Siófok - Siófoki Hírek, 2000 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
2000. MÁRCIUS 15. Siófoki Hírek Sófok területén viszonylag kevés a partmenti nádas. A Balaton területének kezelője a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Nem önkormányzati feladat a Balaton medrében bármilyen jellegű munka végzése, de ahhoz, hogy vízminőségi és vízügyi szempontból megfeleljünk az elvárásoknak, az önkormányzat is segít a Vízügyi Igazgatóságnak a nádvágási munkálatokba. A technológia A Vízügyi Igazgatóság rendelkezik nagyteljesítményű nádarató géppekkel, amivel a viszonylag nagy területű nádasokat vágják - tudtuk meg Szarka Józseftől, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől.- Mintegy tíz évvel ezelőtt kevés idő és pénz jutott arra, hogy a kisebb területeken kézzel takaríttassák be a nádat. Ezért az önkormányzat vállalta, hogy amennyiben az idő engedi, besegít a munkák elvégzésébe. A városhoz tartozó partszakaszon körülbelül 8-10 kisebb felületű nádas van, ami mintegy 1,5 hektárnyi területet jelent. Két okból is előnyös, hogy mi takarítjuk be a nádat: az egyik, hogy elvégezzük a nád aratását, a másik pedig az, hogy közvetlen a jég felszínén végeztük el a nád vágását és nem sokkal magasabban, így nem maradt nagyobb mennyiségű korhadó anyag. Ezt a munkát csak akkor lehet elvégezni, ha megfelelő a jég vastagsága- hangsúlyozta Szarka József.- A vágás akkor szakszerű, ha a legkisebb felületű nádtorzsa marad vissza. Ahhoz, hogy a víz minősége javuljon, az egy évesnél régebbi nádfelületeket minden évben le kell vágni. Amióta ezeket a munkálatokat végezzük, mind a lakosság, mind a horgászok részéről kapunk olyan visszajelzéseket, hogy sokkal egészségesebb a nád fejlődése, hiszen megkapja azt a törődést, amit igényel. Nádasaink felülete ha lassan is, de nőtt, ami az élővilág szempontjából nagyon fontos, és a biológiai egyensúlyt is javítja. A levágott nádat háromféle módon dolgozzuk fel. A jó minőségű nádat minden évben kiválogatjuk, összekötegeljük, és a töreki természetvédelmi területen hasznosítjuk. A nád egy részét ott a helyszínen elégetjük, a másik felét pedig beszállítjuk a szeméttelepre. Ha a költségek oldaláról vizsgáljuk a dolgot, akkor ez a munka körülbelül 7-8 közhasznú munkás egy havi bérét és annak járulékait jelenti. Történeti visszatekintés Amikor polgármester lettem,- mondja dr.Balázs Árpád, Siófok város polgármestere,-javában folyt a vita arról, hogy meddig tart a Balaton és a szélét kinek kell takarítania. Az önkormányzatok úgy vélekedtek, hogy mivel a Balaton medre nem az övék, ezért nem az ő feladatuk a gondozása sem. Ezelőtt a Vízügyi Igazgatóság általában egy, vagy két vállalkozóval kötött szerződést a nád levágására, de ezek a vállalkozók csak a jó minőségű nádat akarták learatni. Sajnos akkor Siófok térségében köztudottan nem volt jellemző a jó minőségű nád. Rengeteg panaszlevél érkezett az önkormányzathoz azzal a kéréssel, hogy irtsuk ki a nádasokat, mert kellemetlen rothadó szagot árasztanak. Be kellett látnunk, hogy az idegenforgalomnak ez a helyzet nem igazán kedvező, ezért Bóka Istvánnal, Alsóörs polgármesterével ( aki azóta Balaton Fejlesztési Tanács elnöke) elhatároztuk, hogy a nádvágást közhasznú munkásokkal végeztetjük el. Ezek az emberek sokszor nem szívesen vállalják a nyilvános szereplést. Ha hólapátolásra hívtuk őket, nem szívesen jöttek, mert a városban szem előtt voltak. Az azonban igaz, hogy sokan közülük rendkívül értékes munkát végeznek, és szükség van rájuk. A nádvágás számukra abszolút megfelelő tevékenység, mert így nincsenek “szem előtt”, nyugodtan tudnak dolgozni. - Amikor először levágattuk a nádat, közölték velünk, hogy szabálysértést követtünk el - mondja a polgármester.- Ezt azzal indokolták, hogy a nádvágás a Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Vízügyi Igazgatóság általánosan hozzájárult ahhoz, hogy a balatonparti önkormányzatok elvégeztessék a nádvágást, sőt levélben külön kérelmet írt a polgármesteri hivataloknak, hogy minél többen foglalatoskodjanak a nádvágással, amit ők majd utólagosan megtérítenek. Én azt gondolom, hogy az a 19 önkormányzat, amely a Balatoni Szövetség felhívásának eleget téve eltávolította a nádat, mind esztétikailag, mind vízügyi szempontból jól járt. Itt Siófokon például az Európa szálló melletti öböl nádasa régen 40 cm magas, sárgás-barnás színű bűzös szégyenfolt volt, ma viszont a nád nagysága meghaladja akár a két méteres magasságot is és gyönyörű zöld színű. A város más pontjain is egészséges, szép nád nő, ami azért is fontos, mert ez az egészséges növényzet egy idő után eladható lesz, amit fel tudnak majd használni a népi építészeti hagyományokat kedvelő vendéglő vagy üdülőtulajdonosok. Az egészséges nád és környezete remek fészkelő és búvóhelyet nyújt a Balaton élővilágának. Sokan támadnak minket azért, hogy így csak csekély menyiségű szerves anyagtól szabadítsuk meg a vizet. Én azonban azt gondolom, hogy sokkal nagyobb veszélyt jelent a rothadó nád a maga halott élővilágával. A víz minősége javult, de hiba lenne azt gondolni, hogy ez csak a nádvágásnak köszönhető. Sokat segített többek között a megfelelő csatornázás és víztisztítás, valamint a kedvező időjárás. Azt hiszem büszkén mondhatjuk, hogy Siófok a 2000. évet azzal köszöntötte, hogy egy szál nád sem maradt állva. Kepli Zita A vízminőség javult, a partszakaszon ápoltabb és egészségesebb a nád AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁGATTA A NÁDAT