Siófok - Siófoki Hírek, 2000 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
16. Siófoki Hírek 2000. MÁRCIUS Válaszol a felelős szerkesztő Tisztelt Szerkesztő Úr! Köszönettel vettük kézhez a Siófoki Hírek 12. évfolyamának első ingyenes számát. Indító levelében arra biztatja olvasóit, ha véleményünk, kérdésünk van, írjuk meg. Véleményem: az első szám tetszik. Réti Jánosné Siófok, Mészáros u. 35. Tisztelt Asszonyom! Szeretném megköszönni sommás véleményét a Siófoki Hírek első számával kapcsolatban. Válaszom is rövid lesz: a gratuláció jól esett. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele ennél sokkal hosszabb volt, hiszen több kérdést is feltett. A következőkben megpróbálok erre válaszolni. 1. Javasolta, hogy az utcanevekről szóló cikkhez szerencsés lett volna térképet közölni. Természetesen gondoltunk mi is rá, sajnos hely hiányában nem volt rá lehetőség. Az új várostérkép elkészülte után ezt pótoljuk. 2. Problémaként veti fel, hogy Törekibe - ahogyan fogalmazza Siófoknak ehhez a gyöngyszeméhez - nem is olyan könnyű kijutni annak, aki nem rendelkezik gépkocsival, így például kerékpárral. Sokat lendíthet az ügyön, hogy rövid időn belül az önkormányzat tulajdonába kerül a Szőlőhegyi út és a Gyümölcstermesztő Rt birtokában lévő üzemi út, itt a jövőben rendes út építhető ki Töreki irányába. Az Avanti-kúttal szemben gyalogos átjáró kiépítése a vasúton és a 70-es úton keresztül (mint egyik megoldás) komoly anyagi áldozattal megoldható. Egyszerűbb a vasúti átjáró kiépítése, ez kb. 2-3 millió, viszont a 70-es úton keresztül több, mint 10 millió forintba kerülne. A Töreki buszjárattal kapcsolatban jogos a felvetése, hogy ez duplájába kerül a rendes helyi tarifának. Sajnos jogszabály úja elő, hogy 5 kilométeren túl a buszjegy ára duplázódik. Szeretném megjegyezni, hogy a dupla ár mellett éves szinten az önkormányzat 7-800 ezer forinttal támogatja a Volánt, így biztosítható a Törekibe való kijutás. 3. Örömmel mondhatom el, hogy az idei év költségvetése lehetővé teszi, hogy a Kele utcai járda a temetőig kiépüljön, ezzel az életveszélyes közlekedés biztonságosabbá válhat. 4. A képviselő-testület az elmúlt évben három alkalommal is tárgyalt az állattartási rendeletről, legutóbb a febrár 24-i ülésen a hosszú vitát követően módosítás nem történt, így az Ön által említett területen továbbra sem lehet sertést tartani. 5. A Lipták Gábor út és a Tessedik Sámuel út közötti szemétlerakattal kapcsolatban a következőt szeretném elmondani: a szemét egyrészt közterületen, másrészt magánkézben lévő ingatlanon van. A hivatal a tavasz elején a saját területén lévő szemetet elszállíttatja, s egyben kötelezni fogja az ingatlantulajdonosokat, hogy hasonlóképpen cselekedjenek a saját területükön lévő szeméttel. Várjuk további észrevételeit! Nagy István Tisztelt Névtelen Levélíró! A Magyar Posta, mint általában most is pontosan végezte munkáját, így levele eljutott szerkesztőségünkhöz. Választ ne várjon azonban, nem azért, mert nem vállalta a nevét, inkább a levél tartalma miatt. Általánosságokban fogalmazza meg a problémákat, egyetlen konkrétum nincs benne arról, hogy ki, mikor és hol csinált, vagy nem csinált valamit. Erre érdemi választ nem lehet adni. Nagy István Azért a víz az úr! A megújult Siófoki Hírek második számában ismét a termálvíz került lakossági fórum elé. Valóban kiemelné városunkat egy melegvizes, gyógyterápiákkal felszerelt fürdő, azonban elemezni kell a költségeket, annak megtérülését, valamint nehogy tiszavirág életű legyen, mint a városi tanuszoda. Időszámításunk előtt a rómaiak által építtetett fürdők vezetékes