Siófok - Siófoki Hírek, 2000 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2000-03-01 / 3. szám

16. Siófoki Hírek 2000. MÁRCIUS Válaszol a felelős szerkesztő Tisztelt Szerkesztő Úr! Köszönettel vettük kézhez a Siófoki Hí­rek 12. évfolyamának első ingyenes szá­mát. Indító levelében arra biztatja olvasó­it, ha véleményünk, kérdésünk van, írjuk meg. Véleményem: az első szám tetszik. Réti Jánosné Siófok, Mészáros u. 35. Tisztelt Asszonyom! Szeretném megköszönni sommás véle­ményét a Siófoki Hírek első számával kap­csolatban. Válaszom is rövid lesz: a gratu­láció jól esett. A szerkesztőségünkhöz el­juttatott levele ennél sokkal hosszabb volt, hiszen több kérdést is feltett. A követke­zőkben megpróbálok erre válaszolni. 1. Javasolta, hogy az utcanevekről szó­ló cikkhez szerencsés lett volna térképet közölni. Természetesen gondoltunk mi is rá, sajnos hely hiányában nem volt rá lehe­tőség. Az új várostérkép elkészülte után ezt pótoljuk. 2. Problémaként veti fel, hogy Töre­kibe - ahogyan fogalmazza Siófoknak eh­hez a gyöngyszeméhez - nem is olyan könnyű kijutni annak, aki nem rendelkezik gépkocsival, így például kerékpárral. So­kat lendíthet az ügyön, hogy rövid időn belül az önkormányzat tulajdonába kerül a Szőlőhegyi út és a Gyümölcstermesztő Rt birtokában lévő üzemi út, itt a jövőben rendes út építhető ki Töreki irányába. Az Avanti-kúttal szemben gyalogos átjáró ki­építése a vasúton és a 70-es úton keresztül (mint egyik megoldás) komoly anyagi ál­dozattal megoldható. Egyszerűbb a vasúti átjáró kiépítése, ez kb. 2-3 millió, viszont a 70-es úton keresztül több, mint 10 millió forintba kerülne. A Töreki buszjárattal kap­csolatban jogos a felvetése, hogy ez duplá­jába kerül a rendes helyi tarifának. Sajnos jogszabály úja elő, hogy 5 kilométeren túl a buszj­egy ára duplázódik. Szeretném meg­­jegyezni, hogy a dupla ár mellett éves szinten az önkormányzat 7-800 ezer fo­rinttal támogatja a Volánt, így biztosítható a Törekibe való kijutás. 3. Örömmel mondhatom el, hogy az idei év költségvetése lehetővé teszi, hogy a Ke­le utcai járda a temetőig kiépüljön, ezzel az életveszélyes közlekedés biztonságo­sabbá válhat. 4. A képviselő-testület az elmúlt év­ben három alkalommal is tárgyalt az állat­­tartási rendeletről, legutóbb a febrár 24-i ülésen a hosszú vitát követően módosítás nem történt, így az Ön által említett terüle­ten továbbra sem lehet sertést tartani. 5. A Lipták Gábor út és a Tessedik Sámuel út közötti szemétlerakattal kap­csolatban a következőt szeretném elmon­dani: a szemét egyrészt közterületen, más­részt magánkézben lévő ingatlanon van. A hivatal a tavasz elején a saját területén lévő szemetet elszállíttatja, s egyben kötelezni fogja az ingatlantulajdonosokat, hogy ha­sonlóképpen cselekedjenek a saját terüle­tükön lévő szeméttel. Várjuk további ész­revételeit! Nagy István Tisztelt Névtelen Levélíró! A Magyar Posta, mint általában most is pontosan végezte munkáját, így levele el­jutott szerkesztőségünkhöz. Választ ne várjon azonban, nem azért, mert nem vál­lalta a nevét, inkább a levél tartalma miatt. Általánosságokban fogalmazza meg a prob­­lémákat, egyetlen konkrétum nincs benne arról, hogy ki, mikor és hol csinált, vagy nem csinált valamit. Erre érdemi választ nem lehet adni. Nagy István Azért a víz az úr! A megújult Siófoki Hírek második szá­mában ismét a termálvíz került lakossági fórum elé. Valóban kiemelné városunkat egy melegvizes, gyógyterápiákkal felsze­relt fü­rdő, azonban elemezni kell a költsé­geket, annak megtérülését, valamint ne­hogy tiszavirág életű legyen, mint a városi tanuszoda. Időszámításunk előtt a rómaiak által építtetett fürdők vezetékes