Tiszaújváros - Leninvárosi Krónika, 1988 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1988-08-18 / 33. szám
PPGY —III. Géptelepítések bálványos szakaszához érkezett a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárának építése, a füllesztő hőség ellenére is intenzív munka folyt a gyár területén az elmúlt napokban: helyükre kerültek az egység legnagyobb berendezései, készülékei. A gyár egyes építményei, a kikészítőüzem, a polimerüzem, a vezénylő stb. nagyrészt már elkészültek, s a technológiai-szerelési munkákkal is jó ütemben haladnak. Amint arról korábban mi is beszámoltunk, helyén állnak már a gyár reaktorai, jónéhány gépet is betelepítettek, s az elmúlt napokban a gyár biztonsági fáklyáját is fölemelték. Amint azt a szakemberektől megtudtuk, a gyár teljes felépítését novemberben kell befejezni, decemberben az üzemi próbáknak is meg kell kezdődniük. Szrogh Károly építési osztályvezető és Kertesei Viktorné műszaki ellenőr tájékoztatása szerint az intenzív munka érdekében ezekben a napokban 17 vállalat mintegy 7000 dolgozója van jelen az épülő gyár területén. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat helyi kirendeltségének dolgozói például — közel egy hónapja — tíznapos ciklusokban, reggel hattól délután hat óráig dolgoznak. Közreműködésükkel a polimerüzemben most például a helyszíni csőszerelés munkálatai kezdődtek el, az első kompresszor beállítása is megtörtént, valamint a TVK műszaki felügyeletének illetve a HŐTECHNIKA Vállalat közreműködésével a betelepített készülékek hőszigetelése is folyamatban van. A kikészítőüzem szerelési feladatait is a GYGV szakemberei végzik, a beérkezett 24 gép közül ide eddig 11-et állítottak be. A GYGV helyi kirendeltségének dolgozóin kívül a Vegyépszer szakembereinek is van bőven feladata az épülő gyárban, közreműködésükkel zajlik például a tárolósilók beemelése, beállítása. A munkák során eddig tizenegy darab 500 köbméteres és nyolc darab 300 köbméteres tároló került a helyére. A folyamatos technológiai-szerelési munka biztosításának érdekében az elmúlt hétvégén először, s ezután módszeresen ügyeletet tartanak a szervező olasz cég vezető szakemberei. (M) Ukrán, csehszlovák, lengyel vendégek Vásár Miskolcon Gazdaságosság, korszerűség, piacképesség — e hármas jelszó jegyében kezdődött el augusztus 1”-én a XII. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár, melynek megnyitója előtt Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese, szervezés érdekében alakult operatív a bizottság tagja tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a már bevált hagyományok tiszteletben tartásán kívül, az idei vásár számos új formával gazdagodott: nemzetközivé vált, területileg és tartalmilag is bővült. Az ukrán, csehszlovák és lengyel kiállítók mellett, kellemes színfoltot jelent, hogy Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar megyéből és Budapestről is bemutatkoznak vállalatok, szövetkezetek, intézmények, kisiparosok. Az előkészületek során, a lehetőségekhez mérten, figyelembe vették azt, hogy a vásár eszmeisége találkozzék a jelenlegi gazdasági körülmények követelményeivel. Ezt tartotta szem előtt rendezés, melyet ezúttal is Borsod Megyei Idegenforgalmi Hiavatal vállalt magára, de a résztvevőik is, akik 13 ezer négyzetméternyi területen állították ki termékeiket. A szakmai színvonal növelésének érdekében különféle díjakat ajánlottak fel, melyekre a résztvevők 190 termékkel pályáztak. Nagy érdeklődésre tarthat majd számot közülük az Északmagyarországi Vegyiművek csökkent éghetőségű poliuretán lágyhab lemeze, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem számítógépes programja, a Zalka Máté Gépipari Technikum saját fejlesztésű CNC oktató esztergapadja, valamint a Tiszai Vegyi Kombinát „Cakkpakk” gyűjtőzsákja, polietilénfóliából