Tiszaújváros - Krónika, 1992 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1992-01-09 / 1-2. szám

N­ TVK a személyi változás vonalában (3. OLDAL) Kábítószer a sveevszertárban? (6. OLDAL) (5. OLDAL) Fotó: Bartók István Mc is sfre v­eté­lk­e­dő az iskolák között Búét! új Eredmény­ekben gazag, boldog esztendőt kívánó települé­sünk minden polgáránk! polgármester Jön az ár! Jön az ár! Csőr­ig a pohár A januárban ránk­­ üdülő ár­­emelési hullám keltette morajlás­ból leginkább a benzin, a cigaret­ta és az alkohol árának emelke­dése miatt ágálok hanga hallat­a­szott ki, holott január hatodikától legalapvetőbb „közszükségleti cikk” az ivóvíz ára, s е [UNK]е1 együtt a csatornahasználati díj s jelentő­sen emelkedett. Az ártámogatás megszűnésével és a ráfordítások emelkedésével indo­kolt víz­ és csatornadíjak feleme­léséről a parlament döntött. Az ár­emelés mértéke átlagosan hatvan százalékos, de a „hidegzuhany” nem zúdul teljes egészében a fo­gyasztókra. A kiugróan magas díj­emelések mérséklésére másfél mil­­liárd forintot támogatásként vis­­­szajuttat a lakossághoz. A Borsod Megyei Vízműveket is felkészületlenül érte az árváltozás, ennek tudható be, hogy lapzár­tánkig még nem tisztázódott, men­­nyi is lesz a fogyasztók által fi­­zetendő tényleges tarifa. Az infor­mációk alapján azért ki­ehet kö­­vetkeztetni. A korábbi 61,80 fo­­rintos köbméterenkénti termelői árból 44,50-et kellett fizetnünk (28,70 forint víz, 15,80 forint csa­tornadíj), ez most a hírek szerint 23 százalékkal, 76 forintra emel­kedett (46 forint víz, 30 forint csa­tornadíj). A költségvetés a 60 forin­t felet­ti rész kétharmadát állja, így fogyasztói ár 66 forint körül ala­­­kul majd. Ez összevetve a 44.50. nél 48 százalékos emelkedést je­­lent. Bizonytalan még a támogatás mikéntje is. Nem tudni, a megyei avagy a települési önkormányza­­tok kapják meg és adják tovább az árkiegészítést Az új ár január 6-tól hatályos így érthető módon a vízművek ti­­szaújvárosi üzemegységénél is lá­zas vízóraleolvasásba kezdtek. Kovács Ferenc üzemvezető tájékoz­tatása szerint minden órát igyek­szenek leolvasni, még ezen a hé­ten. Ahová nem tudnak­­ bejutni, ott udvarias formában üzenetet hagynak, s ebben felkérik a fo­gyasztót, hogy szíveskedjék telefo­non nagy levélben közölni a szám­láló állását. F. L. .K.R.DAN­K.A. • TISZAÚJVÁROSI HETILAP X. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM Ara: 16 Ft 1992. JANUÁR 9. Az erőmre isi­éz és spülte! Az egy újság hasábjain kissé szo­katlan, bizalmas megszólítást egy de­cember elején íródott másik levél te­szi érthetővé, melyet a Tiszai Erőmű Vállalat dolgozóihoz, az erőmű lakó­telepén élőkhöz címeztek, s melynek hatására oly sokan fogtak össze, hogy szebbé varázsolják 30 jugoszláviai me­nekült ünnepét. S hogy milyen barátságok szö­vődtek az együtt töltött hét alatt, a közös kirándulás, színházi prog­ram, várnézés, karácsonyfa-díszí­tés közben? Számoljon be erről a fő kivitelező, az erőmű klub kró­nikása. „December elején kelt levelünk­re emlékeztetve, szeretnénk tájé­koztatni kedves érdeklődő dolgozó­inkat, hogyan zajlott le a harminc jugoszláviai (magyar és horvát nemzetiségű) menekült karácsonyi vakációja. A menekültek vendéglátására a debreceni székhelyű Körösi Cso­m­a Sándor Egyesület közvetítésé­vel a Tiszai Erőmű Vállalatnál, 1991 karácsonyának hetében ke­rült sor. A Tiszai Erőmű Vállalat vezetőségének legmesszemenőbb támogatásával a személyügyi fő­osztály és az Erőmű-lakótelep klubjának asszonyai szervezték meg a kegyetlen háború miatt ha­zájukból elmenekülni kényszerült 18 gyermek és 12 felnőtt program­ját. Szívünket melegség járta át, amikor láttuk, hogy milyen nagy szeretettel és készséggel válaszol­tak dolgozóink a segítségkérő le­velünkre. A gondnokságra nap, mint nap egyre több játék és ajándék érkezett, sokan jelezték, hogy szervezésben, díszek készíté­sében, a vendégeket süteménnyel való ellátásban részt szeretnének venni, s az ígéret ebben az eset­ben nem maradt puszta szó. December 23-án hoztuk el a h­ajd­úszoboszl­ói m­ene­külttá­borból a táborvezetőség által kijelölt har­minc személyt. Délben, 12 órakor Schwardt Miklós vezérigazgató úr köszöntötte kedves vendégeinket, és kívánt nekik kellemes ünnepe­ket és jó szórakozást. Délután a karácsonyfadíszek készítésének ürügyén ,már össze is barátkoztak az Erőmű-lakótelep