rendszerei még megtalálhatók több helyen, azonban ők sem vitték messzire a melegvizet, pedig a rabszolgákkal tudták volna leheltetni, nehogy kihűljön. Ma a korszerű tömbfűtő berendezéseknél már megoldott kérdés az energiahordozók szigetelése, viszont egy Nagyberény- Siófok közötti szállítás nem cirkuláló rendszer lenne, hanem állandó új melegvíz-vételezés. Ez kissé szakszövegként hangzik, ezért a javaslataim a következők: Siófok város és vonzáskörzetének lakosai, de főként vállalkozói vegyék tervbe a nagyberényi gyógyfürdő kiépítését. Ha kell, nevezzenek el - pályázat útján - egy új településrészt a hegyoldalon, pl: Fácánkert, Jaba-völgye vagy Kisberény stb. Ez eddig jogilag megengedett. Azonban a gondolatok előtt, hogy egyáltalán legyen-e fürdőcentrum, a víz hozamát nagyon komoly kutatómunkával meg kell állapítani, ugyan hány évtizedig van elegendő melegvíz Berény alatt?! 2100 után is jő a melegvíz, és nem hűl ki mire felér, akkor megkezdődhet az érdemi szervezkedés. Az nem elég, ha képviselőnek választ a falu és a város, akkor csinálok melegvizet. Én egy nagyfröccs után is tudom ezt produkálni, és nem kerül milliárdokba! Tehát, ha lesznek vállalkozók és a befektetőknek a befizetett összegeiknek megfelelően résztulajdonaik keletkeznek és azt üzemeltetik, egy gyönyörű városrész kijelölése mellett ott Berényben lesz a Kánaán. Azért jobb ez a megoldás, mert a helyi önkormányzat ne költse el a becsületes adófizetők pénzét ilyen célokra, hanem inkább egy tanuszodát vagy tisztasági fürdőt építsen a Foki-hegyen a sportcentrum mellé, mert sokan a városban még mindig lavórban fürödnek és saját összebarkácsolt medencékben úsznak a kisgyerekek. Van vasút, busz, legtöbb ember, aki rászorul a gyógyfürdőre, legalább Trabanttal rendelkezik, a sportolók motoroznak és kerékpároznak, kell ennél több jármű a 15 perces út leküzdéséhez? Elsősorban a miénk, a magyar emberé legyen, s utána jöhet a kedves külföldi! A húszas években Németország nagyobb városaiból és vissza, 50-60 kilométeres távon villamosok közlekedtek és ezek ma is járnak. Olcsóbb lenne Siófok- B. szabadi- Jut-Adánd-Ságvár-Som-Nagyberény és vissza Pélpusztán keresztül egyóránkénti, gázolajos működtetésű HÉV (helyi érdekű vasút). Látod pajtás, ez már a vidéki turizmust feldobná, mert lenne fürdő, a sok pincetulajdonos rendezné a borkóstolást lábszárpörkölttel körítve a fürdőző vendégek részére, és én sem kocsival mennék a ságvári pincémhez, mert odavissza hoznának, s nem kellene mértéket tartanom kapálás közben. Ezt tessenek komolyan venni, mert a megjelölt településeken több ezer szőlőtermelő család él és keményen dolgozik, s mit ad a teremtő, 60- 70 százaléka már siófoki a hegylakóknak és 6-8 százalék fővárosi, sajnos 1-2% külföldi.A melegvizes centrumnál maradva már most kijelentem, amennyiben létrejön, külföldi ne lehessen részvényes. A saját és a magyar nép kincsét semennyi pénzért ne adjuk idegennek! Hát ez a véleményem, kértétek, itt vagyok, egy komoly ad-hoc bizottság felállítása az utolsó javaslatom, mert mindenkor a következményekkel is számolni kell. Közgazdászok, vasutasok, csatorna- és közműépítők, valamint helyi szállodalánc-tulajdonosok csoportja sürgősen hívjon össze egy “ THERMÁL-KONFERENCIÁT". Ezt nem politikai kérdésként kell kezelni, hanem az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás legyen a térségben. Ehhez komoly kivitelezők és tőkeerős befektetők kellenek. Ezután indulható "THERMAL RÉSZVÉNY". Azért a víz az úr, de ott ahol van, ott tudja önmagát érvényesíteni és gyógyító energiáját átadni részünkre. Tarjányi József mérnök-közgazdász, jövőkutató