Velencei Híradó, 1993 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1993-09-01 / 2. szám

2 VELENCEI HÍRADÓ A gáztársulásról Faluközösségek életében általá­nos, hogy különböző közműépíté­si igények lakossági összefogás révén kerülnek megépítésre. Ezek a közműépítések többnyire kevés támogatással vagy támogatás nél­kül, az érdekelt utcaközösség tel­jes teherviselésével valósulhat meg. Az életkörülmények romlásával egyébként is növő közterhek mel­lett érthető, hogy egyre markán­sabban fogalmazódik meg az egyéni (közösségi)érdek. A gáz­törvény ugyanis lehetőséget ad a megvalósult vezetékre utólag rá­­kötőktől való hozzájárulás besze­désére. Ugyanakkor a dereguláci­ós törvénykezés a közműfejlesz­tésről szóló jogszabályt megsem­misítette. A dolog lényege, hogy nincs rendező elv a kérdés pénz­ügyi bonyolítására, így a telepü­lések polgármesteri hivatalai pre­cedensre várnak, illetve saját el­képzelést próbálnak meg kialakí­tani. Velencén egy szerveződő gáz­­társulás előzőeknek megfelelően megfogalmazta visszatérítési, be­vételi igényét, meghatározva a bevételből történő elosztás mate­matikai képletét is. A Polgármes­teri Hivatal kötelezettségvállalá­sát igényelte arra nézve, hogy az utólag bekötő tulajdonosoktól a hozzájárulást saját számlájára fi­zettesse be, és a közösség által meghatározott elvek szerinti fo­lyamatos elosztást és visszatérí­tést teljesítse. A kérdést a képvi­selő-testület két bizottsága is tár­gyalta. Mindkét bizottság aggá­lyosnak tartotta a javasolt elszá­molás adóügyi vonzatait, vala­mint az állami támogatás jogosu­latlan felvételeinek elősegítését. Ugyanis, ha valaki vagyon- és értéknövekedést hoz létre megha­tározott költségen, alaphelyzet­ként nem problémás. De amennyiben ebből a beruházásból utólagos bevétele származik — ráadásul nincsen limitérték meg­határozva — ez már keletkeztet­het adóügyi problémát. Ez ügy­ben megkerestem, állásfoglalást kérve, az APEH igazgatóságát. Közismert, hogy a közműberu­házások lakossági önerős formá­ját az állam 15 %-kal támogatja. A vezetéképítés megvalósulását követően megállapított bekerülési összeg képezi a támogatás alapját. Amennyiben a bekerülési összeg az utólagos befizetések által csök­ken, a felvett támogatás jogosu­latlansága áll be. Minden tisztázott és tisztázat­lan kérdés hatására a képviselő­testület elfogadva a bizottsági ja­vaslatokat, egyelőre nem járult hozzá a kért utólagos elszámolást biztosító számlavezetéshez. Reménykedve, hogy a fentiek alapján érzékelhetővé vált, hogy nem rosszindulat vagy más, az építtetők érdekét nem figyelembe vevő szemlélet az elzárkózás oka, hanem pontosan a közösség iránti felelősségérzés motiválja az óva­tosságot. Amennyiben minden kérdés tisztázódik, vélhetően nem lesz akadálya a kérés teljesítésé­nek. Borzolja a kedélyeket egy, a szomszéd településben kibocsá­tott tájékoztató, ahol fenti aggá­lyok megoldottnak látszanak. Személyes érdeklődésemre a fel­vetések tisztázatlansága ehelyütt is bebizonyosodott. Ezenkívül az elszámolás arról az elvi alapról indul, hogy a bekerülést az összes tervezhető fogyasztó számának ismeretében kell megállapítani, és a visszatérítés csak ezen mértékig tervezett. Az említett település jegyzőjét írásban megkerestem, mivel ígéretet tett részletesebb tá­jékoztatásra. Az eredményről tá­jékoztatást adok. Papp Gyula Gábor jegyző Krumplibogár vagy csepp­ ház? T­ourinf­orm-V­elence 1992. tavaszán az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) pá­lyázatot írt ki az önkormányzatok részére idegenforgalmi­ informáci­ós irodák létrehozására. A pályá­zat egyik nyertese lett Velence is, amelynek eredményeképp 1993. tavaszán megkezdődött a sokak által csigaháznak vagy krumpli­bogárnak nevezett, csepp alakú helyi Tourinform Iroda építése. Ma az országban 15, egységes elv alapján szerveződött hálózati információs iroda működik, ame­lyek szakmai