óvoda, illetve a Nevelési Tanácsadó az iskolai felvételét nem javasolta. Ezeken a napokon történik azoknak a gyermekeknek a behatása is, akik 1983. május 31. után születtek és az iskolai fejlettségét az óvoda vagy a Nevelési Tanácsadó igazolta. A­ korábbi évek hagyományainak megfelelően:a Kossuth téri iskolában ének­zene, a Batthyány Kázmér iskolában orosz tagozat, a Hajdú Imre úti iskolában szerb­­horvát nemzetiségi nyelvoktatás indul. A beiratkozással kapcsolatos bővebb felvilágosítással az óvodák és az iskolák szolgálnak. EGY FORINTÉRT MÁSFELET! Ha a pénzünkről van szó, minden ajánlatot alaposan meg kell fontolni! A Kereskedelmi Bank Rt. letéti jegyére 3 év múlva a névérték másfélszeresét kapja meg adómentesen.K&H Ez jó befektetés azok számára is, akik nem könnyen keresik meg rá a pénzt. ALAP­KAMAT: EGY ÉV UTÁN: 19%! A második év után kamatos kamat, és egy plusz ajándék: a bank minden 400. letéti jegy névértékét sorsoláson megduplázza. KERESKEDELMI BANK LETÉTI JEGY AZ ORSZÁG 58 VÁROSÁBAN! ÖNTŐL SEM TÚL TÁVOL! SIKLÓS * Március 23-án a siklósi várban tar­totta beszámoló közgyűlését a Bere­mendi Cement- és Mészművek Rt. Óberritter Miklós igazgató számolt be a megalakulás óta végzett munkáról, az el­ért eredményekről. * Március 21-én megalakult a dr. Münnich Ferenc Társaság Siklósi Szerve­zete. A társadalmi munka 1988. évi értékelése Március 14-én ülésezett a Városi Tanács V. B. Az utóbbi hónapok legrövidebb tes­tületi ülésén volt alkalmam részt venni, hiszen az előterjesztéseket alig több, mint 1 óra alatt tárgyalta a testület. A lejárt határidejű határozatok végre­hajtásáról szóló előterjesztés után közér­dekű bejelentésekre került sor. Tóth Sándor a telefonátszerelésekkel, Mayer György a posta mellett felállított „mé­­zeskalács-házikó”-val kapcsolatban kér­dezett. Szarka Árpád válaszában a tele­fonközpont üzembehelyezésének egyhó­napos csúszását jelentette be. Az ominó­zus házikórendszerrel kapcsolatban Páli Károlyné és Régert József igyekezett vá­laszolni. Szerintük a ,,triumvirátus” a megyei főépítész engedélye, előírása alapján került megépítésre: a létrehozá­sát a posta nem kezdeményezte, a tájba illő épületegyüttes zsűri által engedélye­zett terv alapján épült meg, a hírek sze­rint 1,5 millió forintért. A Költségvetési Üzem munkájáról Mehring István igazgató számolt be. A testület megállapította, hogy az üzem­ eredményesen gazdálkodott, s a kitűzött feladatokat teljesítette. A Városgazdálkodási Vállalat 1988. évi ingatlankezelési és lakóházfenn­tartási tevékenységéről Csikós Lajos igazgató adott tájékoztatót. A vita során felvető­dött a lakbérhátralékosok helyzete, egy megfelelő szociális védőháló létrehozásá­nak szükségessége. Az előterjesztést a testület egyhangúlag elfogadta. A végrehajtó bizottság az 1988. évi településfejlesztést segítő társadalmi munkájuk elismeréseként a ,,Pro Siklós” emlékplakett átadását javasolta DÉDÁSZ Siklósi Kirendeltségének, a BM a HŐR Siklósi Parancsnokságának és a Városi Tanács Költségvetési Üzemének. A „Társadalmi munkáért” oklevelet ja­vasolta a VGV. November 7. szocialista brigádjának, a DÉDÁSZ Tenkes, a Költ­ségvetési Üzem Ady Endre, a VGY. Béke, Tenkes, id. Kréth Imre szocialista brigádjának. A „Társadalmi munkáért" oklevelet és 500 -500 Ft-os tárgyjutal­mat javasolta Prol Lajosnak, Kaiser Lászlónak, Karlaky Gyulának, Vass Zol­tánnak átadni. A fentieken kívül a testü­let köszönetét fejezi ki Szoksz Gábornak, Velzer Ferencnek, Mehring Istvánnak, Csikós Lajosnak, Császár Istvánnak, Hoffmann Kálmánnak, Schmider József­nek, Baranovszky Ottónak, Schillinger Ádámnak, hogy irányító, szervező mun­kájukkal segítették egyének és kollektí­vák szervezett társadalmi munkavégzését. * Bódi János országgyűlési képviselőnk a könyvtár rendelkezésére bocsátotta a Kossuth Lajos által alapított és 1989. januárjában újraindított Országgyűlési tudósítások című lapot. ANYAKÖNYV Februárban született siklósi