sodort kötözőzsinege és a lineáris polietilénből készült vödörcsaládja. Az ipari vásár legfőbb célja természetesen az idén is a legkorszerűbb, a munkaigényesebb, szellemi értékeket tartalmazó termékek bemutatása, melyek kiváló alkalmat nyújtanak a különféle szerződések megkötésére is. Vologda megyével például egymillió kétszázezer forint értékben született megállapodás, ennek keretében az ukrán cégtől textil- és csipkeárut kapunk, mi pedig felsőruházati termékeket, műanyagféléket, konzervárukat szállítunk majd cserébe. Porkoláb Albert elmondta még, hogy a vásár idején — augusztus 21-ig — az egész ország területére érvényes 50 százalékos vasúti, illetve a megye területén belül ugyancsak 50 százalékos Volán-kedvezményt kapnak a kiállításra érkezők. rendezőség minden ötven- és százezredik látogatót jutalomban részesít A tájékoztatót követően, az ünnepélyes harangjáték után Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg a vásárt. Emlékeztetett arra, hogy 1968 óta tartanak Miskolcon rendszeresen ipari vásárt, melynek az a jelentősége, hogy kronométerként, irányjelzőként hat a gazdaság állapotában az amatőrtől egészen az ipari szintig. Borsod megye az ország ipari állóeszközeinek 13, termékeinek valamivel több mint 10 százalékával rendelkezik, jelentős a szénbányászata, a PVC- és polipropiléngyártása, a gépipara, s mégis ez a termékszerkezet okozza a legtöbb társadalmi gondot. Elmondta, hogy napirenden vannak a változások, keressük azt az utat, mellyel fel lehet építeni a jövőt Ebben nem csupán a kell látnunk, de az új kényszeri lehetőségeket kell felismernünk, s azt, hogyan vehetünk részt ezek kihasználásaiban. A vásár elsődleges célja is az, hogy általa bemutathassuk termékeinket, s új gazdasági kapcsolatokat teremthessünk Az ünnepélyes megnyitó után a vásár díjainak átadására került sor. A vásár forgatagában nézelődve az egyetlen leninvárosi résztvevő, a Tiszai Vegyi Kombinát ízlésesen berendezett pavilonja előtt Kőváry Lászlót, a TVK budapesti kirendeltsége propagandaosztályának csoportvezetőjét invitáltam beszélgetésre. — Ritka példa, hogy a vállalat, bár egyes termékeit külön is megemlítik, mégsem hoz haza egyetlen díjat sem. — Valóban így van, de úgy gondolom, oly sok elismerés van már a birtokunkban, hogy az állandó „szereplésünk” már ismétlésnek hatna. A versengés mellett célunk volt az is, hogy tájékoztassuk a résztvevőket különféle festékeinkről, műanyag áruinkról, s más termékeinkrő il. Ennek érdekében indítottuk el a „Naponta találkozunk” akciót, melynek segítségével a TVK a reklám szempontjából szintén piacon tud maradni. A jelmondattal úton-útfélen, országúti táblákon, a televízióban, valamint a vásáron szembe találják magukat az érdeklődők, mellyel termékeink közvetett felhasználási lehetőségeire célzunk. — Milyen áruféleségekkel pályáztak, s jellemzőik közül melyeket tartják a leglényegesebbnek? Öt termékkel neveztünk, Tipox EP FM 75, a Tivecid és Travelazur festékekkel, a vödörcsaláddal, a „Cakk-pakk” zsákkal, valamint a polipropilén kötözőzsineggel. A pavilonban igen sok más termékünket is kiállítottuk, tasakokat, műanyag hordókat, lineáris polietilén hordtáskákat. A kötözőzsineg előnyeit úgy érzem nem kell részleteznem, a szemétgyűjtő zsák rendkívül higiénikus, a festékeink vizes diszperziójuk miatt környezetvédőek, s az sem utolsó szempont, hogy nem kell őket oldószerezni, a vödörcsalád pedig egyéb felhasználási területein kívül, egyben a TVK-ban gyártott festékek csomagolására alkalmazható. Tamás Mariann — 1988. AUGUSZTUS 18. allkotmánynapi gondolatok írta: Simon Péter országgyűlési képviselő A történelmi neves évfordulók mindenkor alkalmat adnak arra, hogy múltunk tanulságait leszűrve elgondolkozzunk hazánk, népünk, szűkebb környezetünk jelenéről, jövőnk