összefogója a buda­pesti Tourinform illetve az OIH. A hálózati megnevezés azt takar­ja, hogy az ország bármely pont­ján lévő idegenforgalmi pavilon­ba betérő turista felvilágosítást kap a belföldi szállás, kulturális stb. ajánlatokról, lehetőségekről, mivel ezek az irodák egymással is kapcsolatban állnak. Az ország több pontján is folyik az építke­zés, hogy a lánc minél több szem­ből álljon, a turisták és a helyi polgárok minél több információ­hoz jussanak területükről. Már az egységes Tourinform (turista információ) elnevezés is mutatja a non-profit (haszonra nem törekvő) iroda feladatát: biz­tosítania kell a kereslet és a kíná­lat optimális találkozását, tehát az adott területen meglévő progra­mokat, kirándulási, szórakozási lehetőségeket és egyéb informáci­ókat kell összegyűjtenie és eljut­tatnia a turistákhoz és a helyi la­kosokhoz. Minden építtető önkormányzat számára az OIH átutalt maximum 1,5 millió forintot, illetve a beke­rülési költség 50 %-át, amit az adott önkormányzat egészít ki. Ez Velence esetében 2,5 millió forin­tot jelent, mert a bekerülési költ­ség várhatóan 4 millió forint kö­rül lesz. A kivitelezést a helyi vál­lalkozók közül Bernyó József kő­műves végzi és a Panna Kft., aki a tetőszerkezet építését és fedését vállalta el. A nagyközség önkormányzata az információs pavilon működte­tésére a megyei önkormányzattal kötött együttműködési megálla­podást, amelynek alapján a mun­kabérhez és működtetéshez hoz­zájárul a megye. A csepp­ házban várhatóan szeptember végén hárman fogunk dolgozni: Takács Zsuzsanna, aki érettségi utáni kétéves képzésben középfo­kú külkereskedelmi ügyintézői képesítést szerzett és német nyelvből középfokú nyelvvizsgá­val rendelkezik. Martinovszky Orsolya, aki idén érettségizett közgazdasági szak­­középiskolában, és az angolul be­szélő turistákat fogja informálni, és e sorok írója, aki franciául be­szél, és az idén diplomázott a sze­ged­i Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Nagyné Galambos Zsuzsanna a Tourinform-Velence vezetője. 1993. SZEPTEMBER Hírek, röviden Október 6-án, szerdán, az el­ső tanítási órában a 13 Aradi Vértanú emlékére ünnepséget tartanak a kisgyerekek Velence általános iskoláiban. Az Önkormányzati Képvi­selő-testület legközelebbi nyilvános ülése a tervek sze­rint 1993. szeptember 30-án, csütörtökön 17.30 órától lesz a Kastályban. Napirendjén szerepel többek között Szervezeti és Működési Sza­­­bályzat felülvizsgálata, a he­lyi közműrendelet, beszámo­ló az Ifjúsági és Kulturális Bizottság munkájáról és ter­veiről. Címer és zászló Velence Nagyközség még nem rendelkezik címerrel és zászlóval. Meszlényi Zoltán úr segítségével több változat ke­rül majd kidolgozásra. A cí­mertervezetek valószínűleg a szeptemberi képviselő-testületi ülésen már bemutathatók lesz­nek. Végső formáját a lakosság véleményének meghallgatása (falugyűlés) után hatrozza meg a képviselő-testület. Bankelnökök találkozója Szeptember 6-án Velencén az István Étterem volt színhe­lye az APEH által szervezett értekezletnek. Megyénkből 35 jelentős vál­lalkozói szervezet kapott meg­hívást, önkormányzatunk ré­széről a polgármester és jegyző úr. Elsőként Bod Péter Ákos úr, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke adott tájékoztatást a pénz­ügyi élet aktuális témáiról. A következő előadó Lenk Géza úr, a Kereskedelmi Bank vezé­rigazgatója volt. Főleg gyakor­lati kérdéseket érintett, részle­tesen elemezve a vállalkozási hitelek folyósításának lehető­ségeit. Ezután kötetlen beszél­getés formájában a felvetett kérdésekre válaszoltak a bank­elnökök, sőt egy-egy témában ők kérték a vállalkozók véle­ményét. Az értekezlet sikerét és kö­tetlen formáját jól segítette elő Senik István és munkatársai magasszintű és udvarias ven­déglátása! Lapunkat a továbbiakban is 10,- Ft áron árusítjuk Ve­lence üzleteiben és a Polgár­­mesteri Hivatalban.

Next