rendszerei még megtalálhatók több helyen, azonban ők sem vitték messzire a melegvizet, pedig a rabszolgákkal tudták volna leheltetni, ne­hogy kihűljön. Ma a korszerű tömbfűtő berendezések­nél már megoldott kérdés az energiahordo­zók szigetelése, viszont egy Nagyberény- Siófok közötti szállítás nem cirkuláló rend­szer lenne, hanem állandó új melegvíz-vé­telezés. Ez kissé szakszövegként hangzik, ezért a javaslataim a következők: Siófok város és vonzáskörzetének lakosai, de fő­ként vállalkozói vegyék tervbe a nagyberényi gyógyfürdő kiépítését. Ha kell, nevezzenek el - pályázat útján - egy új településrészt a hegyoldalon, pl: Fácánkert, Jaba-völgye vagy Kisberény stb. Ez eddig jogilag meg­engedett. Azonban a gondolatok előtt, hogy egyáltalán legyen-e fürdőcentrum, a víz hozamát nagyon komoly kutatómunkával meg kell állapítani, ugyan hány évtizedig van elegendő melegvíz Berény alatt?! 2100 után is jő a melegvíz, és nem hűl ki mire felér, akkor megkezdődhet az érdemi szer­vezkedés. Az nem elég, ha képviselőnek választ a falu és a város, akkor csinálok melegvizet. Én egy nagyfröccs után is tu­dom ezt produkálni, és nem kerül milliár­­dokba! Tehát, ha lesznek vállalkozók és a befektetőknek a befizetett összegeiknek meg­felelően résztulajdonaik keletkeznek és azt üzemeltetik, egy gyönyörű városrész kijelö­lése mellett ott Berényben lesz a Kánaán. Azért jobb ez a megoldás, mert a helyi önkormányzat ne költse el a becsületes adó­fizetők pénzét ilyen célokra, hanem inkább egy tanuszodát vagy tisztasági fürdőt épít­sen a Foki-hegyen a sportcentrum mellé, mert sokan a városban még mindig lavór­ban fürödnek és saját összebarkácsolt me­dencékben úsznak a kisgyerekek. Van vasút, busz, legtöbb ember, aki rászorul a gyógyfürdőre, legalább Trabanttal rendel­kezik, a sportolók motoroznak és kerékpá­roznak, kell ennél több jármű a 15 perces út leküzdéséhez? Elsősorban a miénk, a ma­gyar emberé legyen, s utána jöhet a kedves külföldi! A húszas években Németország nagyobb városaiból és vissza, 50-60 kilo­méteres távon villamosok közlekedtek és ezek ma is járnak. Olcsóbb lenne Siófok- B. szabadi- Jut-Adánd-Ságvár-Som-Nagy­­berény és vissza Pélpusztán keresztül egy­­óránkénti, gázolajos működtetésű HÉV (he­lyi érdekű vasút). Látod pajtás, ez már a vidéki turizmust feldobná, mert lenne für­dő, a sok pincetulajdonos rendezné a bor­kóstolást lábszárpörkölttel körítve a fürdő­­ző vendégek részére, és én sem kocsival mennék a ságvári pincémhez, mert oda­­vissza hoznának, s nem kellene mértéket tartanom kapálás közben. Ezt tessenek ko­molyan venni, mert a megjelölt települése­ken több ezer szőlőtermelő család él és keményen dolgozik, s mit ad a teremtő, 60- 70 százaléka már siófoki a hegylakóknak és 6-8 százalék fővárosi, sajnos 1-2% külföldi.A melegvizes centrumnál maradva már most kijelentem, amennyiben létrejön, külföldi ne lehessen részvényes. A saját és a magyar nép kincsét semennyi pénzért ne adjuk idegennek! Hát ez a véleményem, kértétek, itt vagyok, egy komoly ad-hoc bizottság felállítása az utolsó javaslatom, mert mindenkor a következményekkel is szá­molni kell. Közgazdászok, vasutasok, csa­torna- és közműépítők, valamint helyi szál­lodalánc-tulajdonosok csoportja sürgősen hívjon össze egy “ THERMÁL-KONFEREN­­CIÁT". Ezt nem politikai kérdésként kell kezel­ni, hanem az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás legyen a térségben. Ehhez ko­moly kivitelezők és tőkeerős befektetők kel­lenek. Ezután indulható "THERMAL RÉSZ­VÉNY". Azért a víz az úr, de ott ahol van, ott tudja önmagát érvényesíteni és gyógyító energiáját átadni részünkre. Tarjányi József mérnök-közgazdász, jövőkutató

Next