Siófok - Siófoki Hírek, 2000 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2000-03-01 / 3. szám

2000. MÁRCIUS 15. Siófoki Hírek Sófok területén viszony­lag kevés a partmenti ná­das. A Balaton területé­nek kezelője a Közép­dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. Nem önkormányzati feladat a Balaton medrében bármilyen jelle­gű munka végzése, de ahhoz, hogy víz­­minő­ségi és vízügyi szempontból meg­feleljünk az elvárásoknak, az önkor­mányzat is segít a Vízügyi Igazgató­ságnak a nádvágási munkálatokba. A technológia A Vízügyi Igazgatóság rendelkezik nagyteljesítményű nádarató géppekkel, amivel a viszonylag nagy területű nádaso­kat vágják - tudtuk meg Szarka Józseftől, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől.- Mint­egy tíz évvel ezelőtt kevés idő és pénz jutott arra, hogy a kisebb területeken kéz­zel takaríttassák be a nádat. Ezért az önkor­mányzat vállalta, hogy amennyiben az idő engedi, besegít a munkák elvégzésébe. A városhoz tartozó partszakaszon körülbelül 8-10 kisebb felületű nádas van, ami mint­egy 1,5 hektárnyi területet jelent. Két ok­ból is előnyös, hogy mi takarítjuk be a nádat: az egyik, hogy elvégezzük a nád aratását, a másik pedig az, hogy közvet­len a jég felszínén végeztük el a nád vágását és nem sokkal magasabban, így nem maradt nagyobb mennyiségű korha­dó anyag. Ezt a munkát csak akkor lehet elvégez­ni, ha megfelelő a jég vastagsága- hangsú­lyozta Szarka József.- A vágás akkor szak­szerű, ha a legkisebb felületű nádtorzsa marad vissza. Ahhoz, hogy a víz minősége javuljon, az egy évesnél régebbi nádfelü­leteket minden évben le kell vágni. Amióta ezeket a munkálatokat végez­zük, mind a lakosság, mind a horgászok részéről kapunk olyan visszajelzéseket, hogy sokkal egészségesebb a nád fejlődé­se, hiszen megkapja azt a törődést, amit igényel. Nádasaink felülete ha lassan is, de nőtt, ami az élővilág szempontjából nagyon fontos, és a biológiai egyensúlyt is javítja. A levágott nádat háromféle mó­don dolgozzuk fel. A jó minőségű nádat minden évben kiválogatjuk, összeköte­geljük, és a töreki természetvédelmi terü­leten hasznosítjuk. A nád egy részét ott a helyszínen elégetjük, a másik felét pedig beszállítjuk a szeméttelepre. Ha a költsé­gek oldaláról vizsgáljuk a dolgot, akkor ez a munka körülbelül 7-8 közhasznú munkás egy havi bérét és annak járulékait jelenti. Történeti visszatekintés Amikor polgármester lettem,- mondja dr.Balázs Árpád, Siófok város polgármes­tere,-javában folyt a vita arról, hogy med­dig tart a Balaton és a szélét kinek kell takarítania. Az önkormányzatok úgy véle­kedtek, hogy mivel a Balaton medre nem az övék, ezért nem az ő feladatuk a gondo­zása sem. Ezelőtt a Vízügyi Igazgatóság általában egy, vagy két vállalkozóval kö­tött szerződést a nád levágására, de ezek a vállalkozók csak a jó minőségű nádat akar­ták learatni. Sajnos akkor Siófok térségé­ben köztudottan nem volt jellemző a jó minőségű nád. Rengeteg panaszlevél érkezett az ön­­kormányzathoz azzal a kéréssel, hogy irt­suk ki a nádasokat, mert kellemetlen rotha­dó szagot árasztanak. Be kellett látnunk, hogy az idegenforgalomnak ez a helyzet nem igazán kedvező, ezért Bóka István­nal, Alsóörs polgármesterével ( aki azóta Balaton Fejlesztési Tanács elnöke) elha­tároztuk, hogy a nádvágást közhasznú mun­kásokkal végeztetjük el. Ezek az emberek sokszor nem szívesen vállalják a nyilvá­nos szereplést. Ha hólapátolásra hívtuk őket, nem szívesen jöttek, mert a városban szem előtt voltak. Az azonban igaz, hogy sokan közülük rendkívül értékes munkát végeznek, és szükség van rájuk. A nádvá­gás számukra abszolút megfelelő tevé­kenység, mert így nincsenek “szem előtt”, nyugodtan tudnak dolgozni. - Amikor először levágattuk a nádat, közölték velünk, hogy szabálysértést kö­vettünk el - mondja a polgármester.- Ezt azzal indokolták, hogy a nádvágás a Víz­ügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Vízügyi Igazgatóság általánosan hozzájá­rult ahhoz, hogy a balatonparti önkormány­zatok elvégeztessék a nádvágást, sőt levél­ben külön kérelmet írt a polgármesteri hivataloknak, hogy minél többen foglala­toskodjanak a nádvágással, amit ők majd utólagosan megtérítenek. Én azt gondo­lom, hogy az a 19 önkormányzat, amely a Balatoni Szövetség felhívásának eleget téve eltávolította a nádat, mind esztétikai­lag, mind vízügyi szempontból jól járt. Itt Siófokon például az Európa szálló melletti öböl nádasa régen 40 cm magas, sárgás-barnás színű bűzös szégyenfolt volt, ma viszont a nád nagysága megha­ladja akár a két méteres magasságot is és gyönyörű zöld színű. A város más pont­jain is egészséges, szép nád nő, ami azért is fontos, mert ez az egészséges növény­zet egy idő után eladható les­z, amit fel tudnak majd használni a népi építészeti hagyományokat kedvelő vendéglő vagy üdülőtulajdonosok. Az egészséges nád és környezete remek fészkelő és búvó­helyet nyújt a Balaton élővilágának. So­kan támadnak minket azért, hogy így csak csekély menyiségű szerves anyag­tól szabadítsuk meg a vizet. Én azonban azt gondolom, hogy sokkal nagyobb ve­szélyt jelent a rothadó nád a maga halott élővilágával. A víz minősége javult, de hiba lenne azt gondolni, hogy ez csak a nádvágásnak köszönhető. Sokat segített többek között a megfelelő csatornázás és víztisztítás, valamint a kedvező időjá­rás. Azt hiszem büszkén mondhatjuk, hogy Siófok a 2000. évet azzal köszön­tötte, hogy egy szál nád sem maradt állva. Kepli Zita A vízminőség javult, a partszakaszon ápoltabb és egészségesebb a nád AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁGATTA A NÁDAT

Next