asszonyai és gyermekei az eleinte­ félénk, de ké­sőbb már felszabadult vendég gyermekekkel, asszonyokkal. Tudjuk, hogy a karácsonyi elő­készületek, a szentestére való fel­készülés mindenkinek rengeteg el­foglaltságot ad, mégis sokan eljöt­tek és segítettek egy kis fényt de­ríteni a háború borzalmaitól sö­tét arcokra. A szentestén két ifjú zenész játéka tette színesebbé az ünnepet. A karácsonyfát mindnyájan kö­zösen díszítettük fel, utána a ven­déglátók megterítettek, és a fa alá helyezték az erőmű által vá­sárolt, s minden egyes menekült részére gyönyörűen becsomagolt édességeket. Az asztalokra kerül­tek az előzőleg már megígért fi­nom sütemények, egy kis bor és üdítő. Egy a sarokban álló asztal­ra halmoztuk fel a behozott ajándékokat, játékokat, amelyek között bizony nagyon sokat telje­sen új állapotban ajánlottak fel. Bensőséges ünnepség után először az apróságok, utána a nagyobb gyerekek válogathattak az aján­dékok közül­­, s öröm volt néz­ni a gyermekek ragyogó szemét, a szülő­k meghatott arckifejezését. Az ünnep minden napján, egészen az elutazásig ezt követő­­­en is süteményeket, óriási tortát, édességeket hoztak asszonytársa­ink kedves vendégeinknek, akik­nek az erőmű kiemelt minőségű kosztot biztosított, így az édesség egy részét a táborban maradt tár­saiknak vitték el. Az új szálló nyújtotta kényel­mes pihenésen kívül különböző programok is segítettek abban, hogy vendégeink egy pár napra elfeledhessék az átélt borzalma­kat. December 30-án délelőtt mo­solygós, megelégedett arccal, há­lás szívvel mondtak köszönetet mindazoknak, akik segítettek ab­ban, hogy ez a hét számukra­ fe­ledhetetlen legyen. Erőmű klub” Kedves vendégeink háláján túl­menően a Tiszai Erőmű Vállalat vezérigazgatósága köszönetet mond a szervezésben, végrehajtásban és az aktív közreműködésben részt­vevő valamennyi dolgozójának, akik önzetlen baráti segítségükkel igyekeztek vendégeinknek az ott­hon melegét pótolni. Schwardy Miklós vezérigazgató Karácsonyi vendégek A TVK volt vezérigazgatója az alábbiak közlésére kérte f­öl szer­kesztőségünket. Ezúton szeretném megköszönni a TVK kollektívájából mindazok­nak a munkáját, akik az elmúlt több mint egy évben segítettek az elképzeléseim megvalósításában. Válfi Sándor Napló szüleimnek Játékok m­­ár megint be akarjak du­ Sig múlni nekünk, hogy pes­­­szimista nemzet vagyunk. Pedig! Pedig soha ennyi játékos kedvű ember nem élt e honban, íme néhány példa, s csupán ter­jedelmi okból ennyi. Jóllehet a ti­­litolit — momentán — csak az or­szág keleti felén űzhetjük a hó­val, de az infláció, áremelés, adó­törvény triója igazán össznemzeti élvezetet hozott. Nemcsak odafönn malmoznak, a munkanélküliek sokasága tudja már mi is az a csikikcsuki helyzet. Kisakkozták nekünk a költségvetést is, mindezt háztartásban napi játék a Gazdál­kodj okosan. S ha már hazatér­tünk ... Igaz csak kibicként, de lestük a változás vonalában zajló Tisza-pa­rti zsuga partit, találgat­tuk talál-e a torpedó, izgulunk, süllyed-e a hajó. Aki bújt, bújt — aki nem, megy. Szembekötősdivel szórakoztat az önkormányzat ötöd­­ölő, amőbaszerű ülésein, mosolyt fak­aszt csapd le csacsi módon elő­készített anyagaival. Z­álogosdira tülekedünk a pénzintézetek előtt, keresztrejtvényt fejtünk az adó­hatóságnál. Dominóként rakosgat­juk egymás mellé éppen aktuális nézeteinket. Kukucs — mondjuk a díjbeszedőnek, s Hu­­rivall ránk a társa. Csipp-csipp csókára invi­tálnak a pártok. Hess — kiáltjuk nekik teli torokból. Éjjelente arról álmodunk, hogy Amerikából jöt­tem, reggelente Ady király (leg­alább egy) katonát­ tal köszönünk. Ugye, hogy tiszta mókagyár?! Csak azt nem tudjuk még, hogy ki nevet a végén. efel — Hitélet A római katolikus egyházközség ké­ri azokat a tiszaújvárosi adományozó­kat, akik a templom építéséhez hozzá­járultak, hogy аz adóalapot csökkentő igazolásért munkanapokon 9 és 17 óra között, fáradjanak be a plébániára (Bolyai­­ János köz 4. V/2.). A Református Lelkészi Hivatal érte­síti híveit, hogy vasárnaponként, 10 és 15 órakor a tiszaszederkényi templom­ban, 15 és 16 órakor a tiszaújvárosi házasságkötő teremben tartanak isten­tiszteletet. Kéri azokat, akik templo­muk építésére adakoztak — hogy mi­vel az összeg igazolás ellenében az adóalapból levonható­k, az istentisz­teletek alkalmával, vagy a (telefon: 14-704) érdeklődjenek.parókián,

Next