kilátásairól. Augusztus 20-a ősi aratóünnep, amely az idők során vált az államalapító István király, az új kenyér és az alkotmány ünnepévé. E napnak mind a három jelentése a nemzet sorsával függ össze. Ezen a napon, emlékezünk István királyra, kinek életéről, személyiségének nagyságáról a krónikák, a történetírás fényes lapjai tudósítanak. Életműve, a keresztény, feudális magyar állam megalkotása nemzetünk fennmaradását alapozta meg. István király felismerte azt, hogy Kárpát-medencébe érkezett maagyarság csak úgy maradhat fenn az akkori Európa népei között, ha letelepszik, ha kemény kézzel megszünteti a törzsi széthúzást, ha szilárd államszervezetet épít ki, és államvallásként a kor eszmei irányzatát meghatározó kereszténységet fogadja el Az egyház szigorú rendelkezései mellett világi törvényekkel is biztosította az állami keretbe foglalt népközösség együttélését, az államszervezet működését. István király felbecsülhetetlen alkotásának értékét ma már egy ezredév története szentesíti. Az Európába illeszkedő, Kelet és Nyugat között hidat verő istváni Magyarországban mai Magyarországunk törvényes elődjét ismerhetjük fel. A radikálisan átalakuló világ realitásaihoz való alkalmazkodás, a kor legfejlettebb intézményeinek átültetése, a felzárkózás és az ehhez szükséges termelési-szervezési és ideológiai követelmények leghatározottabb érvényesítése mind-mind olyan gondolat, amit mai világunk is diktál. Jelképesnek tekintjük azt, hogy augusztus 20-án hirdették ki 39 évvel ezelőtt népköztársaságunk alkotmányát. Ez is államalapítás volt, a dolgozók államának megteremtése. Ez az alaptörvény volt a magyar nép évezredes történelmének első írott, működő alkotmánya. A hatalom korábbi birtokosai sokat hivatkoztak ugyan „ezeréves alkotmány”-ra, valójában sohasem létezett. Alkotmányunk rögzíti, előírja az embert megillető alapvető jogokat: a munkához, a pihenéshez, az egészség és testi épség védelméhez, az öregségi és betegellátáshoz, a művelődéshez, vallásgyakorláshoz, a nemzetiségi egyenjogúsághoz való jogot, hogy csak néhányat ragadjunk ki a legfontosabbak közül. Mindez kifejezi államunk, népünk legnemesebb törekvéseit, érvényesülésükre törvények sokasága vigyáz. Ugyanakkor ma nem árt arra emlékeztetni, hogy alkotmányunk a jogok mellett állampolgári kötelezettségeinket is rögzíti. így, a vonatkozó paragrafus szerint, hazánk állampolgárainak nemcsak joguk, hanem kötelességük, hogy képességeik szerint dolgozzanak; alapvető kötelességük az ország gazdasági erejének fokozása, műveltségük gyarapítása. Felvetődik a kérdés: vajon jogaink gyakorlása arányában teljesítjük-e kötelességeinket? Első írott alkotmányunk történelmi jelentősége vitathatatlan. Az elmúlt közel negyven év társadalmi fejlődését nyomon követte az 1972-es alkotmányreform, majd az 1983-as alkotmánymódosító törvény. Ma azonban már időszerű szembenéznünk alkotmányunk gyengeségeivel, mert rendelkezései nincsenek összhangban társadalmi-gazdasági rendünk új elemeivel, s még elvi szinten sem szabályozzák például az elmúlt húsz évben kialakult gazdasági mechanizmust. A mi alkotmányunk túlzottan szűkszavú és általános, keretjellegű. A szocialista országok közül hazánk az egyetlen, ahol ma is az első alkotmány az alaptörvény. Politikai intézményrendszerünk fejlesztésének részeként folyamatban van az alkotmány felülvizsgálata, egy új alaptörvény kidolgozása. Ennek eredményeként biztosítani kell, hogy az alkotmány a mostani deklaratív jellegétől eltérően, pontosabb és részletesebb garanciákkal rögzítse az állam és az állampolgárok viszonyainak, jogainak és kötelességeinek kereteit, illetve az állami és társadalmi szervek mozgásterét. Ugyancsak konkrétabb és részletesebb garanciákkal kell alátámasztani a parlament népszuverenitásból eredő jogainak gyakorlását. A cél az, hogy a