lakosok: Zalai Szabina, Dőre Krisztián, Patocskai Edina, Koza Tamás, Jovánovics Csilla, Veres Dávid Csaba, Szokol Alex, Tassel­­májer Tamás, Pólya Viktor Márton, Teremi Róbert Sándor, Csákányi Réka. Házasságot kötöttek: Róth Ernő és Denke Ágnes, Kocsis Zoltán és Diksa Julianna, Dolencsics László és Takács Katalin. Februárban elhunyt siklósi lakosok: Bálint Kálmánná Juhász Etel, Vörös Ist­ván, Borbás Lajosné Bikár Anna, Aradi Ádámné Pfaff Magdolna, Kásádi Mária, Szalai Károly, Probost Mária Karolina, Tóth Ferenc, Bontó Árpádné Toldi Ilona, Schall Jenő Béla, Iván János, Bögri József.­­ 1989. április TESTÜLETI ÜLÉSEK Április 1 I. VÁROSI TANÁCS V. B. ülése - Az Állami Zeneiskola munkája - Beszámoló az egyes ügyintézési határ­idők csökkentéséről szóló 1986. 3. sz. tanácsrendelet végrehajtásáról Április 19. MSZMP SIKLÓS VÁROSI V. B. ülése - Jelentés a városi pártbizottság és szer­vei munkastílusa, munkamódszere fejlesztésével, az apparátus felépítésé­vel és munkamódszerének kialakításá­val kapcsolatos feladatokról Tájékoztató az 1988/89. évi pártok­­tatás tapasztalatairól. Javaslat a párt­oktatás 1989/90. évi tervére. Április 24. HNF VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK ülése Tájékoztató a HNF küldöttgyűlésé­nek beszámolótervezetéről. Vissza nem térítendő tanácsi támogatásban, valamint kamatmentes hitelben részesülők névjegyzéktervezete Balogh Mihály (Tenkes u. 4. - 70 000 Ft támogatás). Boda László (Tavasz u. 4. - 50 000 Ft támogatás és 40 000 Ft hi­tel). Boros József (Kossuth u. 43. - 55 ezer Ft támogatás és 55 ezer Ft hitel). Grünfelder János (Hajdú I. u. 11.-50 ezer Ft támogatás és 40 ezer Ft hitel). Jovánovics László (Kanizsai D. u. 4. - 15 000 Ft támogatás és 15 000 Ft hi­tel). Jovánovics Tibor (Kanizsai D. u. 4. - 13 000 Ft támogatás és 13 000 Ft hitel). Kerti Tibor (Béke u. 6. - 80 ezer Ft támogatás). Kolompár Kálmánná (Po­zsonyi u. 15. - 60 000 Ft támogatás és 50 000 Ft hitel). Postavácz Anna (Sáros u. 1. - 55 000 Ft támogatás és 35 000 Ft hitel). Stefiik József (Táncsics u. 15. - 70 000 Ft támogatás és 80 000 Ft la­tés). Zódor László (Gyűdi u. 2/E. - 50 ezer Ft támogatás és 50 000 Ft hitel). A névjegyzéktervezet ellen észrevé­telt 30 napon belül lehet tenni a Városi Tanács V. B. hatósági osztályán. Cím nélküli életkép A szemét és a téma az utcán hevert. Pont a kuka mellett. A ,,szerv" kezében fényképezőgép. Katt! A kismadár elre­pült. Idős bácsi, bottal. Ö jött és kérde­zett: — Mondják, mennyibe kerül a felvé­tel? — Bizony, sokba, mert színes lesz! Urambátyám a botját letámasztotta, nehéz derékkal meghajolt, a heverő hol­mit a ,,helyére" dobva csendesen szólt: — Ez pedig ennyibe. * Megkezdődött a parkerdő belterületi részének felújítása. A vállalkozókkal kö­tött megállapodás értelmében az elöre­gedett nyárfák kivágását követően folya­matosan megtörténik az újratelepítés. * Az erdélyi menekültek megsegítésére az MDF által szervezett gyűjtőakció si­kerrel zárult. * Március 11-én tartotta éves tanácsko­zását az önkéntes rendőrök csoportja. Értékelték az 1988. évi munkát, annak eredményeit, majd kitüntetéseket ad­tak át. Ketten miniszteri­ városunkból hárman: Móricz Géza, dr. Zsák László, Maros István a Városi Tanács elismerését vehették át. * Április 23-án nyílik meg a régi patiná­ját visszanyerő Vasúti Vendéglő, ahol éj­félig nyitvatartó konyha várja a vendége­ket. A minél pontosabb helyreállítás vé­gett Tankó Ferenc üzletvezető kéri a régi siklósiakat, hogy aki a zenekari kupolán volt címerek hollétéről tud, vagy arról fényképpel rendelkezik, keresse fel őt. * Március 11-én 25 fős tagsággal meg­alakult az id. Kréth Imre Baráti Kör. Elfogadták az alapszabályt és a kör prog­ramját. Az elnök Gulyás József volt munkásőr-parancsnok lett. Foglalkozá­saik nyitottak, minden hónap utolsó hét­főjén kötött témájú foglalkozásokat, a hónap többi hétfőin pedig filmvetítése­ket, szabad programokat szerveznek.

Next