parlament kizárólagos hatáskörét a politikai vezetés, a kormány soha ne léphesse túl. Várható, hogy állami számvevőszéket hoznak létre, és azt a parlament alá rendelik, mert másként nem oldható meg az állam pénzügyeinek kellő országgyűlési ellenőrzése. Az új alkotmány kidolgozása mellett egy olyan politikai mechanizmust kell létrehozni, amely eleve megakadályozza egy antidemokratikus politika esetleges újbóli felülkerekedését, az alkotmányos normák háttérbe szorítását. Ehhez a politikai hatalom mechanizmusába az alkotmány szabályaival kell beépíteni a szükséges demokratikus intézményeket, az ellentétes vélemények kifejtésének lehetőségét is érvényesítő fékek és ellensúlyok megfelelő rendszerét, így meggátolható, hogy a politikai hatalom bármely gyakorlója az alkotmányt megsértve visszaélhessen beosztásával. Az új alkotmányban a mai különböző tulajdonformák jogi vonatkozásait, illetve az államhoz való viszonyukat is meg kell majd határozni. ’ Az alkotmány reformja szervesen illeszkedik abba a reformfolyamatba, amelynek szükségességét a kormány stabilizációs munkaprogramja fogalmazta meg és amelynek tovább nem halasztható megvalósításáról a májusi országos pártértekezlet foglalt állást. A pártértekezlet állásfoglalásának bevezetője a párt törekvéseit összefoglalóan így fogalmazta meg: „Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén fordulatot hajtsunk végre: felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, összehangoltan folytassuk a gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének megújítását, segítsük a társadalom alkotóképességének kibontakozását”. Az állásfoglalás értékelése szerint gazdasági helyzetünk az utóbbi években nem javult, nőtt az ország konvertibilis valutában fennálló adóssága, erősödött az infláció, növekedtek a lakosság terhei, csökkent az életszínvonal. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt, a vezetők iránt, erősödött a pesszimizmus, a kiábrándultság. A pártértekezlet szigorú önvizsgálatot végzett és rámutatott a kialakult kedvezőtlen jelenségek okaira. A tőlünk függetlenül bekövetkezett külső hatásokra utalva úgy foglalt állást, hogy gondjainkat alapvetően belső okok, saját tevékenységünk fogyatékosságai idézték elő. A teljességre való törekvés nélkül itt elsősorban a világgazdasági átrendeződés téves megítélését és a rossz reagálást, a szocialista piacgazdaság kiépítését célzó reformok kidolgozásában és bevezetésében való következetlenséget, a gazdaságban megkezdett reformoknak a társadalom más területeire történő kiterjesztésének késését emelhetjük ki. De kedvezőtlen hatása volt más folyamatoknak is: az iskolázottság, a szaktudás, a műveltség szintje elmaradt a kor követelményeitől, a munkaképes korú lakosság száma csökkent, egészségi állapota nem volt kielégítő. Ugyanakkor a kialakult helyzet valós értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy nemcsak gondjaink vannak, hanem tiszteletet parancsoló eredményeink is az élet legkülönfélébb területein. Mai bajaink láttán nincs okunk megtagadni az elmúlt 32 évet, amely nemzeti történelmünk egyik legnagyobb vállalkozása volt, amely népünket korábbi önmagához képest magasra emelte anyagi javakban és szellemi értékekben egyaránt, s amely nemzetközi méretekben megbecsülést, elismerést szerzett hazánknak. A stabilizáció, majd a kibontakozás garanciáit csak magunkban, a magunk megújulási készségében kereshetjük. A jövő nemcsak a párt és a kormány kezében van, a gondolkodó, cselekvő mérnökök és munkások kezében ugyanúgy. Döntően erőink mozgósításától, munkánktól, képességeink és tudásunk kamatoztatásától függ, hogyan és mikor lépünk előre a jobb jövő felé. Az egyik nemzeti ereklyénk: a koronázási palást .............................................................. LENINVAROSI KRÓNIKA 3. ‘